A Föld glifozátszennyezettsége
Növényvédelem - 2020.04.29
A gyomirtó hatóanyag ott is megjelenik, ahol soha nem használták
A glifozátot az emberi egészségre és az ökoszisztémára gyakorolt lehetséges hatása miatt folyamatosan vizsgálatoknak vetik alá. A közelmúltban bemutatták a világ első olyan térképét, amelyen részletesen feltüntetik a gyomirtó hatóanyagnak leginkább kitett területeket.
Mezőgazdasággal foglalkozó tudósok készítették el a világon az első olyan térképet, amely részletesen bemutatja azokat a „forró pontokat”, ahol a talaj glifozáttal szennyezett. „A tudóstársadalom még nem döntötte el, hogy a glifozát jelent-e egészségügyi kockázatot” – mondták, de elővigyázatosnak kell lennünk, ha egészségügyi kockázatokról esik szó. És még ha nincs is bizonyíték arra, hogy a szer kockázatos lenne, itt az ideje, hogy a mezőgazdasági ágazat többféle gyomirtót kezdjen el használni, ahelyett hogy egyetlen vegyszerre támaszkodna.” A térképet és a hozzá kapcsolódó tanulmányt a Science of the Total Environment című szaklapban publikálták. Eszerint közel 36 millió négyzetkilométernyi területet kezelnek 600-750 ezer tonnányi ilyen szerrel minden évben – és a szermaradvány még a távolabbi területeken is kimutatható.
Forró pontok
A tanulmány szerint Nyugat-Európában, Brazíliában és Argentínában, valamint Kína és Indonézia egyes részein azonosítottak forró pontokat. Azokat a területeket tekintik szennyezettnek, melyeken a szer koncentrációja magasabb az átlagosnál. Tekintettel a gyomirtó szer széles körű felhasználására a talaj szennyeződése elkerülhetetlen. Ennek az az oka, hogy az anyagot a talaj mikroorganizmusai nehezen képesek lebontani az ember által nem bolygatott területeken, illetve a lebomlása közben a környezetben tartósan megmaradó szennyező hatású anyagot, amino-metil-foszfonsavat (AMPA) bocsát ki. A kutatók azonban azt hangsúlyozták, hogy a szennyezettség nem feltétlenül jelent környezeti vagy egészségügyi kockázatot, hiszen ilyeneket egyelőre nem ismerünk, és esetleges kimutatásukhoz további vizsgálatokra van szükség.
A kutatások a glifozát és az AMPA környezetkárosításának négyféle módját azonosították: a lebomlás nehézkessége, a szermaradványok felhalmozódása a talajban, kioldódás és perzisztencia. Úgy találták, hogy az összes termőföld egy százaléka – körülbelül 385 ezer négyzetkilométernyi terület – közepesen vagy erősen szennyezett. A szennyezettség az egész Földön kimutatható, de a legmagasabb mértékű Dél-Amerikában, Európában és Kelet-, valamint Dél-Ázsiában. Leginkább a szója és a kukorica termesztésével függ össze, és sokkal inkább az AMPA nehezen lebomló természete és a talajban a szermaradványok felhalmozódása okozza, mint maga a glifozát.
„Noha ellentétesek a vélemények a glifozáthasználat emberi egészségre gyakorolt hatásáról, keveset tudunk arról, hogy az AMPA mennyire mérgező és milyen hatással van a biodiverzitásra, a talajműködésre és a környezetre. További kutatásokra van szükség” – hangsúlyozták a tanulmány szerzői.
Címkék: glifozát, glifozátszennyezettség, gyomirtó hatóanyag
Az őszi káposztarepce talajelőkészítésének és vetésének ...
Farmer Expo: a természeti erőforrások felhasználásának új ...
Amikor a befektetés termésben térül meg…
A jövő klímabajnoka a múltból: Miért ültessünk újra ...
Az MBH Bank csatlakozik a mezőgazdasági termelők megsegítésére ...
Vetőmagtermesztéstől a takarmánykeverőig – Az őszi borsó ...
Kitörési pontok 1. rész – Savófehérje
„Az üres kalász fenn tartja fejét, a teli fejet hajt Isten előtt”
Új AMAZONE Teres 300 Onland függesztett váltva-forgató eke
Olajfa a magyar kertben: Mediterrán álom, vagy garantált ...
