Tapasztalatok 
Hajdú-Bihar megyéből

A vizsgálatok a Hajdú-Bihar megyei növényvédő állomás kivitelezésében, Szabó László herbológus irányításával folytak, amiről a szakember írásunkban összefoglalja a legfontosabb tapasztalatokat. Emellett a bihari részről is megismerhetünk egy 2015-ös felhasználói véleményt, Dávid István növényvédő mérnöktől.

Szabó László (62)

növényvédelmi herbológus

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Növény- és Talajvédelmi 

– Mióta és milyen jellegű vizsgálatokat végez a Capreno gyomirtó szerrel?

– 2011-től végzünk engedélyeztetési kísérleteket. Ezek magukba foglalják a hatékonyság, az esetleges fitotoxicitás, utóvetemény-hatás vizsgálatát. Emellett folyt a megfelelő dózistartomány és a hazai viszonyok között leghatékonyabb összetétel megállapítása is, ami végül engedélyt kapott. Így elmondhatom, hogy a Capreno tökéletesítésének is részese lehettem.
– Mit kell tudnunk a kísérletek helyszínéről, körülményeiről?
– Debrecen határában, többfelé folytak a vizsgálatok. A terület kiválasztásában fontos szempont, hogy a kukorica tipikus gyomjai közül minél több faj értékelhető mennyiségben jelen legyen, így volt bőségesen kakaslábfű, fakó muhar, parlagfű, selyemmályva, csattanó maszlag, szerbtövis, fehér libatop, szőrös és karcsú disznóparéj, varjúmák.

– Milyen gyomokra terjedt ki a készítmény hatásspektruma?
– Tapasztalataim szerint a magról kelő egy- és kétszikű fajok széles körét kiválóan irtotta a Capreno, így a felsorolt fajokat is, kivétel nélkül. A gyomok legérzékenyebb állapota egyszikűek esetében egy–öt, kétszikűek esetében két–hat leveles fejlettségükre esik. A vizsgálatban persze mindig előfordultak fejlettebb egyedek is, amit a legtöbb faj esetében szintén megfelelő hatékonysággal irtott a készítmény. Aminél különösen figyelni kell a megfelelő, lehetőleg korai időzítésre, az a fakó muhar, fehér libatop és selyemmályva.

Capreno kezelés után, betakarítás előtt (Debrecen, 2015.)

– A kukorica milyen fejlettségében javasolható a készítmény kijuttatása?

– A három és hat levél közötti állapot a megfelelő. Ebben a fejlettségben egyik alkalommal sem tapasztaltam semmilyen problémát a kukoricán. Ez az időzítés hatékonyan csökkenti a korai gyomosodás okozta termésveszteséget.
– Az ember óhatatlanul a Laudishoz hasonlítja a Caprenót, két okból is. Egyrészt a Laudis a Bayer jól ismert, közkedvelt készítménye, másrészt a Capreno egyik hatóanyaga éppen a Laudisból ismert tembotrion. Mit lehetne kiemelni a két készítmény összevetéséből?

– Más a tünetek megjelenése a két készítménynél. A Laudisnál napokon belül látványos fehéredés jelentkezik. A Capreno esetében a növekedés leállása az első tünet, a színreakció kicsit később látható. Kiemelendő még a Capreno erőteljesebb tartamhatása, amely körülbelül húsz milliméter csapadékkal már érvényesül. Megemlíteném még a felhasználási területet: a Capreno takarmány- és silókukoricában engedélyezett, másrészt a kijuttatásnak a kukorica három–hat leves állapotára kell esnie.

Dávid István (37)

növényvédő mérnök

Csiff-Land Kft., Darvas

– A készítmény használata közben mire figyeljenek oda a kukoricatermesztők?
– A gyomok és a kukorica megfelelő fejlettségéről már esett szó. Ehhez annyit tennék hozzá, hogy fejlettebb egyedek jelenléte esetén mindenképp a felső, 
0,3 liter hektáronkénti dózist célszerű kijuttatni. A Capreno-kezelés elhagyhatatlan része a hektáronként két liter Mero hatásfokozó hozzáadása. A Mero optimális dózisának kiválasztásához, más adalékok értékeléséhez Debrecenben is végeztünk vizsgálatokat. A tapasztalatok alapján kijelenthetem, hogy a hektáronként két liter Mero kötelező tartozéka a kezelésnek, ugyanakkor nem szükséges és nem is ajánlott más adalék, például műtrágya hozzáadása a permetléhez. 
Az elmúlt évek alatt jó néhányszor készítettem permetlevet a termékből, soha nem volt gond az oldékonysággal, könnyű volt kezelni.
– Összességében milyen benyomást szerzett a Caprenóról?
– Sokéves tapasztalat alapján azt mondhatom, hogy a kukorica gyomirtásában általában a legmegbízhatóbb megoldást azok a termékek adják, amelyek levélen és talajon keresztül is kifejtik a hatásukat. Ezzel a tulajdonsággal a Capreno is rendelkezik. A hatásspektruma lefedi a jellemző, magról kelő kukoricagyomokat, így feltehetőleg sokfelé sikerrel fogják használni.

– Kérem, mutassa be néhány szóban a kukoricatermesztésüket!
– Nem kifejezetten kukoricatermelő vidéken gazdálkodunk. Ennek megfelelően e növény vetésterülete gazdaságunkban elmarad a kalászosok, a repce és a napraforgó mögött. Ezzel együtt minden évben helyet kap a vetésváltásban, általában harminc–ötven hektár területtel. Az évjáratok zöme nálunk inkább kedvezőtlen a kukorica számára, így azokra a táblákra kerül, amelyek mikroklímája, vízgazdálkodása gyengébb években is elfogadható termést biztosít.
– Milyen gyomviszonyok, illetve gyomirtási eljárások jellemzők önöknél a kukoricában?
– A tábláink alapvetően jó kultúrállapotban vannak, így évelő gyomok csak szórványosan vagy helyenként fordulnak elő. A magról kelő gyomjaink a kukoricában leggyakrabban előforduló fajok közül kerülnek ki: kakaslábfű, muhar fajok, disznóparéj fajok, libatopfélék, selyemmályva, csattanó maszlag, szerbtövisek, varjúmák. A gyomirtást állománykezelésekre alapozzuk, ebben meghatározó készítmény a Laudis, amelynek hatásspektruma a gyomflóránkat megfelelően lefedi.
– Mit kell tudnunk a Capreno kezelésről, illetve az ennek helyet adó tábláról?
– A területen a kukoricával együtt nagy tömegben keltek a gyomnövények is, amelyek a kultúrnövény három–négy leveles korában már összefüggő gyomszőnyeget alkottak. Így a kezelést ebben a fejlettségben el is végeztük hektáronként 0,3 liter Caprenóval és két liter Mero hatásfokozóval. A gyomnövények meghatározó része szik–négy leveles fejlettségben volt. A fentebb felsorolt fajok mindegyike előfordult a kezelt területen. A kezelést követő két hétben 21 milliméter csapadék hullott, ezért a készítmény tartamhatására is számíthattunk.

Capreno kezelés, Darvas (hátul a gyomos kontroll)

– Mikor és milyen módon jelentkeztek az első tünetek a gyomnövényeken?
– Öt-hat nap után lehetett sárgulást látni, majd további nyolc-tíz nap múlva teljesen elszáradtak a gyomok.
– A Capreno hatásspektruma lefedte a teljes gyomflórát?
– Valamennyi magról kelő fajt, amelyről szó esett, leszárította. Érdekességként meg lehet említeni, hogy a tábla egyik végében volt néhány szál parlagi füstike, amely túlélte a kezelést. Valószínűleg nem permetezési hibáról volt szó, mert minden más gyom elpusztult körülöttük. Az évelő gyomok közül mezei aszat, apró szulák fordult elő szálanként. A tünetek ezek levelein is megjelentek, de idővel kiheverték a kezelést.
– A készítmény tartamhatásával elégedett volt?
– Igen, a körülményekhez képest megfelelően tisztán tartotta a területet. Az erős gyomosodás miatt korai kezelést kellett alkalmazni, majd ezt követően a szűkös csapadék miatt a kukorica nem a megfelelő ütemben fejlődött, és végül az állomány sem záródott tökéletesen. Ennek ellenére a Capreno kiváló gyomirtó hatását tapasztaltam.
– A kukoricán tapasztalt bármilyen károsodást?
– Semmilyen károsodást nem tapasztaltam. A kontrollkészítményem a tábla másik részén a Laudis volt, amely köztudottan nagyon szelektív a kukoricára. Ezzel összehasonlítva sem láttam semmilyen különbséget.
– A készítmény használata közben milyen benyomást szerzett?
– A kezeléshez egy gyomirtó készítményt és egy hatásfokozót kell felhasználni: ez teljesen normális napjaink gyomirtásában. Bármekkora területre egyszerűen kimérhető, jól oldódik, könnyen kezelhető.

Szerző: AgrárUnió