Búzavetés – forgatás nélküli talajműveléssel

Magyarországon – kísérleti jelleggel – már az 1980-as évek 
első felében próbát tettek az őszi búza direkt vetéses technológiájával, ám az energiatakarékos, talajkímélő eljárás igazából csak az utóbbi egy évtizedben kezdett elterjedni hazánkban. Ma már nem számít különlegességnek, de nyilvánvaló előnyei mellett a módszer hátrányait is figyelembe kell vennie annak, aki a forgatás nélküli, csökkentett menetszámú művelés mellett teszi le a voksát.

A Győrhöz közeli településen – a bő kétezres lélekszámú Töltéstaván – működő Töltéstavai Mezőgazdasági Zrt. 1500 hektárnyi földterülettel rendelkezik, amelyből 350 hektárt foglal el az őszi búza, s ezt lényegében teljes egészében szántás nélküli technológiával művelik – tudtuk meg Boros János főagronómustól, aki januárban (első termelőként) megkapta a Bayer Hungária Kft. által alapított Magister Cerealiae kitüntető címet. A szakember elmondta, hogy az őszi búza mellett őszi árpa, repce, tavaszi árpa, kukorica, napraforgó, szója, illetve – vetőmag-előállítás céljából – facélia és mustár termesztésével is foglalkoznak, és a forgatás nélküli eljárást szívesen alkalmazzák több növényi kultúrában is. A földjeik jó része középkötött talaj, és sok a homokfoltos beütésű tábla, amelyek viszonylag könnyen művelhetők, bár néhány helyen mindig gondot jelent, hogy tartósabban megáll a felszínen a víz. Boros János 2010 őszén került Töltéstavára, s a gazdaságban a következő esztendőtől kezdték elhagyni a szántást, fokozatosan áttérve az újfajta technológiára. A főagronómus észrevétele szerint a talajok állapota sokat javult, most már látványosan kevesebb a belvíz, és a kelések is szebbek. Néhány dombos területen az erózió is gyakran okozott károkat, ahol megfolyt az esővíz, de legutóbb ilyen jellegű problémákat sem észleltek. 

Tápanyag-ellátottság szempontjából a talajaik közepes minőségűek, a nitrogéntartalmuk átlagosnak mondható, míg foszforból és káliumból egy-egy tábla jobban is ellátott. Töltéstava környéke a csapadékban szegényebb vidékek közé tartozik, bár ez az elmúlt évek időjárását alapul véve nem tűnhet túl egyértelműnek. A 2012-es és 2013-as esztendő kiemelkedően száraznak bizonyult, míg 2014 meglehetősen esősnek (780 mm csapadék hullott abban az évben), tavaly aztán ismét a szárazság miatt főhetett a fejük, ám idén a február–márciusi esők alaposan feltöltötték vízzel a talajt.
Őszi búzából a Töltéstavai Mezőgazdasági Zrt. területein legfeljebb két-három fajtát szoktak vetni, nem kísérletezgetnek feleslegesen, bár ebben az évben 30 hektáron megpróbálkoznak a tönkölybúzával is. A tavalyelőtti nyáron vásárolták meg a 6 m-es munkaszélességű Horsch Pronto 6 DC vetőgépüket, s a repce és minden gabonaféle elvetését azóta ezzel végzik. Ideális eszköz a forgatás nélküli műveléshez, hiszen nem igényel túl alapos talaj-előkészítést, s akár napi 40-45 hektár területteljesítményre képes. 2014-ben bekapcsolódtak a Contivo programba, amelynek keretében a svájci székhelyű Syngenta 11 magyar településen létesített kísérleti farmot, így teremtve alapot a különféle termesztéstechnológiák tesztelésére, összehasonlítására. Boros Jánosék ennek kapcsán többféle búzát is kipróbálhattak (a hibridárpa mellett), s az Illico, CCB Ingenio, Bologna és SY Moisson fajták meggyőző eredményeket produkáltak. Töltéstaván a szántásos, illetve forgatás nélküli művelési mód egybevetésére is lehetőség nyílt, s a Syngenta elemzése szerint az utóbbi jobban szerepelt, magasabb hozamot eredményezett. A világ vezető agrárvállalatai között számon tartott svájci cég nemcsak megfelelő hibrideket bocsátott a résztvevők rendelkezésére, de a szakszerű termesztésükhöz kapcsolódó komplex növényvédelmi és tápanyag-ellátási megoldásokat is. Az itt nyert tapasztalatok nemcsak abban erősítették meg Boros Jánosékat, hogy érdemes továbbra is részt venniük a Contivo programban, hanem abban is, hogy a forgatás nélküli művelési technológiának egyértelmű létjogosultsága van az ő területeiken is. Ennek egyik fontos előnye a költségtakarékosság (az inputanyagokban elérhető megtakarítás), de nem elhanyagolható az időfaktor sem. A megváltozott – és sokszor kiszámíthatatlan – időjárási viszonyok miatt jelentősen csökkent az egyes munkaműveletekre fordítható idő. Korábban egy vagy két alkalommal tárcsáztak, aztán visszazárták a talajt hengerrel, végül pedig egy Väderstad Carrier tárcsával készítettek magágyat a vetés elé. „Tavaly nyáron azonban megvettük a Väderstad TopDown kultivátort, és ez elé már nem muszáj tárcsázni, hiszen kiválóan átdolgozza talajt, majd visszazárja, visszatömöríti” – ecsetelte a menetszámcsökkenést eredményező gépbeszerzés jelentőségét Boros János. A főagronómus elmondása szerint nekik az őszi időszak mindig csúcsra járatott, a napraforgó- és kukorica-betakarítás, a különféle talajmunkák, az őszi műtrágyaszórás és vetés mellett sokszor nincs idő és lehetőség arra, hogy szántsanak, simítózzanak, magágyat készítsenek, így viszont lényegében egy menetben tudnak „talajt csinálni a nyers földből”.

bvet2
Ha úgy vesszük, a szántás nélküli technológia alkalmazása azonnali eredményekkel kecsegteti a gazdálkodókat. „Régen rengeteg gázolajat elfogyasztottunk, és sokat csúsztunk – mesélte a főagronómus. – Volt, hogy október második felében havas eső esett, ezért két hétig nem lehetett rámenni a földekre, nem tudtunk talajt csinálni, késlekedtünk a vetésekkel. Tavaly hasonló helyzet alakult ki, csupán október 24-én kezdtük vetni az árpát a sok csapadék miatt, ám november közepére így is minden mag a földbe került ezzel a technológiával.” A töltéstavai gazdaságban múlt ősszel használták először a TopDown kultivátort, s bár az eredmények értelemszerűen még nem látszanak, a szakember egyáltalán nem számít hozamcsökkenésre. A technológia kedvező hatást gyakorol a talajszerkezetre, és a gázolaj-megtakarítás is szembetűnő. „Számításaink szerint egy hektárt 25–30 liter közt meg tudunk művelni, miközben egy szántás már önmagában 20–25 liter lenne, s mellé még a kombinátorozás, simítózás is hozzátesz valamit” – tett összehasonlítást Boros János. Ráadásul minél kevesebb művelettel készítjük el a magágyat, és hajtjuk végre a vetést, annál kisebb a vízvesztés, a kipárolgás, s ennek következtében még a szokatlanul nagy nyári szárazságokat is képesek átvészelni a növények. A szántás elhagyása a búza esetében is több pozitív hozadékkal jár, ám arra ügyelni kell, hogy az elővetemény betakarítása után csak annyi szármaradványt hagyjanak a föld tetején, amennyi még kezelhető mennyiség, és viszonylag egyenletes mulcsot képez a felszínen. Lehetőség szerint az összes szalmát vissza kell dolgozni a talajba, sőt érdemes baktériumtrágyát is alkalmazni a szárbontás elősegítésére (a Contivo programban az AGRO.bio Hungary Kft. BactoFil termékeit használják erre a célra).

Természetesen a forgatás nélküli művelésnek vannak hátulütői is, amelyeket érdemes mérlegelni a technológia alkalmazása előtt. Ilyen például az, hogy a szántás elhagyása speciális gépparkot igényel, a régi eszközökkel a teljes átállás aligha valósítható meg.
A Töltéstavai Mezőgazdasági Zrt. sem állhat meg a 4 méteres munkaszélességű TopDown kultivátort beszerzésénél, hamarosan a kukoricavető gépeiket is le kell cserélniük egy 6 soros Väderstad Tempóra, amelynek nagyobb a vetőteljesítménye, s máris vásároltak egy gyomfésűt, hogy a mechanikai gyomirtást kora tavasszal már azzal végezzék el a gabonákban. Szükségük lesz új traktorokra is, de például egy 300 LE-s erőgépet felesleges lenne csupán a TopDown miatt fenntartani, vagyis munkát kell neki találni az év többi részére is.
Összességében elmondható, hogy a forgatás nélküli műveléshez szükséges eszközöket a legtöbb kis- és közepes gazdaság nem használná ki, így számukra túl drága lenne egy ilyen jellegű beruházás. Boros János tapasztalatai szerint a búza esetében – ha nem szántjuk – fokozott gondot jelent a gyomosodás, s a le nem forgatott szármaradványok miatt a kórokozók is nagyobb számban fordulnak elő, így legalább kétszeri gombaölő szeres kezelés szükséges a jó terméshez, ami némileg növeli a költségeket. Hasonlót tapasztaltak a repce esetében is, ahol a gabona-árvakelés erőteljesebben jött elő ősszel, ezért muszáj volt egyszikűirtó szerekkel védekezni ellenük, ugyancsak pluszkiadással terhelve meg a költségvetést.

 

Szerző: AgrárUnió

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom