Integrált növényvédelem – A konvencionális és a biogazdálkodás között

A magyar gyakorlat sokkal közelebb áll az integrált növényvédelemhez, mint az EU átlaga – véli Jordán László, a NÉBIH elnökhelyettese, aki egyben az NTAI igazgatója is. A szakembert többek között arról kérdeztük, mindez pontosan mit jelent, melyek a legfontosabb irányelvek, s milyen jogszabályi változásokra számíthatnak a gazdák.


– Manapság sokat tárgyalt téma az integrált növényvédelem. Hogyan határozná meg a kereteit, melyek a legfontosabb irányelvei?
– A jogszabályi háttérrel kezdeném, azzal, hogy milyen szempontoknak is kell megfelelnünk. Korábban az EU-n belül a növényvédelmi tevékenység szabályozása a tagállamok hatásköre volt. Az EU nem szólt bele, ki hogyan szabályozza a növényvédő szerek forgalmazását, felhasználását és az ezzel kapcsolatos egyéb tevékenységeket. 2009-ben fogadtak el egy irányelvet, amelynek a hatályba lépése 2011-ben kezdődött, illetve ezután fokozatosan egy-egy rendelkezés lépett életbe. Ebben az irányelvben van egy olyan kitétel, amely 2014. január 1-jétől minden termelőt kötelez az integrált növényvédelem alapelveinek betartására. Ez egy irányelv, amiről azt kell tudnunk, hogy meghatároz bizonyos kereteket, de nem ad pontos utasításokat arra nézve, hogy mit, hogyan kell csinálnunk. A pontos szabályozás, a jogszabályok kidolgozása a tagállamokra van bízva. Az EU-s rendeletben annyi áll csupán, hogy az integrált növényvédelem alapelveit be kell tartani. Nem definiálja egyébként az integrált növényvédelmet sem egzakt módon. Elmondhatjuk, hogy maga a fogalom sem általánosan elfogadott. A mi törvényünk is tartalmazza a definíciót.
– Hogyan foglalhatnánk össze mégis az integrált növényvédelem legfőbb szempontjait?
– A növénytermesztés során a növényvédelmet úgy kell betervezni és végrehajtani, hogy minél kisebb mértékben használjunk növényvédő szereket és minél inkább használjuk a természetes ellenségeket, valamint az agrotechnikában lévő lehetőségeket. (A természetes ellenség alatt a károsítók természetben jelen lévő ellenségeit értem, a biológiai ágenseket.)
Ugyanakkor vannak bizonyos helyzetek, amikor nincs más lehetőség, növényvédő szerekkel kell beavatkozni, s ezt a lehetőséget az integrált növényvédelem magában foglalja. Ez a konvencionális és a biogazdálkodás közötti átmenet, egy olyan irányzat, amely nagy volumenekben tartható, nagy mennyiségű áru előállítására alkalmas, és a minőséget is garantálja. Ugyanakkor elmondható az is, hogy a gazdálkodás környezettudatosabb és a természetet, környezetet is jobban kíméli, mint a konvencionális termelés. Ehhez természetesen nagyon komoly szaktudásra van szükség, ugyanúgy, ahogyan a növényvédő szerek felhasználásához is. Komoly felkészültséget igénylő terület tehát mindkettő.
– 2014. január 1-jétől minden termelőnek kötelező betartani az integrált növényvédelem alapelveit. Mit jelent ez hazai viszonyok között?

Előfizetői tartalom megtekintéséhez jelentkezzen be, vagy fizessen elő!

Bejelentkezés

Belépés

Felhasználói név *
Jelszó *
Emlékezzen rám

 

 

Szerző: Sz. Zs.

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom