Erőre kapott kórokozók – 15. BASF Szőlészeti és Borászati Konferencia

Február elején már a 15. Szőlészeti és Borászati Konferenciáját tartotta a BASF, 
amelyen a legnagyobb figyelmet a szőlő három legveszélyesebb betegsége, a lisztharmat, 
a szürkepenész és a peronoszpóra kapta. Az érdeklődő gazdák áttekintést kaphattak a három kórokozó járványtanának törvényszerűségéről, ezen információk gyakorlati használatáról. Ezek, illetve az elmúlt évek megfigyelései alapján az előadók arra vállalkoztak, hogy az idei tavasz kórtani helyzetére előretekintsenek.

 

Egyedi gondolkodás
A rendezvényt dr. Thomas Narbeshuber, 
a BASF Hungária Kft. ügyvezetője nyitotta meg, aki az idén 150 éves BASF stratégiájáról, terveiről osztott meg néhány gondolatot hallgatóságával. A világ vezető vegyipari cége a BASF, melyet a másként gondolkodás különböztet meg a versenytársaitól. Alapgondolatuk, hogy a jövő számára szeretnének innovatív, fenntartható megoldásokat létrehozni.
Minden generációnak megvoltak a maga kihívásai, nincs ez másként ma sem. Napjaink egyik legnagyobb problémája 
a túlnépesedés, melynek következménye, hogy 2050-ben várhatóan már 9 milliárd embert kell megfelelő mennyiségű és minőségű élelemmel és vízzel ellátni. 
A BASF erre fókuszálva végzi fejlesztéseit, amit jelenleg 10 000 kutató-fejlesztő szakembere szolgál, világszerte 70 kutatóállomáson. Munkájuk eredményeként évente 1000 újdonságot védetnek le, ami egyedülálló teljesítmény a vegyiparral foglalkozó cégek körében.

A szőlő növényvédelmére szűkítve 
a témát, Krasznai Gábor, a BASF Hungária Kft. Agrodivíziójának vezetője hozzátette: a fejlesztések eredményeként 2018-ig 8 új, szőlő- és gyümölcstermesztésben használható terméket vezetnek be. „Ilyen intenzív kultúrákban kellenek az új eszközök, amikhez nyúlhatunk a növényvédelmi problémák esetén” – mondta, majd 
a cég szőlővédelmi előrejelző rendszerére is felhívta a figyelmet, amelynek segítségével a szőlőtermesztők külön költség nélkül, régiónként, napi szintű információhoz juthatnak.
A három nagy
A szőlőtermesztés sikerét alapvetően meghatározza a lisztharmat, a szürkepenész és a peronoszpóra fellépése, illetve az ellenük való védekezés sikeressége. Tavaly a lisztharmat és a szürkepenész is járványt okozott, sőt a peronoszpóra is komoly veszélynek tűnt a tenyészidőszak elején. A kettős járvány kapcsán 
dr. Füzi István fejlesztőmérnök összegezte az elmúlt negyed század járványos éveinek tanulságait.
„A mögöttünk lévő 25 évben a lisztharmat tizenkétszer, a szürkepenész kilencszer, a peronoszpóra pedig ötször okozott járványt – sorolta. – Ebben az időszakban kétszer is előfordult – legutóbb 2010-ben –, hogy mindhárom betegség ugyanabban az évben járványos mértéket öltött, továbbá négyszer, hogy a lisztharmat a szürkepenésszel, és egyszer, hogy a lisztharmat a peronoszpórával karöltve okozott országszerte tömeges fertőzést. 2014-ben a betegségek egymásnak adták a stafétát: a lisztharmat kezdte 
a sort április végén levélen, majd fürtön. A peronoszpóra a nyár eleji meleg, száraz periódus után július vége felé a csapadékos idővel újra erőre kapott, augusztustól szeptember közepéig pedig a botritisz okozott súlyos károkat.”
A tavalyi és az azt megelőző évek tapasztalatait, megfigyeléseit feldolgozva a BASF fejlesztő csapata igyekezett előremutató előadásokban levonni a megfelelő következtetéseket, melyekből most kórokozónként szemezgetünk.
Lisztharmat – indulásnál dől el

dr. Füzi István
fejlesztőmérnök


Egy rövid visszatekintésben dr. Füzi István elmondta, hogy 2013 őszén nagy mennyiségű termőteste képződött a szőlő lisztharmatgombájának. Ezek közül sok le is tudott mosódni a tőkék kérgére, így a tavaszi aszkospóraszóródáshoz bőséges inokulum állt rendelkezésre. Persze, 
a fertőzés területileg nem volt teljesen homogén: ahol az október eleji fagyok idő előtt levitték a szőlő levelét, ott kevesebb termőtest tudott fölhalmozódni 
a kérgen.

 


Ezt követően, 2014 tavaszán korai rügyfakadás következett, és április 7-én már volt fogékony lombfelület a fertőzéshez, sok ideje volt a kórokozónak a felszaporodásra. Mint a szakember felhívta a figyelmet, a rügyfakadástól a virágzásig eltelt idő hossza és a lisztharmatfertőzés erőssége között jól látható összefüggés van. Alacsony fertőzést hozó években ez az idő átlagosan 40 nap, közepes fertőzést hozó években átlagosan 46 nap, erős fertőzést hozó években pedig átlagosan 54 nap volt az utóbbi negyedszázad során. Április 19-től egymást követték az aszkospórás fertőzéshez kedvező alkalmak, így korai fertőzés indulhatott, és április 30-án már meg is lehetett találni az első tüneteket, május első napjaiban pedig ezek már tömegessé váltak.
Mivel a lisztharmat számára a hazai időjárás a tenyészidőszakban rendszeresen kedvező, így a primer fertőzés tüneteinek koraiságából és gyakoriságából már következtetni lehet a betegség további alakulására. A lisztharmat számára az időjárási tényezők közül a hőmérséklet az elsődleges, ez pedig a korábbi tapasztalatok szerint a virágzás kezdetétől 
a fürtzáródásig tartó időszakban, amikor 
a bogyók fertőződnek, minden évben megfelelő a betegség számára. A primer fertőzés tüneteinek fölmérése után egyértelműen valószínűsíthető volt a járványkitörés, ezért Füzi István korai kezdést javasolt a védekezésben, majd fürtmegnyúlástól már a leghatékonyabb készítményeket ajánlotta, s fölhívta a figyelmet, hogy a nagy fertőzési nyomás miatt a kezelések között ne teljen el 9-10 napnál több. Idén tavasszal, a BASF szakembereinek megfigyelése szerint, várhatóan két forrásból fog fertőzni a lisztharmat. Valószínűleg egy mérsékeltebb aszkospórás fertőzésre lehet számítani, mivel 2014 őszén nem képződtek olyan tömegben termőtestek, mint az azt megelőző évben. Ugyanakkor a befertőződött rügyekből egyes ültetvényekben erős, gócszerű megbetegedés indulhat, mivel sok helyen nem volt meg a micélium pusztulásához szükséges –14 °C-os téli hideg. A tavaszi lisztharmatvadá-szat-hoz az előadó még a kö-vetkező jó tanácsot adta: a liszt-harmat mindig levélen indul, a fás kéreghez legközelebb eső levelek fo-ná-kán kell kitartóan keresni az asz-ko-spó-rás fertőzésből eredő tüneteket. Sokszor a legkisebb leveleken találjuk a legerősebb fertőzöttséget.
A szürkepenész csapadékfüggő
A szürkepenész előrejelezhetősége sokkal rosszabb, mint a lisztharmaté. Egyrészt a kórokozója polifág: több száz gazdanövénye van, ami mind fertőzési forrás lehet, s így a fertőzőanyag állandóan biztosított. A betegség kialakulásában az időjárás a meghatározó tényező, s általában azokban az években lehet erős fertőzésre számítani a szőlőben, amikor az augusztus–szeptemberi csapadékösszeg magasabb az átlagosnál. Ahhoz, hogy ezt információként hatékonyan felhasználhassuk a betegség előrejelzésében, pontos, az esőfrontok érkezését 2-3 héttel megelőző csapadék-előrejelzésre lenne szükség…
Tavaly június végétől október végéig rendkívül csapadékos idő köszöntött be, a csapadékmennyiség két-háromszorosa volt az átlagosnak. A szürkepenész első tünetei már fürtzáródás előtt megjelentek, és a betegség zöldrothadással indult. Fokozottan veszélyeztetettek voltak a lisztharmatos és a jégvert ültetvények. 
A rothadás fellépését jelentősen befolyásolták a termőhelyi adottságok, de fontos szerep jutott a fajtafogékonyságnak, a fitotechnikai műveleteknek és természetesen a kémiai védekezésnek is a károk alakulásában.


A rapszodikus peronoszpóra
A szőlőperonoszpóra előrejelzéséről, az elmúlt évek tanulságairól dr. Hoffmann Péter fejlesztőmérnök tartott összegzést. A három tárgyalt betegség közül az előrejelzés hatékonysága szempontjából a peronoszpóra közepes nehézségű. Az időjárási elemek közül a csapadék szerepe a legfontosabb. A tenyészidőszakon kívüli csapadékviszonyok meghatározzák a fertőzőanyag áttelelését; télen vagy kora tavasszal a huzamosabb ideig tartó száraz periódusok jelentősen csökkentik az inokulum esélyeit. Járvány kialakulásához pedig tartósan átlagon felüli csapadékmennyiség szükséges az áprilistól júniusig tartó időszakban.

dr. Hoffmann Péter fejlesztőmérnök

dr. Hoffmann Péter
fejlesztőmérnök

 

A rügyfakadástól a virágzásig eltelt idő hossza és a lisztharmatfertőzés erőssége között jól látható összefüggés van. Alacsony fertőzést hozó években ez az idő átlagosan 40 nap, közepes fertőzést hozó években átlagosan 46 nap, erős fertőzést hozó években pedig átlagosan 54 nap volt az utóbbi negyedszázad során.

Az elmúlt 25 év tapasztalata alapján 
4-5 évente lehet számítani peronoszpórajárvány kialakulására. A betegség éppen öt évvel ezelőtt, 2010-ben öltött járványos méreteket. Az azóta eltelt években ugyan minden évben felbukkant, de komoly fürtkárok legfeljebb csak kisebb gócokban keletkeztek.


2014-ben a BASF szőlővédelmi előrejelző rendszere a szekszárdi borvidéken április és május hónapokban 7-7 alkalommal jelezte a peronoszpóra elsődleges fertőzésének lehetséges bekövetkeztét. Ezt követően minden eddiginél korábban, már május 14-én megjelentek az első tünetek. Már-már úgy tűnt, hogy járványra kell készülni, de az időjárás május közepén szárazra fordult, ennek következtében pedig elmaradt a tömeges másodlagos fertőzés. Jó egy hónappal később ismét esős időszak kezdődött. Azonban mire 
a peronoszpóra erőre kapott, a fürtök fogékonysága is megszűnt. A betegségnek maradt a lombozat, amelyet azokban az ültetvényekben támadott meg súlyosan, ahol kevésbé volt szigorú a permetezési program.
Amikor a szőlőbogyók – a zöldborsónyi állapot után – a peronoszpórával szemben ellenállóvá válnak, védekezésre tökéletesen elegendőek a kontakt hatóanyagok. Az ún. külső védelem biztosításában elsősorban a réztartalmú készítményeknek van létjogosultságuk. Nagyobb veszély esetén a rövidebb permetezési időközök többet segítenek, mintha a kontakt szereket szisztemikus hatóanyagot tartalmazó készítményekre cserélnénk.

Alappillérek
A sikeres védekezés három alappillére:
• 
A növényvédő mérnök szakismerete, a korábbi információk szintézise, a termőhelyi és fajtatulajdonságok ismerete, technikai lehetőségek.
• 
Az automata mérőállomások folyamatos adatgyűjtése a csapadékról, hőmérsékletről, levélnedvességről.
• 
Az állomány rendszeres megfigyelése.

Szerző: AgrárUnió

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom