Poloskakártétel öntözött kukoricaállományban- NapiKép 2023.03.15.
Kárkép - 2023.03.15
NapiKép válogatás 2022.10.11.
Poloskakártétel egy másodvetésű, öntözött kukoricaállomány még érőfélben lévő kukoricacsövén. Okozója a hazánkban invazívként kezelt poloskafajok közül kerül ki, ugyanis mind a zöld vándorpoloska (Nezara viridula), mind pedig az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) hasonló kártétellel jelentkezik, amely a "megszúrt" szemekbe kerülő emésztőenzimek hatására alakul ki. Azonban a tavalyi évben mintha történt volna valami ezekkel a poloskákkal!
Ez elmúlt évek kora őszi időszakában a híradások rendszeres szereplője a "poloskahelyzet". A telelőre vonuló poloskák helyenként tömeges megjelenése időnként túlzó, hisztériába is átcsapó reakciókat vált ki. Pedig a legegyszerűbb, jól felszerelt szúnyogháló is leküzdhetetlen akadályt jelent e rovarok számára, amelyekkel megakadályozható, hogy nagyobb számban behúzódjanak lakásunkba. Az igazi baj nem az, hogy betévednek az otthonunkba, hanem az, hogy egyáltalán itt vannak!
A magyar faunában is szép számmal vannak poloskafajok, azonban azok egyedszámát természetes ellenségeik bekorlátozzák, túlzó, tömeges felszaporodásukat többnyire megakadályozzák. Azonban éghajlatunk melegedése miatt hazán területe is alkalmassá vált két invazív poloskafaj megtelepedésére. Az egyik az Afrikából érkező zöld vándorpoloska, a másik az ázsiai származású ázsiai márványospoloska. Ezek évről évre egyre nagyobb tömegben jelennek meg, ami már a mezőgazdasági termelésben is érzékelhető, de mindenképpen bosszantó kártételt eredményezhet. Ez a károsítás egyelőre nem a szántóföldi kultúrákban jelentkezik, ugyan a szójában és kukoricában rendszeresen találhatunk poloskaszúrt szemeket, a kártétel mértéke a gazdasági károkozás szintjét nem éri el. Azonban a zöldség- és gyümölcstermesztő kertészek már nagyobb problémával szembesülhetnek, de, ugyanez igaz a kiskertekre is, ahol a paradicsom- és paprikatövek rendszeresen szenvedhetnek kártételüktől.
Azonban tavaly mintha történt volna valami! Az ország Dél-Keleti szegletében határozottan kevesebb poloskával találkozhattunk, számuk messze elmaradt az előző években látottaktól. De, ehhez hasonló tapasztalatokról hallhattunk az ország más tájairól is, még ha helyenként akadtak ellenpéldák is. Ennek tudományos szintű igazolásáról publikációk talán még nem jelentek meg, sőt, a jelenség okairól sem olvashatunk még elemzéseket. Azonban adja magát a feltételezés, hogy a tavalyi évben tapasztalt extrém időjárási körülmények valamilyen mechanizmuson keresztül hatással voltak az említett poloskafajok egyedszámára is. Hogy ez konkrét hatásokon alapult-e, mint amilyen pl. a lerakott tojások beszáradása, vagy pusztán a szárazságban szenvedő, pusztuló növények miatt a hozzáférhető táplálékforrások beszűkülésén, egyelőre tudomásom szerint nem derült ki. De, kíváncsian várom, mit hoz ez az év az invazív poloskafajok egyedszámának alakulásában.
Címkék:
Költségkímélő napi rutin – Energiahatékonyság az állattartó ...
Az unióban és itthon is emelkedett a bárány ára
Talajfertőtlenítési megoldások a drótférgek ellen
Védje meg a kukoricát a talajlakó kártevőktől!
Új szakmai kézikönyv segíti a szőlő aranyszínű sárgaságának ...
Fontos határidő: március 31-ig teljesítendő az éves nitrát ...
Tízéves pécsi tartamvizsgálat - a mikrobiális készítmények ...
Tiszta tábla, biztos alapok: kalászos gyomirtás a gyakorlatban
Tavaszi hagyomány zaja szólt a legelőkért és a pásztorokért
Európai szinten is kiemelkedő öntözési projekt valósult meg ...