Jönnek az oroszok – Két évtizedes stagnálás után Európa meghódítására készülnek a gépgyártók

Az orosz mezőgépgyártók látványos rohamot indítottak a vásárlók kegyeiért a novemberi hannoveri Agritechnica kiállításon. Az előretörést a statisztikai adatok is alátámasztják, 
hiszen az európai gazdálkodók háromszor annyi orosz agráreszközt vásároltak a tavalyi év első nyolc hónapjában, mint 2014 azonos időszakában.

A mezőgazdasági gépeket gyártó és forgalmazó cégek számára nem sikerült túl jól a 2015-ös esztendő, márpedig egy közel 100 milliárd eurós világpiacon minden kis visszaesés tekintélyes bevételkiesést okoz. Európa és az Egyesült Államok, valamint Kína és India egyidejű gyengélkedése a gondok fő forrása, néhány szereplő azonban épp a recessziót szeretné felhasználni arra, hogy piacot szerezzen a termékeinek. Közéjük tartozik például a kínai Zoomlion, amely nagy feltűnést keltett az Agritechnicán a széles választékban kínált, neonzöldre festett erőgépeivel, illetve a Hannoverben – kormányzati támogatással – hatalmas pavilont kibérelő Oroszország.

 Utóbbi elsősorban a nagy teljesítményű traktorokra, gabonakombájnokra és silózókra, valamint a különböző munkagépekre helyezte a hangsúlyt, s ezt a legjobb helyen tette, hiszen Németország az orosz agráreszközök egyik legjelentősebb vásárlója. Konsztantyin Babkin, az orosz gépgyártók szövetsége, a Rosagromash elnöke ezt a következőkkel magyarázta: „Mi ugyanolyan modern és minőségi termékeket állítunk elő, hasonló műszaki tartalommal, mint nyugati versenytársaink, csak ötven-hatvan százalékkal olcsóbban.”

jor3

A világpiaci forgalom jelentős hányadát – körülbelül negyedét – teszik ki az európai gazdák agráreszköz-vásárlásai, így természetes (lenne), hogy a verseny is óriási a vásárlók kegyeiért kontinensünkön. Az utóbbi két évtizedben azonban az orosz szereplőkre inkább a fokozatos visszavonulás volt jellemző, s a tendencián most szeretnének fordítani egy huszáros hajrával. Fizetőképes kereslet akad bőven, hiszen egyedül az Európai Unió 28 országában mintegy 180 millió hektárnyi földet művel 12 millió kisebb-nagyobb gazdaság és üzem. Ha eltekintünk a különféle munkagépektől, és csak a legnagyobb értéket képviselő mezőgazdasági gépekre (traktorok, kombájnok, silózók) koncentrálunk, akkor meglehetősen szűk orosz kínálattal találkozhatunk. A Rostselmash elsősorban a Torum gabonakombájnjai révén kedvelt a nyugati gazdák körében, de a 80 százalékban általa birtokolt kanadai Versatile traktormárka is egyre nagyobb szeletet próbál kihasítani a piacból. A másik fontos nemzetközi szereplő a szentpétervári ATM (AgroTechMash) csoport, amely előbb a Kirovec (angolosan: Kirovets) traktorokkal, majd a Terrion erőgépekkel és kombájnokkal érte el legkomolyabb sikereit. Az előrejelzések szerint 2016-ban közel hét százalékkal emelkedik majd globálisan az új traktorok iránti kereslet, amiből az oroszok is mindenképpen ki akarják venni a részüket.

jor2

Magyarországon még ma is jelentős nosztalgia él a hajdani szovjet mezőgépgyártás termékei iránt, ám ennek az örökségnek elsősorban Belarusz a továbbvivője, elég csak az itthon még mindig piacvezető MTZ erőgépekre vagy a kombájnjairól, silózóiról ismert Gomselmash márkára gondolni. Oroszország olyannyira lemaradt, hogy 2014-ben például a náluk értékesített 43 850 traktorból mindössze 1316 darab (három százalék) volt saját márka, a többi pedig import vagy helyben gyártott „idegen” termék (a Claasnak például Krasznodarban, a John Deere-nek Moszkva déli részén, Domogyedovóban van üzeme). A 2015-ös adatok ugyanakkor már közel 38 százalékos hazai részesedést mutattak, köszönhetően talán az embargónak. Arató-cséplő gépek tekintetében is jobb a helyzet, a tavalyelőtt értékesített 5787 kombájnnak ugyanis az 59 százaléka (3396 darab) számított saját gyártmánynak. Az oroszok erősek az importban, de még mindig rettentően gyengék az exportban, nem csoda hát, hogy most mindent beleadva próbálnak javítani nemzetközi pozícióikon. Behozott traktorok tekintetében kétszázalékos, más mezőgazdasági gépek esetében pedig ötszázalékos részesedéssel bírnak a világpiacon, és ebben csak olyan „agrárnagyhatalmak” előzik meg őket, mint az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Kanada és Anglia. A kiviteli ranglistán azonban az oroszokat sehol sem találjuk, pedig ezen még Magyarország is szerepel, szerény (egy százalék körüli) eredménnyel.
A legnagyobb európai traktorpiacnak számító Németországban 2015 első fél évében a Fendt adta el a legtöbb erőgépet (4117 darabot), megelőzve a John Deere-t (3247), a Claast (1913), a Deutz-Fahrt (1698), a Case IH/Steyrt (1540) és a New Hollandot (1286). Többek között itt kellene helytállniuk tehát az orosz gyártóknak és forgalmazóknak, akik egyelőre a Kirovec márkába helyezik legfőbb bizodalmukat. Ezeket az erőgépeket az 1789-ben Szentpéterváron alapított Kirov gyárban készítik, amelyet 1868-ban az új tulajdonosról Putyilovnak kereszteltek át – a név onnan lehet ismerős, hogy 1917-ben az itteni munkássztrájk vezetett el az októberi orosz forradalomig. 
A Kirovec a német újraegyesítés előtt számított igazán kelendőnek az ország keleti felében (az NDK-ban), ahol a leghatékonyabb és legmegbízhatóbb erőgépként tartották számon. Nehéz lesz akárcsak megközelítenie is a régi dicsőséget, hiszen a tavalyi év első felében Németországban eladott 19 057 erőgép 86 százalékát a top 10 gyártó biztosította, míg az összes többinek a fennmaradó 14 százalékon (bő 2500 darabon) kellett osztozkodnia. Oroszország évente 7500-8500 traktort gyárt, ami egyáltalán nem sok, hiszen a nem élvonalbeli Nagy-Britanniában is háromszor ennyi gördül le a szalagról. Érdemes a középkategóriát megcélozni, hiszen Németországban például jelenleg a mezőgazdasági célú erőgépek átlagosan 155 LE-sek, ami azzal jár, hogy az e körüli teljesítménytartományban dúl a legkeményebb piaci harc.

kirovecgyar1
A Kirovec mellett a Rostselmash márka tűnik az oroszok legerősebb ütőkártyájának. A Fekete-tenger partján (Rosztov-na-Donuban) lévő, 1929-ben alapított gyárban elsősorban kombájnokat állítanak elő. 1969-ben lépték át az egymilliós határt, 1984-re pedig a kétmilliósat. A tőkeerős csoport 2007-ben felvásárolta a kanadai Buhler Industriest, és ezzel az ő birtokába kerültek a Versatile márkanevű traktorok. Ezek bikaerős, strapabíró, egyszerű, könnyen kezelhető és szerelhető eszközök, így kiválóan illeszkednek az orosz vásárló palettájába. Némileg eltérő stratégiát választott a Kirovec hajdani „gazdája”, az ATM, amely 2008-ban beszüntette együttműködését a Kirov gyárral, és létrehozta saját traktor- és kombájnmárkáját, a Terriont. Nyugaton még ezzel sem sikerült áttörő eredményeket elérni, de ambícióban nincs hiány.

Robotkombájn
Ágazati hírek szerint az első kezelő nélküli kombájnt Oroszországban készíthetik el. Az előttünk álló öt évben 15 milliárd rubelt szánnak a kifejlesztésére, de már 2018-ban tesztelni kívánják a prototípust Tatárföldön. A Rostselmash által is támogatott programtól (amelynek célja az ember kiiktatása a mezőgazdasági termelésből) a munka színvonalának és gyorsaságának emelkedését várják.

Gyártástörténet
Az orosz (majd szovjet) mezőgépgyártás bő másfél évszázados múltra tekint vissza, hiszen 1855-ben már cséplőgépek dolgoztak a földjeiken, 1888-ban pedig megalkották az első lánctalpas traktort. 
A technikai fejlődés mindezzel együtt sem volt túl sebes ütemű, hiszen 1917-ben mindössze 165 erőgépet tartottak nyilván az egész cári birodalomban. A hatalomra jutó szovjetek aztán felpörgették a nehézipart, s az 1930-as években már napi több száz traktor előállítására voltak képesek az üzemeik. Oroszországról azt mondják, hogy történelme elsősorban a városai történelme, és ez a megállapítás a gépgyártására is igaz. A harmincas években többek között Volgográdban, Harkovban, Cseljabinszkban működtek óriási kapacitású traktorgyárai, de a következő évtizedben újabbak is létesültek melléjük. Ez a „TZ-k” időszaka: 1942-ben a kazah határ közelében, Rubcovszkban született meg az ATZ, 1944-ben a Voronyezs és Kurszk közeli Lipeckben az LTZ, 1945-ben Vlagyimirban a VTZ, míg 1946-ban a minszki MTZ (a „TZ” az orosz „tráktornij závód”, vagyis „traktorgyár” rövidítése).

 

Szerző: AgrárUnió

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom