TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.226,90 Ft (tonna)
Napraforgómag: 140.307,36 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.149,46 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 58.062,74 Ft (tonna)
Repcemag: 152.374,56 Ft (tonna)
Full-fat szója: 214.278,20 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 601 Ft
Benzin ára: 604 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 385,91
USD: 355,12
CHF: 390,24
GBP: 451,39
Hirdetés
Láthatatlan gazdagság a talpunk alatt - December 5. a Talaj Világnapja

Láthatatlan gazdagság a talpunk alatt - December 5. a Talaj Világnapja

Hírek - 2023.12.05

December 5-én ünnepeljük a Talaj világnapját. A neves nap alkalmából szerte a világon eseményekkel és ismeretterjesztő kampányokkal hívják fel a figyelmet az egészséges termőtalaj fontosságára. A talaj a Földön élő fajok közel 60%-ának ad otthont, nagy mennyiségű szenet és vizet tárol, és élelmiszertermelésünk 95%-át biztosítja. Az ökológiai gazdálkodásban kiemelt szerepe van a talajban rejlő erőforrások fenntartható kezelésének, így az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a világnap alkalmából az egészséges talajok jelentőségére és a biogazdálkodás talajvédő szerepére hívja fel a figyelmet.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által támogatott Talaj Világnap (WSD -World Soil Day) nemcsak a termőtalaj jelentőségét ünnepli, hanem mindenkit annak megóvására ösztönöz. 2014 óta hivatalos világnapként ünnepelhetjük a jeles napot, ráirányítva a figyelmet erre a talpunk alatt rejlő, sokszor elhanyagolt, de mindannyiunk életét és élelmiszerellátását meghatározó témára.

A talaj jelentősége

Két-három centiméter termőtalaj kialakulása akár 1000 évig is eltarthat, ezért emberi léptékben számolva a talaj nem számít megújuló erőforrásnak. Mivel élelmiszertermelésünk 95%-a a talajhoz kötött, így az egészséges, termékeny talaj létfontosságú számunkra. 

A talaj nemcsak közeg, amiben a növények nőnek, hanem a Föld leggazdagabb élőhelye. A talajok adnak otthont az ismert élőlény fajok több mint felének. Egy közelmúltban megjelent átfogó tanulmány szerint eddig alábecsültük a benne rejlő fajgazdagságot: itt él a világ gombáinak 90%-a, a növények 85%-a és a baktériumok több mint fele. Egy gramm talajban - ami mindössze negyed evőkanál, - akár 10 milliárd élőlény is megtalálható. Ez több, mint ahány ember él a bolygón! Ráadásul a mikroszkopikus élőlényeknek mindössze 1%-át sikerült eddig beazonosítani. Sok mindent nem tudunk még a talajunkban élő mikroorganizmusok változatos életközösségéről, vagyis a talaj mikrobiomról, és az ezen a területén folytatott további kutatások fontos felfedezésekhez és fejlesztésekhez vezethetnek a mezőgazdaság, az orvostudomány és a klímakutatások területén egyaránt.

Ritkán hallunk róla, de a talaj több szenet tárol, mint a légkör, valamint a világ összes növénye együttvéve (az erdőket is beleértve). Az egészséges talaj segíthet megelőzni az árvizeket és enyhíteni az aszály hatásait: hektáronként akár másfél olimpiai úszómedencényi vizet képes tárolni. Erről az ÖMKi Talaj és klíma című kiadványában is olvashatunk bővebben. A talajnak így nemcsak az élelmiszer-ellátásunkban, de az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is kiemelt szerepe van.

Láthatatlan gazdagság a talpunk alatt - December 5. a Talaj Világnapja

Veszélyben a termőtalaj

Talajaink veszélyben vannak, többek között a terjeszkedő városok, az erdőirtás, az erózió, a szennyezés, a túllegeltetés, az éghajlatváltozás és az ebből következő extrém időjárási jelenségek miatt. A nem fenntartható földhasználat és mezőgazdálkodási gyakorlatok következtében a termőtalajt riasztó ütemben veszítjük el: a FAO globális adatai szerint, míg a talajképződés nem haladja meg az átlag 1 t/ha/év mennyiséget, a talajerózió mértéke 30-100 t/ha/év. 

Magyarországon csak a vízerózió a mezőgazdaságilag művelt területeink harmadát veszélyezteti, a szélerózió 1,4 millió hektárt érint, összesen pedig évente 80-110 millió köbméter talajt veszítünk el. A talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése (a túl intenzív talajművelés, a mezőgazdasági területeken keletkező szervesanyagok elhordása és vissza nem pótlása következtében), valamint a talajélet elszegényedése a talaj fizikai szerkezetének romlásához, porosodáshoz és a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiányához vezet.  a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiányához vezet. 

Világszerte a talajok mintegy harmada már nem használható mezőgazdasági termelésre, mert a helytelen használat, az erózió, esetenként a szikesedés, a szerkezetromlás, a savanyodás, valamilyen szennyeződés vagy éppen a tápanyagok kimosódása miatt degradálódtak. Becslések szerint a talajromlás gazdasági költsége az Európai Unió számára évente több tízmilliárd eurós nagyságrendű. A talajromlás élelmiszerhiányt, magasabb élelmiszerárakat, hosszabb távon pedig az életünk fennmaradásához szükséges ökoszisztémák pusztulását okozza. Sem a Föld növekvő népessége és élelmiszerigénye, sem pedig a többi faj védelme miatt nem engedhetjük meg magunknak ezt a mértékű leromlást. 

Láthatatlan gazdagság a talpunk alatt - December 5. a Talaj Világnapja

Az ökológiai gazdálkodás megoldásai a talaj védelmére

Az ökológiai gazdálkodás alapvető célkitűzése a talajegészség megőrzése, a hosszútávú talajtermékenység fenntartása, amelynek eléréséhez a biogazdák többféle jó gyakorlatot alkalmaznak.  Míg a kémiai inputokra alapozott mezőgazdaság tápanyag-gazdálkodásának fókuszában a termesztett növény igényeinek kielégítése áll műtrágyákkal, a biogazdálkodásban a talajt természetes módszerekkel táplálják, hogy az biztosítson optimális feltételeket a növények fejlődése számára. A lassabban feltáródó, szerves tápanyagokkal nemcsak a kiegyensúlyozottabb tápanyag utánpótlást, hanem a talaj kedvező szerkezetét és életközösségét is támogatják. A szerves trágya, a komposzt, a zöldtrágya és talajtakaró növények használatával, a nitrogénmegkötő pillangós növények vetésforgóba illesztésével, az okszerű talajműveléssel és a növényi diverzifikációval a biogazdák természetes módon tartják fenn és javítják a talajtermékenységet és a biológiai aktivitást. Mindezek a módszerek a konvencionális gazdálkodók számára is elérhetők, és bizonyos gazdálkodási gyakorlatokat használva megtapasztalják a talaj szerkezetében, tápanyagszolgáltató képességében, vízbefogadó képességében bekövetkező pozitív változásokat.   

„Kutatóintézetünkben évek óta folytatunk talajműveléssel kapcsolatos vizsgálatokat. A szári Csoroszlya Farm területén például agronómiai és talajművelési kísérleteket végzünk, 2021 óta. Első eredményeink megmutatják, hogy a talaj biológiai paraméterei, vagyis a talajélet gyorsan reagál a művelési mód megváltoztatására. A sekély művelésű parcellák talajában például már két év elteltével jóval magasabb, - mikrobiális aktivitásra utaló - enzim értékeket mértünk. A talaj szerkezetében és vízmegtartó képességében ennél jóval lassabban mutatkozik változás.” – mondta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője. 

„A talajművelés hatásainak hatékonyabb mérése érdekében idén a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézettel és a Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézetével együttműködésben geofizikai vizsgálatokat indítottunk. Az alapkőzet, a talaj, valamint a földfelszín adottságai közötti összefüggések feltárása akár más területeken is alkalmazható módszertanhoz vezethet, mellyel üzemi körülmények között is nyomon követhetőek a talajművelés-váltás hatásai. Az izgalmas együttműködésről egy videót is publikáltunk, melyben a geoelektromos, a talajellenállás, illetve a drónos mérések folyamatát mutatjuk be.” - tette hozzá a szakember.

Láthatatlan gazdagság a talpunk alatt - December 5. a Talaj Világnapja

Műveld okosan a talajt, óvd az ökoszisztémát! 

5+1 alapelv a talaj egészséges működéséhez

1.A folyamatos talajtakarás élő vagy holt növényzettel (pl. takarónövények, zöldtrágya, mulcs alkalmazása) megőrzi a nedvességet, csökkenti a talaj felmelegedését és az erózió negatív hatásait, hátráltatja a gyomok növekedését, és élőhelyet biztosít a talajban, talajon élő szervezetek számára.

2.A gyökérzónában élő talajmikrobák számára az élő gyökerek biztosítják – komplex vegyületek kiválasztásával – a szükséges táplálékforrást, ezért fontos, hogy lehetőség szerint az év 365 napján élő gyökerek legyenek a talajban. Két kultúrnövény között is képezzünk, ahol csak tudunk, „zöld hidakat” takarónövényekkel, köztes termesztéssel.

3.A talajbolygatás valamennyi formája (pl. mechanikai művelés, növényvédőszerek használata, vagy túlzott taposás) a talaj élőlények mennyiségi és összetételük minőségi romlását eredményezi, ezért a talaj egészséges funkcióinak fenntartásához feltétlen szükséges az okszerű talajművelés. Az ÖMKi idén megjelent kiadványában olvashatunk a csökkentett talajművelés alkalmazásáról ökológiai gazdálkodásban.

4.A biológiai sokféleség minden élő rendszer stabilitásának kulcsa, így a mezőgazdaságban is fontos a biodiverzitás támogatása. Elérhetjük ezt a kémiai növényvédő szerek használatának csökkentésével (gyomirtók, gomba- és rovarölőszerek mellőzésével), műtrágyák helyett szerves tápanyagutánpótlás alkalmazásával, a vetésforgó bővítésével: takarónövények, pillangós növények alkalmazásával, állandó gyeptakaróval fedett területek, mezővédő erdősávok létesítésével, vizes élőhelyek, erdőfoltok megőrzésével és fenntartásával. Házikertészek számára a komposzthasználatról, az állandó ágyások kialakításáról és a bio talajművelésről szóló videót ajánljuk.



5.A növénytermesztés és állattartás integrálásával helyreállíthatjuk a megszakadt körforgást: a szántóföldnek kevésbé alkalmas területeken állandó vagy ideiglenes legelő alakítható ki az állatok számára, miközben az elhullajtott trágya és a mérsékelt taposás a biodiverzitást és a gazdagabb talajéletet serkenti.

+1 Ha nem gondozol földterületet, akkor is sokat tehetsz a talajokért! Szavazz a pénzeddel, és vásárolj olyan termékeket, amik talajkímélő módszerekkel művelt gazdaságokból származnak. Keresd a zöld alapon fehér csillagokból álló bio logót, hogy biztos lehess benne, ellenőrzött ökológiai terméket választasz! Tájékozódj a talajokról, ismerd meg a lenyűgöző élőlényeket, amelyek lábunk alatt élnek. Olvasd el az ÖMKi Földigiliszták, a termékeny talajok építészei c. kiadványát, vagy hallgasd meg a Hektár podcast földigilisztákról szóló adását, amiben Dr. Tóth Ferenc, az ÖMKi csoportvezető kutatója is elmondja jótanácsait. Ha pedig inspirált téged, amit hallottál, akkor oszd meg másokkal is a tudást, és kampányolj a talajvédelem mellett, ahol csak lehetőséged van rá!




Forrás: ÖMKi

Címkék: talaj, termőtalaj
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Így hatékony a kukorica fej- és lombtrágyázása!

Tavasz végén, nyár elején, májusban már elindulnak a tápkultivátorok, melyekkel a kukorica vetésidejétől és ...