2020 szóljon a növényi egészségről

A nemzetközi évben a szakemberek munkája kerül a fókuszba

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kezdeményezésére a tagországok a 2020-as évet a növényegészségügy nemzetközi évének nyilvánították. Ebből az alkalomból osztotta meg az AgrárUnióval dr. Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke, miért szükséges az emberek figyelmét felhívni a növényvédelemre.

dr. Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke

A Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara nagyon fontos kezdeményezésnek tartja a növényegészségügy nemzetközi évének meghirdetését. Korábban sokszor az volt az érzésünk, hogy a közvélemény részéről sem nemzetközi szinten, sem Magyarországon nem kapja meg ez a terület azt a figyelmet, amely fontossága révén pedig kijárna neki. Reményeink szerint ez az alkalom megfelelő le­­­­­­­hető­­séget ad arra, hogy ráirányítsa a figyelmet a növények védelmének, va­­­lamint a nö­­vényvédelmi te­­vékenységnek a fontosságára.


Meg kell állítani 
a fertőzéseket

Ez akkor is igaz, ha a növényegészségügy szorosan véve nem magát a növényvédelmet jelenti, hanem egy olyan környezet megteremtését, amely hatékonyan képes megakadályozni, hogy növényeink körében új károsítók jelenjenek meg. Ez a megnövekedett nemzetközi áru- és személyforgalom mellett nem kis szakmai kihívás, hiszen ha csak az Európai Uniót nézzük, a határok megnyitása, azok nagyfokú átjárhatósága már önmagában is megkönnyíti a károsítók növényi termékekkel, terményekkel történő terjedését, terjesztését. Erre a helyzetre is reagál az EU új – 2019. december 14-én életbe lépett – növényegészségügyi rendelete, amelyet a tagországoknak, így Magyarországnak is kötelező bevezetnie. Ez a rendelet többek között szabályozza a növényútlevél kiállításával kapcsolatos kérdéseket, valamint újraértékeli a karanténkárosítók körét. Egyben rendelkezik arról is, hogy az egyszerű uta­­­­sokat, valamint az általuk szállított nö­vényi termékeket növény­egész-­­
ségügyi szempontból is ellenőrizzék.

Ez azért is fontos, mert egy új kártevő megjelenése akár egy fertőzött alma el­­­dobásával is kezdődhet. Ha egy példát említhetek, ilyen módon jelent meg Magyarországon a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii), amely gyümölcstermő növényeink széles körét képes komolyan károsítani.
Pontosan meg tudjuk mondani, melyik autópálya pihenőjében dobták el a fertőzött gyümölcsöt, ahol aztán a kártevő megjelent hazánkban, és a terjedése elindult.

Növényvédősök feladatai

A növényegészségügyi tevékenységben a növényvédelemben dolgozóknak, nö­­vényvédő mér­­­­nököknek, növényorvosok­nak is vannak feladataik. Kol­lé­gáinknak ismerniük kell, és fel is kell tudniuk ismerni 
a karanténkárosítókat. Bármilyen gyanús jel észlelésekor fel kell venniük a kapcsolatot a növényvédelmi hatóság helyileg illetékes munkatársával, és jelezniük kell nekik a tapasztaltakat, majd részt kell venniük 
a szükséges intézkedések vég­­rehajtásában. Elengedhe­tet­­len, hogy a növényvédő mér­­nö­kök, növényorvosok nö­­­­­­vény­egészségügyi kérdé­­sekben is segítsék a gazdálkodókat. Elmondha­tom, hogy a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, valamint a nö­­vényvédelmi hatóság, a Nébih szorosan együttműködik a karanténkárosítók elleni védekezésben, azok felmérésében és 
a szükséges intézkedések végrehajtásában.

Hasonlóan fontos szerepük van a nö­­vényvédelemben dolgozóknak a növény­útlevelek kiállításával kapcsolatban is. 
A növényi termékeknek, termé­nyeknek az Európai Unión belüli szállításához megfelelő okmányokra van szükség, növény­egészségügyi szempontból ez a növényútlevél. Ez bizonyítja, hogy az illető áru átesett a szükséges vizsgálatokon, és megfelelt az előírásoknak. A növényútlevelet a növényvédelmi hatóság is kiállíthatja, de megteheti ezt az áru tulajdonosa, a termelő is, azonban ehhez olyan növényvédő mérnök vagy növényorvos közreműködése is szükséges, aki egyben tagja kamaránknak.

Új károsítók, új kihívások

A nemzetközi áru- és személyforgalom megnövekedésével egyre gyakrabban jelennek meg új károsítók, amelyek új feladatokat adnak a növényvédelemben dolgozóknak. Ezek a váratlan kihívások ráadásul olyan környezetben jelentkeznek, amelyben a növényvédelem eszköztára egyre szűkül. Sokszor számunkra érthetetlen módon minden szakmai hátteret nélkülözve támadják a növényvédelmi tevékenységet, és általunk pontosan nem ismert okokból szűkítik annak mozgásterét. Ezért fontos feladata a kamarának, hogy megismertesse a közvéleménnyel a valós növényvédelmi tevékenységet, és a kormányzattal is együttműködve felhívja a figyelmet annak a teljes gazdatársadalomra kivetülő, de nyugodtan mondhatjuk úgy is, hogy össztársadalmi fontosságára.

Összességében elmondhatjuk, hogy 
a gazdálkodás számos területén fontos kihívások előtt áll a mezőgazdaság. Kiemelt fontosságú a biztonságos élelmiszer előállításának kérdése, amelynek csökkenő növényvédőszer-felhasználással, a környezeti terhelés mérséklésével kell megvalósulnia. Mindezek érdekében nem kerülhető meg a növényvédőszer-iparágban az innováció 
az új hatóanyagok kifejlesztése, de a vegyszermentes megoldások kidolgozása terén sem. 
A különböző kártevőkkel és kór­­­­­okozókkal kapcsolatos előre­jelzési rendszerek kidolgozá­sa és működtetése nagyban hoz­zájárulhat akár már a közeli jö­­­­vőben is a növényvédelmi te­vékenység okszerűbbé és célirá­nyosabbá tételéhez, ami elősegítheti, hogy a környezetterhelés csökkenjen. 
A me­­­­zőgazdaságban jelentkező kihívások, a jelenleg zajló „digitális forradalom”, 
a precíziós gazdálkodási megoldások, de még sorolhatnánk tovább is, nagyobb tu­­dást igényelnek, amelynek csak jól képzett szakemberek lehetnek a birtokában. Rendkívül fontosnak tartjuk az oktatás kérdését, amelyben növényvédelmi területen a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának is fontos szerepe van.

Egy új kártevő megjelenése akár egy fertőzött alma eldobásával is kezdődhet: pontosan meg tudjuk mondani, melyik autópálya pihenőjéből terjedt el hazánkban a foltosszárnyú muslica.