glifozát

A Föld glifozátszennyezettsége

A gyomirtó hatóanyag ott is megjelenik, ahol soha nem használták

A glifozátot az emberi egészségre és az ökoszisztémára gyakorolt lehetséges hatása miatt folyamatosan vizsgálatoknak vetik alá. A közelmúltban bemutatták a világ első olyan térképét, amelyen részletesen feltüntetik a gyomirtó hatóanyagnak leginkább kitett területeket.

Mezőgazdasággal foglalkozó tudósok készítették el a világon az első olyan térképet, amely részletesen bemutatja azokat a „forró pontokat”, ahol a talaj glifozáttal szennyezett. „A tudóstársadalom még nem döntötte el, hogy a glifozát jelent-e egészségügyi kockázatot” – mondták, de elővigyázatosnak kell lennünk, ha egészségügyi kockázatokról esik szó. És még ha nincs is bizonyíték arra, hogy a szer kockázatos lenne, itt az ideje, hogy a mezőgazdasági ágazat többféle gyomirtót kezdjen el használni, ahelyett hogy egyetlen vegyszerre támaszkodna.” A térképet és a hozzá kapcsolódó tanulmányt a Science of the Total Environment című szaklapban publikálták. Eszerint közel 36 millió négyzetkilométernyi területet kezelnek 600-750 ezer tonnányi ilyen szerrel minden évben – és a szermaradvány még a távolabbi területeken is kimutatható.

glyphosate

Forró pontok

A tanulmány szerint Nyugat-Európában, Brazíliában és Argentínában, valamint Kína és Indonézia egyes részein azonosítottak forró pontokat. Azokat a területeket tekintik szennyezettnek, melyeken a szer koncentrációja magasabb az átlagosnál. Tekintettel a gyomirtó szer széles körű felhasználására a talaj szennyeződése elkerülhetetlen. Ennek az az oka, hogy az anyagot a talaj mikroorganizmusai nehezen képesek lebontani az ember által nem bolygatott területeken, illetve a lebomlása közben a környezetben tartósan megmaradó szennyező hatású anyagot, amino-metil-foszfonsavat (AMPA) bocsát ki. A kutatók azonban azt hangsúlyozták, hogy a szennyezettség nem feltétlenül jelent környezeti vagy egészségügyi kockázatot, hiszen ilyeneket egyelőre nem ismerünk, és esetleges kimutatásukhoz további vizsgálatokra van szükség.

A kutatások a glifozát és az AMPA környezetkárosításának négyféle módját azo­­­nosították: a lebomlás nehézkessége, a szermaradványok felhalmozódása a talajban, kioldódás és perzisztencia. Úgy találták, hogy az összes termőföld egy százaléka – körülbelül 385 ezer négyzetkilométernyi terület – közepesen vagy erősen szennyezett. A szennyezettség az egész Földön kimutatható, de a legmagasabb mértékű Dél-Amerikában, Európában és Kelet-, valamint Dél-Ázsiában. Leginkább a szója és a kukorica termesztésével függ össze, és sokkal inkább az AMPA nehezen lebomló természete és a talajban a szermaradványok felhalmozódása okozza, mint maga a glifozát.

„Noha ellentétesek a vélemények a glifozáthasználat emberi egészségre gyakorolt hatásáról, keveset tudunk arról, hogy az AMPA mennyire mérgező és milyen hatással van a biodiverzitásra, a talajműködésre és a környezetre. További kutatásokra van szükség” – hangsúlyozták a tanulmány szerzői.

Tags: glifozát, glifozátszennyezettség, gyomirtó hatóanyag

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom