őszi gyomirtás

Őszi gyomirtás kalászosokban

A változó éghajlat miatt NEM csak profiknak ajánljuk!

Változóban van őszi kalászosaink termesztéstechnológiája, korán, csökkentett magnormával vetünk. Változnak az éghajlati viszonyaink is, egyre hosszabb és melegebb az ősz, egyre kevésbé jellemző az erős téli lehűlés, elmaradnak a nagy hidegek. A két, látszólag nem összefüggő terület egyetlen ponton biztosan találkozik, ez pedig az ősszel vagy télen csírázó és áttelelő gyomnövények intenzív terjedése, az őszi gyomirtás kérdése. A kalászosok termesztéstechnológiájában ez az az elem, amely az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kap.

Változóban van őszi kalászosaink termesztéstechnológiája, korán, csökkentett magnormával vetünk. Változnak az éghajlati viszonyaink is, egyre hosszabb és melegebb az ősz, egyre kevésbé jellemző az erős téli lehűlés, elmaradnak a nagy hidegek. A két, látszólag nem összefüggő terület egyetlen ponton biztosan találkozik, ez pedig az ősszel vagy télen csírázó és áttelelő gyomnövények intenzív terjedése, az őszi gyomirtás kérdése. A kalászosok termesztéstechnológiájában ez az az elem, amely az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kap.

1. kep 063

Az ősszel kelő gyomnövények együtt fejlődnek a kultúrnövénnyel

Nézzük csak azokat a gyomokat!

Az igazán problémásak között egyaránt vannak egy- és kétszikű gyomnövények, amelyek országrészenként, de akár táblánként is változatos összetételben és egyedszámban találhatunk meg. A teljesség igénye nélkül említsük meg azokat, amelyek esetében az őszi gyomirtás fontos része a védekezésnek.

Egyszikű gyomnövények:

– nagy széltippan
– parlagi ecsetpázsit
– vad (héla) zab
– rozsnokfajok (fedél, puha, meddő)

Kétszikű gyomnövények:

– veronikafajok (borostyánlevelű)
– tyúkhúr
– árvacsalánfajok (piros, bársonyos)
– mezei árvácska
– szarkalábfajok (keleti, mezei)

3. kep 023

A szőnyegszerűen fejlődő gyomok elnyomják a kultúrnövényt

Terjedésük okai

A fenti gyomnövények egyre növekvő borítása részben éghajlati viszonyaink átalakulásának, részben pedig termesztéstechnológiai okok eredménye. Időjárásunk alakulása egyre gyakrabban teremti meg annak lehetőségét, hogy már az ősz során nagy tömegben kelhessenek ki és telelhessenek át. Sőt, nemcsak hogy nem veszélyeztetik ezeket a tél viszontagságai, hanem sokszor még arra is alkalmat teremtenek, hogy a téli időszakban is csírázhassanak és kelhessenek.

Az említett gyomnövények terjedésének masszív termesztéstechnológiai okai is vannak. Az első, ami talán a legfontosabb is, hogy sok gazdálkodó nem veszi kellően komolyan az ellenük való védekezést, mondjuk ki, egyszerűen nem foglalkoznak vele. Ez pedig oda vezet, hogy vagy nem is történik védekezés, vagy ha mégis, nem kellő odafigyeléssel, ami az elvégzett munka hatékonyságát rontja. Ezért nagy tömegben termelődik gyommag, ami a betakarítás során vagy akár talajművelő eszközökkel átkerül más területre, ahol máris megindulhat a felszaporodás. Változóban van talajművelésünk is, egyre terjednek azok a forgatás nélküli technológiák, amelyek összességében segítik ezen gyomnövények felszaporodását.

Sajnos sok esetben a gyomirtás során használt hatóanyagok, készítmények kiválasztása is rutinszerű, nem a terület gyomösszetételének megfelelő. Ez különösen az egyszikű gyomnövényeknél jelenthet problémát, de a kétszikűek elleni védekezés sem mentes ettől. Példaként említsük meg a kétszikű gyomok ellen tavasszal széles körben használt szulfonil-karbamid hatóanyagok esetét a veronikafélékkel. Az említett hatóanyagok jók, hatékonyak ezekkel a gyomnövényekkel szemben, feltéve, hogy időben kerülnek kijuttatásra. Azonban a kijuttatás nagyfokú rugalmassága, ami annyire közkedveltté teszi ezeket a hatóanyagokat, itt most hátránnyá válik. Amikorra ugyanis megtörténik a gyomirtás, megvárjuk, hadd jöjjön ki minél több tavaszi gyomnövény, addigra a veronikafélék magot hoznak, amelyek beérése már nem befolyásolható, így tovább növelik a talaj gyommagkészletét. Arról nem is beszélve, hogy ekkorra már kárt okozhatnak a gabonaállományban ezek a gyomok.

Beszéljünk a kártételről!

A fenti gyomnövények már az ősz során megcsíráznak, kikelnek, együtt telelnek és fejlődnek a kultúrnövénnyel. Mivel a hosszú és meleg őszi időjárás kedvező számukra, mindez akár igen nagy tömegben is megtörténhet. Nagy egyedszámuk, intenzív fejlődésük nagyon komoly konkurenciát jelent a kultúrnövény számára a vízért és tápanyagért folytatott versengésben, de az is nagyon gyakori, hogy szőnyegszerű jelenlétük esetén ezek a gyomnövények egyszerűen el­nyomják a fiatal gabonát. Ráadásul mindezek a hatások a gabonanövényt már nagyon korán, az érzékeny, korai fejlő­dési stádiumában érik, ami ha­tással van a növekedésére, a bok­­­rosodás mértékére. Pedig a bokrosodás az egyik legfontosabb termésképző elem, a tőszám mel­­­lett ez határozza meg az egy négyzetméterre eső kalászszám alakulását. A gyomkonkurencia védekezés nélkül a tavaszi időszakban tovább erősödik, ezek a gyomnövények ugyanis korán intenzív növekedésnek indulnak, a kétszikű gyomok hamar virágot hoznak, termést nevelnek. Az ebben az időszakban, a gabona szárba indulásakor, kalászdifferenciálódásakor kifejtett káros hatásukat egy mások nagyon fontos termésképző elem, a kalászonkénti szemszám fogja megszenvedni. Ha mindezektől mentesíteni akarjuk a kalászosainkat, a legegyszerűbb az őszi gyomirtási technológiához nyúlnunk, amely kellő tartamhatással rendelkezik ahhoz, hogy egészen tavaszig vagy egyes gyomnövények esetében a teljes vegetációs időszakban biztonságban legyenek a növényeink.

2. kep 062 m

Erős gyomnyomás, komoly veszély

Az őszi gyomirtás előnyei

Kalászosaink őszi gyomirtása több ponton is előnyt biztosíthat számunkra. A korai gyomkonkurencia kikapcsolásával lehetővé tesszük állományunk intenzív, zavartalan fejlődését. Mivel a legtöbb gyom­irtó készítmény nemcsak vetés után, kelés előtt, azaz preemergensen alkalmazható, hanem korai posztemergens kijuttatással is, a kultúrnövény néhány leveles állapotában, kihasználhatjuk az alkalmat arra, hogy egyúttal a rovarkártevők ellen is védekezzünk. Az egyre hosszabb és melegebb őszi időjárás ugyanis kedvez azoknak a levéltetveknek vagy kabócáknak, amelyek a gabonavírusok terjesztéséért felelősek. Nem elhanyagolható előny, hogy a tavaszi munkacsúcs mérsékelhető ezen a módon, nem vagyunk kitéve a korai gyom­irtást gyakran lehetetlenné tevő talajállapot és időjárás okozta kockázatnak sem.

Az őszi gyomirtási technológia legnagyobb előnye a termésmentés, ugyanis nagymértékű gyomosodásnál nagyon könnyen veszíthetünk el akár mázsákat a termésből, de nem lehet kizárni a tonnás nagyságrendű terméskiesést sem. Ahhoz pedig nem kell csúcstermelőnek lennünk, hogy ez hiányozzon a végelszámolásnál.

 

 

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: AgrárUnió

Tags: kalászosok, gyomirtás, gyomnövények, őszi gyomirtás

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom