Veszettség – soron kívül vakcinázzák a rókákat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
Hírek - 2024.02.15
A veszettség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében kialakult magas kockázata miatt 2024. február 24-25. között soron kívüli rókavakcinázásra kerül sor a vármegye teljes területén. Az érintett térségben ebzárlat és legeltetési tilalom lép majd életbe.
Az országos főállatorvos soron kívüli vakcinaszórást rendelt el a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén előforduló veszettségesetek miatt.
2024-ben ezidáig 8 esetben állapította meg a Nébih laboratóriuma a betegség jelenlétét, legutóbb február 12-én egy Kispalád település mellett, monitoring vizsgálat céljából kilőtt rókából azonosították a vírust – adta hírül honlapján február 14-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
A rendhagyó intézkedés célja
A tavaszi immunizálást megelőző, rendhagyó intézkedés célja a járványügyi helyzet javítása, a betegség szomszédos területekről történő újbóli behurcolásának megakadályozása, a háziállatok védelme és természetesen az emberi megbetegedések megelőzése. Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket – a szokásos módon – kisrepülőgépekről juttatják ki a vármegye teljes területén a rókák élőhelyeire. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Ugyanakkor ebzárlatra és a legeltetési tilalomra ezúttal is sor kerül, melyekről az illetékes járási állategészségügyi hivatal, valamint a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot.
A rendhagyó vakcinaszórás mellett idén is sor kerül a tavaszi rókavakcinázási kampányra. Az ország déli és keleti felét érintő immunizálási program március végén indul majd.
Főként a vörös róka terjeszti
A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya mintegy hatvanezer egyedre becsülhető. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott. A téma iránt érdeklődőknek érdemes felkeresniük a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapját (www.veszettsegmentesites.hu), ami többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is tájékoztatást nyújt.
A vírus valamennyi melegvérű állatot megbetegíthet
A Nébih tematikus honlapján, a „Veszettség járványtana” cím alatt olvasható egyebek között, hogy a veszettség heveny, agy- és gerincvelőgyulladással járó, vírusos betegség, amely elsősorban a veszett állat harapásával, marásával terjed, és általában halálos kimenetelű (emberek esetében, ha már kialakultak a betegség tünetei, a túlélés orvostörténeti ritkaságnak számít). A vírus valamennyi melegvérű állatot megbetegíthet, így a házi és vadon élő emlősállatok minden fajában kialakulhat a betegség, a madarak azonban kevésbé fogékonyak a fertőzésre. A betegség régóta ismert; első leírása Kr. e. 23. századból, Babilonból származik (ld. Hammurapi törvénykönyve). A veszettség kutyaharapással való terjedését Demokritosz és Arisztotelész is felismerte, de a betegség fertőző eredetét csak a XIX. században sikerült tisztázni.
Előfordulás, magyarországi járványtani helyzet
A betegség világszerte előfordul. Európában az elmúlt két évtizedben a sikeres mentesítési programoknak köszönhetően jelentősen visszaszorult az észlelt esetek száma, a Nyugat-Európai országokban egy-egy ritka, behurcolt esettől eltekintve a klasszikus veszettség napjainkban már nem fordul elő – tudhatjuk meg az idézett Nébih tájékoztató közleményből. – A Közép-Európai régió országai közül Romániában és Lengyelországban az elmúlt néhány évben még viszonylag nagy számban állapítottak meg veszettség eseteket, a régió többi országában szórványos volt a betegség előfordulása. A harmadik országokkal határos EU tagállamok területén (például a balti tagállamokban) elvétve előfordulnak behurcolt esetek. Ukrajnában még nagy esetszámmal fordul elő a veszettség, de az Európai Unió támogatásával néhány éve Kárpátalján is megkezdődött a rókavakcinázási program.
Hazánkban az évek óta sikerrel végrehajtott vakcinázási program eredményeképpen 2018–2021. időszakban nem fordult elő veszettség. Az Európai Unió 2021 áprilisában ismerte el hivatalosan hazánk mentességét, az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) pedig 2022. február 4-én publikálta ezt hivatalos oldalán.
A veszettség keleti szomszédjainknál, Ukrajnában és Romániában még rendszeresen előfordult, valamint 2021-2022-ben Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent.
A betegség behurcolása feltehetően természetes úton történt
Időközben jelentősen megváltozott a veszettséghelyzet Magyarországon, 2022 szeptembere óta tizenöt igazolt veszettség esetünk is volt (10 róka, 2 kutya, 2 szarvasmarha és 1 macska), mindegyik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határtól számított kb. 10 km-es körzetben. A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén történt. Az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványveszély, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.
Az esetek kapcsán a WOAH visszavonta Magyarország veszettségmentes státuszáról szóló nyilatkozatát, az Európai Unió viszont a benyújtott veszettségmentesítési programunkat elfogadta, így csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye veszítette el a betegségtől való mentességét. 2022 ősz óta számos járványügyi intézkedést, többek között fokozott felügyelet elrendelését és gócvakcinázás végrehajtását kezdeményezte a Nébih Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Az elrendelt intézkedéseket a Nébih mindaddig fenntartja, amíg a járványügyi helyzet azt szükségessé teszi.
Ha rókát látunk lakott területen
Manapság gyakran találkozunk rókákkal városias lakókörnyezetünkben is. Sokan úgy tudják, csak a veszett rókák „mennek be” lakott területre, ez azonban egyáltalán nem igaz. A róka életmódja és táplálkozása remekül alkalmazkodott az emberi környezethez. Önmagában tehát az, hogy rókát látunk lakott területen, nem azonosítható azzal, hogy az állat veszett volna. Ha találkozunk vele, kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet például tapssal, kiáltással, majd adjunk az állatnak esélyt (néhány másodpercet és elegendő teret, azaz ne álljuk el a menekülés útját), hogy elmenjen. Az egészséges róka, ha nem is esik kétségbe a látványunktól, de biztos, hogy kitér előlünk, igyekszik elkerülni a közeli találkozást.
Mikor gyanakodjunk mégis veszettségre? Akkor, ha az állat nappal is az ember közelébe megy, sőt, a félelem jelei nélkül hagyja magát néhány lépésre megközelíteni, vagy akár megfogni; akkor, ha embert vagy háziállatot támad meg; illetve akkor, ha görcsrohamokat vagy bénulást (pl. állkapocs lógása) látunk rajta, vagy a fenti tüneteket követően elpusztul. Ilyen esetben a helyi hatósági állatorvost kell értesíteni, vagy a NÉBIH Zöld Számán bejelentést tenni!
A rókával azonban, akár egészségesnek tűnik, akár betegnek, minden kontaktust kerülni kell, azaz tilos megfogni! A hulladékot megfelelően zártan kell tárolni, hogy ne vonzza oda a rágcsálókat és a rókákat, a húsevő háziállatainkat (kutya, macska) pedig rendszeresen oltatni kell veszettség ellen.
Mi a teendő, ha egy kutya, macska vagy egyéb állat megharapott?
Harapás vagy karmolás esetén a sebet a lehető leghamarabb ki kell tisztítani, fertőtleníteni. Minden harapásos sérülés esetén javasolt orvoshoz fordulni, már csak azért is, mert ezek a típusú sérülések hajlamosak az elfertőződésre, gyulladásra. Különösen fájdalmasak tudnak lenni a macskák által okozott sérülések. Ha ismert a sérülést okozó állat tulajdonosa, kérjük el tőle az állat oltási könyvét vagy annak másolatát, és mutassuk be a sérülést ellátó orvosnak. Ha nincs a helyszínen az állat oltási könyve, jegyezzük meg a gazda nevét, telefonszámát és lakcímét. Ha az állat tulajdonosa nem ismert, erről is tájékoztassuk a kezelőorvost! Mindenképpen orvoshoz kell menni, ha ismeretlen állat okozza a sérülést, azaz nem azonosítható a tulajdonosa (kóbor kutya, macska, vagy vadon élő állat)! A veszettség elleni, ún. posztexpozíciós sorozatoltás szükségességéről a rendelkezésre álló információk és a sérülés jellege alapján a kezelőorvos dönt. A sorozatoltástól sokan félnek, mert korábban fájdalmas és kockázatos procedúrát jelentett, a modern vakcinák azonban már sokkal biztonságosabbak.
Minden ebtől, macskától vagy vadon élő állattól származó sebesülés észlelése esetén a sérültet ellátó orvos értesíti az illetékes járási főállatorvost, tájékoztatja az eset körülményeiről és átadja a rendelkezésére álló információkat, így az állattartó nevét, lakcímét és telefonos elérhetőségét. A járási főállatorvos az értesítés alapján megteszi a szükséges intézkedéseket, azaz szükség esetén elrendeli és felügyeli a sérülést okozó állat hatósági megfigyelését – áll a Nébih tematikus honlapján a tájékoztatóban.
Címkék: róka, rókavakcinázás, veszettség
Az őstermelők már saját maguk is létrehozhatják hatósági ...
Pusztított az aszály 2024-ben: a kukoricánál a legnagyobb a ...
A leander teleltetése – minden, amit tudnod kell
A vörös hús a betegségek okozója. Vagy mégsem?
A vetőmagkezelés jelentősége az egészséges termés biztosítása ...
Kihívások és lehetőségek a növényvédelemben
A Corteva új üzleti megközelítése javítja a gazdák ...
Jön a valódi áttörés a hazai ökológiai gazdálkodásban?
Megjelent az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás ...
Az őszi búza okszerű és gazdaságos őszi tápanyag-utánpótlása