Gyomszabályozás kukoricában

Széles felhasználását és elterjedését elősegíti, hogy jól gépesíthető, jelentős kézimunka-erőt csak 
a vetőmagtermesztés igényel.

Az árukukorica termesztési módjának teljes gépesítéstechnológiai rendszerét 45-50 évvel ezelőtt kiépítették a világ több országában, köztük Magyarországon is. Ez a nagyfokú gépesítési technológia párosult a nagyobb hozamú hibridek bevezetésével, melyek potenciális termőképessége 10 tonna felett van hektáronként.

Alapvető a hatékony gyomirtás

A kukorica termesztésében a legnagyobb kihívást és problémát a minden évben megjelenő gyomosodás okozza. A gyomok okozta károsodás megfelelő védekezés nélkül elérheti akár a 70-80 százalékot is. Amellett az elgyomosodott területek kedveznek a kórokozók és kártevők felszaporodásának, ami tovább fokozza 
a ter­­­mésveszteséget.

Gyomoktól sínylődő kukorica

A kukoricagyomok elleni megfelelő védekezés alapja az integrált gyomszabályozás, mely magába foglalja az agrotechnikai, mechanikai és kémiai védekezési módokat (például a megfelelő növényi sorrendet, a jó minőségű talaj-előkészítést, aprómorzsás magágyat, optimális tápanyagellátást, gyommagmentes vetőmagot stb.). A kukorica hatékony gyomszabályozásában ezeket a védekezési mó­­­­­­­dokat célszerű kombinálni. Sok nagyüzemi gazdaságban jellemző volt, hogy a kukoricát éveken keresztül monokultúrás formában termesztették. Ennek 
a módszernek több buktatója is van, ilyen például a gyomrezisztencia vagy a talajuntság veszélye. A kukorica egyoldalú termesztését a kilencvenes évek közepén megjelent kukoricabogár is meggátolta.

Az integrált védekezés egyik fontos eleme a mechanikai gyomszabályozás. Az eredményesség alapja, hogy megfelelő időben hajtsuk végre a védekezést. A gyomok korai fenológiai fázisában alkalmazható eszköz például a gyomfésű, de hasonló hatást érhetünk el 
a sorköz művelésére használt kultivátorral. 
Ez a mód­­szer széles körben elterjedt a gazdálkodók körében, és a fejlettebb magról kelő és évelő gyomok ellen is hatékonyan használható, mindamellett a talaj szerkezetére és vízgazdálkodására is pozitívan hat. A mechanikai gyomszabályozást 
a ku­­­korica 90 centiméteres magasságáig tudjuk károsodás nélkül alkalmazni.

Állománykezelést túlélt egyszikűek a kukorica között

A mechanikai gyomirtást jól kiegészíthetjük kémiai úton történő védekezéssel. A rendszerváltás előtti időszakra jellemző egyoldalú herbicides védekezés eredménye, hogy a területek gyomflórája leszűkült, és megjelentek a nehezen irtható, veszélyes gyomok. Ilyen, kukoricában előforduló magról kelő gyomnövények például a kakaslábfű, a muharfajok, vadköles, parlagfű, disznóparéjfélék, libatopfélék, szerbtövisfajok.

Az évelő gyomok közül kiemelendő 
a fenyércirok, a csillagpázsit, a tarackbúza, az aprószulák, a mezei acat, a hamvas szeder. Az utóbbi években egyre több termesztési körzetben jelentenek problémát az újonnan megjelenő, invazív gyomfajok, például az ázsiai gyapjúfű, a parti köles, 
a kései köles vagy a mandulapalka.


Herbicides védekezések időzítése

A herbicides védekezések kivitelezését 
a következő módokon lehet végrehajtani:

• 
Preemergens kezelések – vetés után, kelés előtti permetezés (a szulfonil-urea hatóanyagok megjelenésével, elterjedésével – 1980-90-es évek – fokozatosan háttérbe szorultak).

Szulfonil-urea herbicidtől (nikoszulfuron) elpusztult kakaslábfű

• 
Posztemergens kezelések – a kukorica állománykezelése, melynek az egyre gyakoribb aszályos évek, illetve a nehezen irtható gyomok felszaporodása miatt mind nagyobb szerepe van. Három jellemző időzítése: a korai posztemergens (1–3 leveles kukoricában), a normál posztemergens (4–6 leveles kukoricában), a kései posztemergens (7–8 leveles kukoricában).

Eredményes kezelés (tembotrion + tienkarbazon-metil) vegyes gyomállományon

• 
Pre/poszt technológia – vetés utáni permetezés ülepedett magágyba vetett kukoricában, ha a terület kigyomosodott, de a kukorica csírája még a föld alatt van.
• 
Levél alá permetezés – irányított kezelés a késői gyomosodás ellen, a kukorica 40-60 centiméteres magasságánál végezhető, belógó szórófejekkel.

Erős mezeiaszat- és folyondárszulák-fertőzés

A herbicides gyomirtás a széles körűen felhasználható technológiáknak és herbicideknek köszönhetően egyszerűnek tűnhet, de nehezíti a helyes döntést például a területeken előforduló változatos gyomflóra, az időjárási viszontagságok vagy a gyomok biológiája (elhúzódó, szakaszos kelés).


Egyszikűkontroll alapkezelésekkel

A kukorica alapgyomirtása mind a mai napig a termesztéstechnológia egy fontos eleme. A kukoricával együtt kelő gyomok elleni védekezés jelentős művelete a gyomszabályozásnak. Ezzel biztosítani tudjuk növényünk kezdeti egységes és gyors fejlődését. Azokon a területeken, ahol a magról kelő egyszikű gyomok kelése tömegével várható, mindenféleképpen indokolt ez az eljárás. A preemergens gyomirtás egyik fontos momentuma, hogy két héten belül legalább 15-20 milliméter bemosó csapadék hulljon 
a te­­­rületen. Ennek hiányában a herbicidek hatékonysága drasztikusan csökken. Ezért minden esetben úgy kell időzíteni a vetést és a permetezést, hogy a meteorológiai előrejelzés alapján a csapadékkal érkező hidegfront előtt ezt elvégezzük. Az alapkezelések esetén fontos 
a talaj szervesanyag-tartalmának ismerete, mivel több esetben a kijutatott herbicid dózisát ahhoz kell igazítani.

Az alapkezelés egyik előnye, hogy 
az állománykezelés időpontját pontosabban meg tudjuk határozni, mivel a gyomok fejlettsége sokkal egyöntetűbb lesz, nem nőnek annyira szét.

További előny, hogy a kicsírázott gyomok száma csökken, így az állományban kijutatott herbicideknek kevesebb gyommal kell „megküzdeniük”.
Manapság a muharfajok felszaporodásának egyik fontos kiváltó tényezője, hogy a gazdák sok esetben elhagyják az alapkezelést, 
az állományban kijutatott herbicidek pedig gyakran nem irtják azokat megfelelően.

Célzott kezelések állományban

Az állománykezelések során célzottan tu­­dunk a kicsírázott gyomok ellen védekezni. Ehhez mindig figyelembe kell venni 
a kultúrnövény és a gyomnövények fejlettségi állapotát.

Elkésett gyomirtással sok termést veszíthetünk

A magról kelő egyszikűek esetében 1–3 levél, magról kelő kétszikű gyomok esetében a 2–4 valódi leveles állapot 
az optimális a legtöbb herbicid esetében. Az évelő gyomoknál fajtól és aspektustól függ a legérzékenyebb fenofázis.

A posztemergens gyomirtás előnyei:

• 
az időjárási tényezők kevésbé vannak rá hatással,
• 
a hatástalan preemergens kezelést korrigálni tudjuk,
• 
a kezelést nem befolyásolja a talaj szerkezete és humusztartalma,
• 
a nehezen irtható, a mélyről csírázó és az évelő gyomok ellen is hatékony,
• 
célzott kezelés végezhető,
• 
az időben elvégzett kezelés a kezdeti káros gyom-kukorica kompetíciót hamar megszünteti.

A posztemergens gyomirtás hátrányai:

• 
a posztemergens herbicidek többségének nincs tartamhatása,
• 
megkésett kezelés során a gyomok egy része takarásba kerül,
• 
bizonyos fejlettség után a kukoricán fitotoxikus tünetek jelentkezhetnek,
• 
száraz, meleg időben a herbicidek nehezebben jutnak be a gyomnövényekbe,
• 
bizonyos melegkedvelő, valamint az elhúzódó kelésű kapás gyomok elkerülhetik a herbicides kezelést (például varjúmák, muharfajok),
• 
elhúzódó gyomkelés nehezíti a kezelés pontos időzítését.

A kukorica speciális gyomirtási eljárása során meg kell említeni a DuoSystem technológiát, amelynek során a nehezen irtható egyszikű gyomok ellen védekezhetünk hatékonyan. Az itt felhasználható hatóanyagokat csak a megfelelő hibridekben szabad alkalmazni!

Összeségében elmondható, hogy a kukorica gyomirtása során számos hatóanyag, illetve azoknak a kombinációja áll rendelkezésünkre, de sikeresek akkor lehetünk, ha azokat szakszerűen, megfe­lelő eljárásban alkalmazzuk (időzítés, szerválasztás, kijuttatástechnika stb.). Az elsajátított szakmai ismeretek ellenére különböző időjárási körülmények, vagy az elhúzódó kelés következményeként előfordulhat, hogy a tömeges elgyomosodást egyszeri herbicides védekezéssel nem tudjuk megoldani. Ilyen esetekben szükséges az alap- és állománykezelés együttes alkalmazása vagy osztott/megismételt posztemergens kijuttatás.

Számos hatóanyag, illetve kombináció áll rendelkezésünkre, de sikeresek akkor lehetünk, ha azokat szakszerűen, megfelelő eljárásban alkalmazzuk.

Szilágyi Arnold DE MÉK
Növényvédelmi Intézet
Fotók: Dávid István

Néhány példa a kukoricában alkalmazható hatóanyagok/hatóanyag-kombinációk felhasználási lehetőségei közül: 
http://www.agrarunio.hu/images/pdf/hatoanyag.pdf