A „sárga sláger”– Gabonafélék és betegségeik 2015 márciusa végén

Hogyan is alakult a két év téli és kora tavaszi időjárása?
A 2013/2014-es enyhe télen tartósan 
 -10⁰C vagy az alatti hőmérséklet nem alakult ki, így a sárgarozsda életképes maradt a levelek szöveteiben. A kora tavaszi időjárás kedvezett a kórokozónak, így már március elején megfigyeltük a sárga foltok formájában jelentkező, a levél színén és fonákján egyaránt intenzív spóratermelést mutató telepeket. 
Az enyhe tél nem csak a kórokozók megjelenését befolyásolta, a növények fejlettsége 2-3 héttel előrébb volt a szokásosnál. 
A 2014/15-ös évben december végén, január elején kialakult egy hidegebb periódus, ami teljesen nem pusztította ugyan ki a kórokozókat, de jelentősen csökkentette a tünetek mennyiségét. 
A növények fejlettsége is elmarad az előző évhez képest.
A jelenlegi helyzet nagyon vegyes képet mutat növénykórtani szempontból a vetésidőtől függően. Láttam számos korai vetést (szeptember utolsó dekádja), amelyet már ősszel fungicides védelemben kellett részesíteni nemcsak a sárgarozsda, hanem vörösrozsda és levélfoltosságok tüneteinek nagyobb mértékű megjelenése miatt. Az október 10-15. között vetett búzákon a szeptóriás és a sárga vagy fahéjbarna levélfoltosság tünetei jelentek meg nagymértékben a nagy mennyiségű téli csapadék miatt 
(1. kép). A fogékonyabb genotípusokon a fertőzöttség mértéke meghaladja a küszöbértéket, ezért ezeknél a korai védekezés mindenképpen ajánlott.

1. kép A szeptóriás (Septoria tritici) levélfoltosság tünetei az alsó leveleken

A sárgarozsda tünetei egyelőre „csak” sporadikus előfordulást mutatnak (2. kép), hasonlóan a vörösrozsdához. A késői vetések (november) egészségi állapota pillanatnyilag a legjobb. A 2014-es év sok tanulsággal szolgált számomra is. Eddig a búza három rozsdagombája közül a szárrozsdát tartottam a legnagyobb gazdasági kárt okozó kórokozónak amiatt, hogy nem csak a levél felületét, hanem a szárat, súlyos esetben a kalászt is megtámadja és akár 80–100%-os termésveszteséget is okozhat. 2014 óta a sárgarozsda kórokozóját két szempontból is veszélyesebbnek tartom.
1.) Ritka megjelenése miatt nem tudtuk a természetes fertőződés alapján megfelelően szelektálni a nemesítési törzseket, emellett a köztermesztésben lévő fajták ellenállóságáról is nagyon kevés volt az információ.
2.) Amennyiben minden feltétel adott 
a járvány kialakulásához, szinte napok alatt jelentős mértékben fel tud szaporodwni a kórokozó. Ez azt eredményezte, hogy a fogékony fajták termése 60–80%-kal csökkent a sárgarozsda fertőzés hatására. Ezért nagyon fontosnak tartom megjelenése esetén a korai, megelőző védekezést.
Eddigi megfigyeléseink azt mutatják, hogy nem csak az őszi búzára kell odafigyelni, hanem az árpavetésekre is, ahol hasonlóképpen a levélfoltosságok (főként különböző Dreschlera fajok) tüneteinek nagymértékű megjelenése okozhat problémát.
Mit tehetünk most a védekezés terén?
A tavalyi évben a „túlságosan” megfelelő körülmények miatt már március közepén jelentős fertőződés volt. A gyakorlatban a védekezési küszöbérték 5% a különböző betegségek esetében. Dr. Füzi István, a BASF fejlesztőmérnöke a sárgarozsdánál az 1%-os küszöbértéket javasolja. 
A tapasztalatok (felszaporodás gyorsasága) alátámasztják ezt a szigorú határt, hiszen minél később kezdte meg valaki a védekezést, annál nehezebben tudta megállítani a fertőzés gyors továbbterjedését.
A szerválasztás is fontos a sárgarozsda esetében. Dr. Petróczi István osztályvezető (GK Kft.) nyugat-európai és saját tapasztalatai alapján a hatékony triazol-csoport (ciprokonazol, epoxikonazol, tebukonazol, protiokonazol, fluzilazol stb.) és strobilurin kombinációk alkalmazását javasolja.
Természetesen a védekezés sikerét sok egyéb tényező is befolyásolja, ilyen pl. az időjárás további alakulása, a kijuttatás időpontja, a fajta fogékonysága, a táblához közeli fertőzési források stb. Az eddigi tapasztalatok segíthetik a termesztőket abban, hogy nem csak a sárgarozsda, hanem a többi betegséggel szemben is sikeresen védekezhessenek.

2. kép A sárgarozsda kezdő tünetei

Szerző: Dr. Csősz Lászlóné 
tudományos főmunkatárs Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged