Talajlakó kártevők a kapásokon

Betiltották az ellenük hatékony rovarölő szerek jelentős részét

Az elmúlt években zajló hatóanyag-kivonási hullám talán egyetlen területét sem érintette olyan súlyosan a szántóföldi növényvédelemnek, mint a talajlakó és a fiatalkori kártevők elleni védekezést a kapásnövényekben. Miközben a csávázásban és a talajfertőtlenítésben használt felszívódó rovarölő szerek által nyújtott biztonság miatt „elszoktunk” ezeknek a kártevőknek 
a komolyabb jelenlététől, fel kell készülnünk rá, hogy a kártételük újra növekedni fog.

A talajlakó kártevők egyaránt károsítják minden kapásnövényünket, így a kukoricát, a napraforgót és a cukorrépát is. Veszélyességüket fokozza, hogy az adott évjáratban és növénykultúrában utólag, a kártétel megjelenését követően már nincs komolyabb lehetőségünk az ellenük való védekezésre. A leggyakoribb talajlakó kártevők a drótférgek, a bagolylepkék lárvái, a mocskospajorok, valamint a cserebogár- és szipolypajorok. Kártételük nyomán a károsított növények sárgulnak, lankadnak, súlyosabb esetben elpusztulnak (1. és 2. kép).

talajlakó kártevők  tkk2 min

1 - 2. kép: Talajlakó kártevők kártétele nyomán lankadó, pusztuló növények

Közülük a legveszélyesebbnek a drótférgek tekinthetők. Ezek több pattanóbogárfaj lárvái is lehetnek, de legtöbbször a mezei (Agriotes obscurus), valamint a vetési pattanóbogáré (Agriotes lineatus), amelyek talajtípusonként és helyenként eltérő arányban lehetnek jelen. Kártételük minden kapáskultúrát érinthet, azok csírázó állapotától néhány leveles koráig. A csírázó magot gyakran károsítják, belerágnak, átfúrják azt, de magát a csírát is károsíthatják, aminek következtében az általában elpusztul. A nagyobb, néhány leveles növények esetében a föld alatti szárrészbe rágnak be (3. és 4. kép), ott – általában felfelé haladó – járatokat készítenek.

talajlakó kártevők

3. kép: Drótféreg által károsított napraforgó 

talajlakó kártevők

4. kép: Drótféreg kártételének nyomai a fiatal kukoricán

Táblaszinten a kártételt többnyire foltokban találhatjuk meg, amely sokszor a táblaszélről indul. Olyan területeken, ahol a vetésforgóban magas a kalászosok részaránya, nagy valószínűséggel megtörténik a kártevő felszaporodása. Különösen kedvező számára a napraforgó-kalászos-kukorica forgó.

Ugyancsak veszélyes kártevő a mocskospajor, amely több bagolylepkefaj hernyója is lehet, de a legtöbb esetben a vetési bagolylepke (Agrotis segetum) lárvája. Kártételével a kapáskultúrák közül elsősorban kukoricában (5. kép) és cukorrépában 
(6. kép) lehet találkozni. A növények általában foltokban lankadnak, sárgulnak, pusztulnak. A tövükön sokszor találunk nagy kiterjedésű kártételt, rágásnyomot, „odvasítást”.

tkk5 min

5. kép: Mocskospajor a kukorica gyökerei között

talajlakó kártevők

6. kép: Mocskospajor által károsított cukorrépa

Ritkábban okoznak érzékelhető kártételt a pajorok, de bizonyos körülmények között akár jelentős tőpusztulás is előfordulhat a kártételük nyomán. Szántóföldi körülmények között a cserebogárpajorokra (Melolonthidae családba tartozó fajok), valamint a szipolypajorokra (Anisoplia fajok) lehet számítani. 
Az erdős részekhez közelebb eső területeken, erdőzugokban, er­­­­­dősávok mellett inkább a cserebogarak (7. kép), míg a nyílt, szán­­­­tóföldi körülmények között inkább a szipolyok lárváinak kártétele fordulhat elő. Kártételük során megrágják, esetenként teljesen átrágják a növények föld alatti szárrészét, gyökérzetét.

tkk7 min

7. kép: Cserebogárpajor és az általa károsított cukorrépanövény 

A talajlakó kártevők kártételének elkerülése, mérséklése nem várható el kizárólag egyetlen növényvédelmi beavatkozástól, az csak az elővetemény helyes megválasztásával, a megfelelő talajműveléssel, valamint az okszerű tápanyagellátással együttesen tudja a megfelelő hatékonyságot eredményezni. Az ellenük történő védekezés mindenképpen komplex szemléletet igényel, kizárólag ilyen módon lehet sikereket elérni.

 

Szerző: AgrárUnió

Tags: kukorica, napaforgó, bagolylepke, cukorrépa, kapásnövények, drótféreg, talajlakó kártevők, mocskospajor, hatóanyag-kivonás, cserebogár, szipolypajor, kapások

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom