Képeken a kártevők legszebb arca

Bemutatjuk a növényvédelmi fotópályázat nyerteseit és munkájukat

Első alkalommal hirdette meg növényvédelmi fotópályázatát az AgrárUnió újság és KárKép.hu nevű növényvédelmi weboldala. A díjazottakkal a gyomirtással, rovarkártétellel, gombabetegségekkel kapcsolatos győztes fényképek mögött álló munkáról, tapasztalatokról, élményekről beszélgettünk.

Szabó Ferenc

növényvédelmi fotópályázatSzabó Ferenc

Biatorbágy

 

A Biatorbágyon élő Szabó Ferenc első helyezést elért felvételén egy szőlőültetvényt láthatunk – természetesen némi csavarral, hiszen lapunk fotópályázata legfőképp azzal a céllal jött létre, hogy ne egyszerű természetfotók szülessenek, hanem olyanok, amelyek „életszagúak”, és bemutatják a növényvédelmi munka nehézségeit, a jó minőségű termésért folytatott küzdelmet. „Biatorbágyon a közelmúltban nyilvánítottak vissza borvidékké egy területet, s a győztes fotót Szabó László barátom szőlőjében készítettem. Érdekesnek tartottam, hogy rózsákat ültetetett a sorok elejére, mert ezek a virágok a szőlőnél sokkal érzékenyebbek a betegségekre, vagyis képesek előre jelezni azokat, így a növényvédelem is hatékonyabbá válhat” – elevenítette fel a fotó keletkezésének körülményeit 
a félig-meddig profinak is tekinthető alkotó. Szabó Ferenc tagja a biatorbágyi fotóklubnak, s beszélgetésünk idején (március második felében) éppen egy kiállításra készült, amelynek a helyi tórendszer volt a témája. Egyébként a szőlészethez is van némi köze, hiszen felesége a helyi boregylet vezetője, sőt kicsiben maguk is borászkodnak. De ez mind csak hobbi, az agrármérnöki végzettségű Szabó Ferenc ugyanis főállásban Budapesten dolgozik. A fotózás alapjait édesapjától leste el, kedvenc témája pedig az emberábrázolás, vagyis a portrék, zsánerképek és – mindenekelőtt – szociofotók készítése. Mivel a gyermekei már felcseperedtek, lassan arra is jut ideje, hogy újabb elfoglaltságot keressen magának, most például a méhészkedés gondolatával kacérkodik, Gödöllőn ugyanis erről is szerzett végzettséget.

növényvédelmi fotópályázat

Előrejelzés: szőlőültetvény rózsabokrokkal mint indikátornövényekkel (fotó: Szabó Ferenc)

Bár pályázatunk a növényvédelem, növénytermesztés témaköréhez kapcsolódott, Szabó Ferencet inkább az állattenyész-téshez fűzik szorosabb szálak. Az egyetem elvégzése után egy németországi tejtermelő üzemben dolgozott két évig, majd hazatérése után a Biatorbágyhoz közeli Etyeken tevékenykedett területvezetőként, szintén egy hasonló munkahelyen. Izgalmas tapasztalatokat szerzett Új-Zélandon is, ahol 1999–2000 között dolgozott menedzserasszisztensként egy tejtermelő üzemben. 400 tejelő szarvasmarha és azok növendékei voltak rábízva, s az év jelentős részében csupán másodmagával végezte a jószágok ellátását. Mivel a farmon szinkronizált elletést alkalmaztak, az utódok világrajövetele egyszerre, egy-két hónapon belül zajlott le. A tulajdonos aztán felvett még 2-3 alkalmazottat, akik a fejésnél, takarmányozásnál segítették a főállásúakat. Miután a csúcsidőszak elmúlt, az idénymunkások távoztak, így ismét minimalizálódott a létszám. Érdemes megjegyezni, hogy idehaza egy 800 szarvasmarhát nevelő telepen 45 fő tartozott Szabó Ferenc keze alá.

Varga Gábor

2 portre Varga GaborVarga Gábor
Hajdúszoboszló

 

A gyapottok-bagolylepke az ezredfordulóig ritkaságnak számított Magyarországon, ma már azonban egyre többen találkozhatnak vele a kukoricájukban. Sokszoros nagyításban alighanem kevesebben vehették még szemügyre, így Varga Gábor – pályázatunk második helyezettje – fotója a kártevő rovar imágójáról ebből a szempontból is kuriózumnak tekinthető. A családi tulajdonú, hajdúszoboszlói Irrifarm Kft. növényvédő szakembere 
a középiskola óta érdeklődik a fotózás iránt, a szakmája részévé pedig akkor vált ez a hobbi, amikor 2007-ben (a debreceni agráregyetem végzőseként) gyakorlati órákon kellett kár- és kórképgyűjteményt készítenie. Bő két éve a makrofotózás felé fordult az érdeklődése, bár ez rettentően időigényes elfoglaltság, viszonylag szegényes a hazai szakirodalma, és a gépéhez való kiegészítőket zömmel külföldről kell beszereznie. Varga Gábor kint a „terepen” is szokott fényképezni, a makrózáshoz viszont a területeken begyűjtött, preparált állatokat és növényeket használja, és gyakran 10-12 órájába is beletelik egy-egy fotó elkészítése.

növényvédelmi fotópályázat

Gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) imágója (fotó: Varga Gábor)

500 hektáron gazdálkodó családi cégüket az édesapa, Varga Gyula alapította, míg az édesanya főkönyvelőként dolgozik benne. Fő profiljuk a csemegekukorica- és zöldborsó-termesztés (100-100 hektáron), de van hibrid kukoricájuk, takarmánykukoricájuk, napraforgójuk, szemes cirokjuk, paradicsomuk és vöröshagymájuk is. A csemegekukorica esetében hozzájuk tartozik egy 1500 hektárnyi integráció is, zöldborsóban pedig idén 450 hektárnyi, s a termesztéshez és betakarításhoz komplett gépsorral rendelkeznek. Mivel 7-8 környékbeli feldolgozóüzemmel is kapcsolatban állnak, az értékesítés – kisebb-nagyobb nehézségek árán – mindig megoldható. „Tavaly az időjárás, elsősorban az áprilisi nyár miatt a sokéves termésátlag 60 százalékát produkáltuk zöldborsóban, a 7 tonnás átlagról visszaestünk 4,2-re. De az elmúlt évet minden termelő megszenvedte, ezért 
a feldolgozók is jobban keresték az árut, máskor viszont a bő termés nehezíti meg a szezon menedzselését” – világított rá 
a gazdálkodói lét problémáira Varga Gábor. Az 500 hektárjukból egyébként 380 öntözhető, de tervezik a nagyobb lefedettség megvalósítását, illetve az elektromos motorok használatát, amelyekkel akár 60 százalékos energiamegtakarítást is elérhetnek a gázolajüzemhez képest. 14 hektárnyi minősített bioterületüket is szívesen bővítenék, hiszen a feldolgozók az ott előállított csemegekukoricáért csaknem a dupláját fizetik, mint a hagyományos kukoricáért.

Ftaimi Nataly

növényvédelmi fotópályázatFtaimi Nataly
Gödöllő

 

Pályázatunk közönségdíjasa a szír-magyar kettős állampolgárságú Ftaimi Nataly lett, akinek mezőgazdasági mérnök végzettségű édesapja évtizedekkel ezelőtt Szolnokon ismerkedett meg későbbi feleségével. A család eleinte kétlaki életet élt, ám a háborús helyzet miatt ma inkább Magyarországon tartózkodik. A legkisebb lány, Nataly a gödöllői Szent István Egyetemen kezdte el felsőfokú tanulmányait kertészmérnöki szakon, mesterszakon pedig növényorvosnak tanul. Később a doktorit is el akarja végezni, és szíve vágya, hogy mellette egy kisebb vállalkozást is elindíthasson. A közelmúltban három hónapot töltött el Erasmus-ösztöndíjasként Skóciában, ahol a királyi botanikus kertben foglalkozhatott különféle kertészeti munkákkal. Érdekes tapasztalatokat szerzett a trópusi növényekkel, amelyekkel elég jól elboldogult, bár jócskán akadtak számára idegen fajok is. Szerencsére az itthon megszerzett szaktudással felvértezve 
az esetek többségében már ránézésre meg tudja állapítani, mire van szüksége egy adott növénynek. Zavarba ejtő esetek azért így is előfordultak, egy alkalommal például kiderült, hogy amit 
ő virágnak hitt, az csupán a virágzást takaró része volt a növénynek, vagyis a virág csak később alakult ki belőle.

növényvédelmi fotópályázat

Sikertelen növényvédelem (fotó: Ftaimi Nataly)

Ftaimi Nataly hobbifotósnak tartja magát, akit egy egyetemi pályázaton elért harmadik helyezés bátorított a további munkára. Kedvenc témája a táj, és a fotózást – reményei szerint – 
a munkájában is használni tudja majd. Mezőgazdászként máris 
ő felel a családi kertjükért, ahol hamarosan lefolytatnak egy paradicsomkísérletet, s az előforduló rovarok felvételezésében a fotózásnak is fontos szerep fog jutni. A lapunk pályázatára beküldött, közönségdíjat nyert képe az egyik gyakorlata során készült 
a gödöllői egyetem kísérleti telepén. „A sikertelen növényvédelem eredményeként a táblán meglehetősen elterjedtek a krumplibogarak, ami persze aggasztó, de én aranyosaknak is tartottam, ezért lefotóztam őket” – mondta mosolyogva Ftaimi Nataly. 
A másik pályázati felvételén látható színes hernyót pedig az almák metszése közben találta a botanikus kertben. A tanáruk külön kiemelte, hogy alighanem mérgező lehet, ezért ne fogdossák, a fiatal hallgató azonban nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy legalább egy fotót készíthessen róla.

 






Szerző: AgrárUnió

Tags: növényvédelmi fotópályázat

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom