2020 szóljon a növényi egészségről
A nemzetközi évben a szakemberek munkája kerül a fókuszba
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kezdeményezésére a tagországok a 2020-as évet a növényegészségügy nemzetközi évének nyilvánították. Ebből az alkalomból osztotta meg az AgrárUnióval dr. Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke, miért szükséges az emberek figyelmét felhívni a növényvédelemre.
dr. Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke
A Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara nagyon fontos kezdeményezésnek tartja a növényegészségügy nemzetközi évének meghirdetését. Korábban sokszor az volt az érzésünk, hogy a közvélemény részéről sem nemzetközi szinten, sem Magyarországon nem kapja meg ez a terület azt a figyelmet, amely fontossága révén pedig kijárna neki. Reményeink szerint ez az alkalom megfelelő lehetőséget ad arra, hogy ráirányítsa a figyelmet a növények védelmének, valamint a növényvédelmi tevékenységnek a fontosságára.
Meg kell állítani a fertőzéseket
Ez akkor is igaz, ha a növényegészségügy szorosan véve nem magát a növényvédelmet jelenti, hanem egy olyan környezet megteremtését, amely hatékonyan képes megakadályozni, hogy növényeink körében új károsítók jelenjenek meg. Ez a megnövekedett nemzetközi áru- és személyforgalom mellett nem kis szakmai kihívás, hiszen ha csak az Európai Uniót nézzük, a határok megnyitása, azok nagyfokú átjárhatósága már önmagában is megkönnyíti a károsítók növényi termékekkel, terményekkel történő terjedését, terjesztését. Erre a helyzetre is reagál az EU új – 2019. december 14-én életbe lépett – növényegészségügyi rendelete, amelyet a tagországoknak, így Magyarországnak is kötelező bevezetnie. Ez a rendelet többek között szabályozza a növényútlevél kiállításával kapcsolatos kérdéseket, valamint újraértékeli a karanténkárosítók körét. Egyben rendelkezik arról is, hogy az egyszerű utasokat, valamint az általuk szállított növényi termékeket növényegész-ségügyi szempontból is ellenőrizzék.
Ez azért is fontos, mert egy új kártevő megjelenése akár egy fertőzött alma eldobásával is kezdődhet. Ha egy példát említhetek, ilyen módon jelent meg Magyarországon a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii), amely gyümölcstermő növényeink széles körét képes komolyan károsítani.
Pontosan meg tudjuk mondani, melyik autópálya pihenőjében dobták el a fertőzött gyümölcsöt, ahol aztán a kártevő megjelent hazánkban, és a terjedése elindult.
Növényvédősök feladatai
A növényegészségügyi tevékenységben a növényvédelemben dolgozóknak, növényvédő mérnököknek, növényorvosoknak is vannak feladataik. Kollégáinknak ismerniük kell, és fel is kell tudniuk ismerni a karanténkárosítókat. Bármilyen gyanús jel észlelésekor fel kell venniük a kapcsolatot a növényvédelmi hatóság helyileg illetékes munkatársával, és jelezniük kell nekik a tapasztaltakat, majd részt kell venniük a szükséges intézkedések végrehajtásában. Elengedhetetlen, hogy a növényvédő mérnökök, növényorvosok növényegészségügyi kérdésekben is segítsék a gazdálkodókat. Elmondhatom, hogy a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, valamint a növényvédelmi hatóság, a Nébih szorosan együttműködik a karanténkárosítók elleni védekezésben, azok felmérésében és a szükséges intézkedések végrehajtásában.
Hasonlóan fontos szerepük van a növényvédelemben dolgozóknak a növényútlevelek kiállításával kapcsolatban is. A növényi termékeknek, terményeknek az Európai Unión belüli szállításához megfelelő okmányokra van szükség, növényegészségügyi szempontból ez a növényútlevél. Ez bizonyítja, hogy az illető áru átesett a szükséges vizsgálatokon, és megfelelt az előírásoknak. A növényútlevelet a növényvédelmi hatóság is kiállíthatja, de megteheti ezt az áru tulajdonosa, a termelő is, azonban ehhez olyan növényvédő mérnök vagy növényorvos közreműködése is szükséges, aki egyben tagja kamaránknak.
Új károsítók, új kihívások
A nemzetközi áru- és személyforgalom megnövekedésével egyre gyakrabban jelennek meg új károsítók, amelyek új feladatokat adnak a növényvédelemben dolgozóknak. Ezek a váratlan kihívások ráadásul olyan környezetben jelentkeznek, amelyben a növényvédelem eszköztára egyre szűkül. Sokszor számunkra érthetetlen módon minden szakmai hátteret nélkülözve támadják a növényvédelmi tevékenységet, és általunk pontosan nem ismert okokból szűkítik annak mozgásterét. Ezért fontos feladata a kamarának, hogy megismertesse a közvéleménnyel a valós növényvédelmi tevékenységet, és a kormányzattal is együttműködve felhívja a figyelmet annak a teljes gazdatársadalomra kivetülő, de nyugodtan mondhatjuk úgy is, hogy össztársadalmi fontosságára.
Összességében elmondhatjuk, hogy a gazdálkodás számos területén fontos kihívások előtt áll a mezőgazdaság. Kiemelt fontosságú a biztonságos élelmiszer előállításának kérdése, amelynek csökkenő növényvédőszer-felhasználással, a környezeti terhelés mérséklésével kell megvalósulnia. Mindezek érdekében nem kerülhető meg a növényvédőszer-iparágban az innováció az új hatóanyagok kifejlesztése, de a vegyszermentes megoldások kidolgozása terén sem. A különböző kártevőkkel és kórokozókkal kapcsolatos előrejelzési rendszerek kidolgozása és működtetése nagyban hozzájárulhat akár már a közeli jövőben is a növényvédelmi tevékenység okszerűbbé és célirányosabbá tételéhez, ami elősegítheti, hogy a környezetterhelés csökkenjen. A mezőgazdaságban jelentkező kihívások, a jelenleg zajló „digitális forradalom”, a precíziós gazdálkodási megoldások, de még sorolhatnánk tovább is, nagyobb tudást igényelnek, amelynek csak jól képzett szakemberek lehetnek a birtokában. Rendkívül fontosnak tartjuk az oktatás kérdését, amelyben növényvédelmi területen a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának is fontos szerepe van.
Egy új kártevő megjelenése akár egy fertőzött alma eldobásával is kezdődhet: pontosan meg tudjuk mondani, melyik autópálya pihenőjéből terjedt el hazánkban a foltosszárnyú muslica.
Tags: növényegészségügy, dr. Tarcali Gábor, növényi egészség, növényvédelem