A magnézium – az elfeledett tápelem

Az intenzív termesztésben egyre gyakrabban tapasztalható a levelek érközötti narancssárga elszíneződése, azaz a magnéziumhiány tünete. A kertészeti talajok magas 
N-, P- és K-ellátottsága a harmonikus és kiegyensúlyozott tápanyagellátás miatt magasabb szintű Mg-trágyázást igényel.
A gyümölcs- és a zöldségtermesztő üzemek, alföldi szőlőtermesztő gazdaságok jelentős része magnéziumban szegény homokon helyezkedik el (Pest és Bács megye, a Nyírségben és a Duna–Tisza közén elhelyezkedő gyümölcsültetvények, bács-megyei szőlészetek). A kedvezőtlen talajkémhatás, a talaj magas káliumtartalma miatt rosszabb a magnézium érvényesülése a növényben (pl. Békés és Csongrád megyében). Magas mésztartalmú talajokon (pl. Érd, Törökbálint, budai gyümölcsösök) fennáll az ionantagonizmus jelenség a magnézium és a kalcium viszonylatában.
A magnézium többnyire a levelekben, lombozatban halmozódik fel. Egészséges növényben 0,3%-os koncentrációban mutatható ki. A levelekben a 0,2% körüli töménység tekinthető kritikus értéknek, ez alatt hiánytünetek mutatkoznak: először az idősebb leveleken, majd a középtáji szinten is jellegzetes érközi klorózis alakulhat ki. A színelváltozás először az idősebb leveleken jelenik meg, de eltérően a nitrogén- vagy a káliumhiánytól, ritkán a legalsó, sokkal inkább a középtáji vagy a szár alsó kétharmadának környékén elhelyezkedő leveleken mutatkozik. A szimptómák idővel a középső, majd a fiatal levelekre is áthúzódnak.
A magnéziumhiány lassítja a növény asszimilációs és szintetizáló folyamatait (ásványi eleme a klorofill-molekulának), zavart okoz az anyagcsere-folyamatokban, azaz a levelekben felhalmozódnak a cukrok, a keményítő. Ennek hatására növekszik a termésben a nitráttartalom, lassul a karotin- és a fehérjeképződés, a termésében csökken a cukortartalom.
A magnéziumhiánynál előnyösebb a megelőzésre hangsúlyt fektetni. A növények elsősorban a gyökereiken keresztül veszik fel a szükséges tápanyagokat, de egyes elemek esetében – így a magnéziumnál is – a lombon keresztüli trágyázás igen eredményes lehet. A szulfát forma a legelterjedtebb, tekintettel arra, hogy olcsó, jól keverhető növényvédő szerekkel, nincs perzselő hatása (pl. keserűsó max. 5%-os töménységben használható, ha jó minőségű, lágy vizet használunk permetezéshez), és jól oldódik. Kereskedelmi forgalomba EPSO Top (keserűsó) néven kerül, de ma már elterjedt a bórt és mangánt is tartalmazó EPSO Microtop is.

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom