Mit tesz az ukrán búza a magyarral?

Eddig az ukrán gabona behozatalára vonatkozó tilalom csak Lengyelországra, Romániára, Bulgáriára és Szlovákiára terjedt ki rajtunk kívül. A korlátozásokat az év elején vezették be több tagállam mezőgazdaságának védelme érdekében. Magyarország esetében nem jár változással a döntés, amit azzal indokolnak, hogy hazánk az uniós döntéstől  függetlenül fog eljárni, és meg fogja hosszabbítani az ukrán gabonatilalmat. Ezt Nagy István agrárminiszter Facebook-oldalán jelentette be. Ráadásul egyeztetve a többi országgal arról döntöttek,hogy ha nincs brüsszeli döntés a moratórium meghosszabbításáról, akkor egyenként, nemzeti hatáskörben fognak eljárni.Ezt persze megtehetik, de kérdés, milyen üzenete lesz a dolognak Ukrajna irányába.

Csökkenő útvonalak, csökkenő piac

Eközben Ukrajna sincs jó helyzetben, mert Oroszország kilépett abból a megállapodásból, ami lehetővé tette, hogy a gabona a Fekete-tengeri kikötőkön keresztül jusson el Európába, nehezítve Brüsszel helyzetét, amelynek meg kell találnia a megfelelő megoldást arra, hogy a tagországok hatásköre se sérüljön, ugyanakkor Ukrajna is megtalálja a piacait. Az ország, amely megkapta a lehetőséget, hogy uniós vámok nélkül szállítson be gabonát ez EU területére, ezzel erőteljesen befolyásolta a piacot, letörte az árakat, és helyenként szinte ellehetetlenítette a belföldi értékesítést.

Menjen Afrikába az ukrán gabona!

Nagy István, az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek tanácskozásán Brüsszelben szeptember 18-án arról beszélt a közmédiának, hogy komoly gondokat idéz elő, hogy az Európai Bizottság nem hosszabbította meg az ideiglenes importtilalmat. A miniszter felhívta a figyelmet, hogy az ukrán gabona behozatali tilalma hatmilliárd eurót jelent az öt tagországra kivetítve. Nagy István nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy  vissza kell állítani a gabonabehozatali tilalmat, de ha egy ország ezt szeretné fölpuhítani, vagy kivételt kérne, azt megteheti. Véleménye szerint a megoldást az jelentheti, ha a  szolidaritási folyosókon keresztül nem európai piacokra, hanem a harmadik országokba szállítják a felhalmozódott gabonát. "Támogatni a szárazföldi szállítást, hogy a gabona eljusson tengeri kikötőkbe, aztán hagyományos piacára, Afrikába. Arra is figyelmeztettük a bizottságot, hogy ha az ukrán gabona nem érkezik oda, a helyét átveheti az orosz gabona" - emlékeztetett az agrárminiszter.

A gazdaszervezetek elégedetlenek

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara állásfoglalásából kiderül, hogy sem ők, sem a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége sem ért egyet a brüsszeli döntéssel, az importtilalom feloldása ugyanis tovább súlyosbíthatja a gabonapiacon kialakult válságot. Mindkét érdekképviselet üdvözölte a behozatali tilalom meghosszabbítását a kormány részéről. Szeptember 17-én Záhonynál tüntettek a döntés ellen a gazdák, azt kérve, hogy maradjon meg a tilalom.  A döntés kiterjed az eddigiek mellett (búza, kukorica, repce, napraforgómag). az alábbiakra is: repcemag, napraforgómag, liszt, étolaj, méz, bizonyos húsfélék, tojás, ami azt mutatja,hogy az élesedő versenytől tart a kormány. A méhészek néhány hete tették közzé, mennyire nehéz helyzetbe kerültek az import méznek köszönhetően, amely árletörő hatású, ráadásul az olcsó ukrán és dél-amerikai mézet vásárolják a magyar helyett, ezért 40 százalékkal csökkent az exportunk.

A  Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Petőházi Tamás arról beszélt lapunknak, hogy egyelőre nem látni, hogyan befolyásolja a piacot a meghosszabbított tilalom, és a döntéstől csak hosszú távú hatást várnak, ugyanakkor reméli, hogy a helyzet normalizálódik. „Az elmúlt év keresleti piacát felváltotta a kínálati piac, ehhez most hozzá kell szokni.“ Elmondása szerint évente 2,5 millió tonna búza és kukorica megy exportra a megtermelt mennyiségből.

Kompenzáció, csak nem elég

Eközben a régiót mostanra elárasztotta az ukrán gabona, ami teljesen letörte az árakat és eladhatatlanná tette a hazai termést, legalábbis csak nagyon alacsony áron lehet értékesíteni. Ezért öt ország sürgős segítséget kért Brüsszeltől. Az unió az importtilalom mellett anyagi kompenzációt is nyújtott az érintett országoknak. Magyarország ebből 16 millió eurót, azaz több mint hat milliárd forintot kapott. „Brüsszel támogatása az okozott kárnak a töredékét sem fedezi, inkább sértés, mint megoldás, hiszen több millió tonna ukrán gabona áramlott be Magyarországra” – mondta a pestisrácok.hu videójában Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Ukrán gabona, magyar raktár

Magyarország jelenleg csak tranzitországként van jelen, de sokan arról beszélnek,  hogy a rendkívül drága közúti szállítás miatt ukrán gabonával vannak tele a raktárak, ami nehezíti a magyar gabona tárolását, sőt szinte ellehetetleníti azt.

A gazdák se elégedettek

Dziobek Gusztáv gabonát és napraforgót termel. Ő arról nyilatkozott lapunknak, hogy  nem csak az árletörő hatását kell nézni a nagy mennyiségű gabonának. “Az EU-ban nagyon szigorú szabályok vonatkoznak a növényvédelemre, amit az ukránok, mint nem EU tagok, nem alkalmaznak. Kérdés, ki és hogyan ellenőrzi a gabonát, ami ide bekerül? A laborhálózatot leépítették, az ellenőrzés kevesebb lett, “Az integrátoroknál sincs hely tárolni, a napraforgó ára a felére csökkent, jelenleg 12000 ft/tonna körül mozog, miközben a műtrágya és vetőmag árak az egekben vannak.” - részletezte. Ő is egyetértett azzal, hogy az idei év kemény lesz a gazdáknak, a tavalyi aszály után a lecsökkent felvásárlási árak teszik nehézzé a helyzetet.