A magyar gazdálkodók szakmai közössége
Corteva Pioneer 15 éves nyeremény

A repce tavaszi növényvédelme

Növényvédelem - 2019.03.26

A sokféle károsító irtását a méheket kímélve kell végezni Az intenzív termesztésű őszi káposztarepce az egyik, 
ha nem a leginkább rovarlátogatott szántóföldi növényünk, 
de termésbiztonságát számos kórokozó is fenyegeti.

A repce tavaszi növényvédelme


Bár a növény védelmét már az őszi időszakban el kell kezdeni, a tavaszi zsendülést követően a növényvédelmi feladatok száma egyre gyarapszik. A repce tavaszi kártevői már márciusban támadásba lendülnek.

Kis rovarok nagy kárt okoznak

Elsőként a nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi) és a repce­szár­or­má­nyos (Ceutorhynchus quadridens) telelés­ből ébredő egyedei települnek be az állományokba. A bogarak petéiket a repce levélnyelébe, szárába süllyesztik, és a kikelő kukacok a szár belsejében rágnak. 
A növény növekedése lassul, a szár gyengül és eltörhet. A peterakással megsebzett szár hosszan felrepedhet, és U vagy S alakban meghajolhat, a sebzéseken kórokozók juthatnak a növénybe. Megjelenésüket sárga ragacslapokkal követhetjük nyomon. Ha a fogott egyedszám napról napra növekszik, a védekezést meg kell kezdeni, hisz a peterakást követően a kezelés hatástalan.

repce-fénybogárBimbót feszegető fénybogarak zöldbimbós repcében

 

A bimbók megjelenésétől, rendszerint 15 °C feletti léghőmérsékleten, a repce-fénybogár (Meligethes aeneus, újabban Brassicogethes aeneus) és rokonai, a zöldes és az ólmos fénybogár (B. viridescens és B. coracinus), valamint a szintén pollenevő bundásbogár (Epicometis hirta) megjelenésére számíthatunk. A fénybogarak vontatott virágzás esetén a még ki nem nyílt bimbókat rágják ki, hogy hozzáférjenek a virágporhoz. A bimbókba rakott petékből fejlődő lárvák szintén pollenfogyasztók. A kártétel hatására a károsított bimbók lehullnak, a virágzat felkopaszodik. Bimbós állapotban már kis egyedszám mellett is jelentős kárt okozhatnak. Meleg, száraz időben pedig a bogarak robbanásszerű betelepülése jelent gondot. Ilyenkor az ellenük használt készítmények hatástartama is csökkenhet, ami a megszokottnál több kezelést tehet szükségessé. Erős, virágzó állományban a bogár jelentős kárt nem okoz, a növény megfelelő kondicionálása segíthet a kártétel megelőzésében. A szintén pollenfogyasztó bundásbogár (Epicometis hirta) kártétele az egész virágzás alatt jelentős lehet.

repce1 minRepcebecő-gubacsszúnyog lárváinak kártétele

 

A becőket elsőként a repcebecő-or­má­nyos (Ceutorhynchus assimilis) kifejlett példányai veszélyeztetik. A kezdeti hámozgatás és lyuggatás után a becőbe rakott petékből fejlődő lárvák a magokat fogyasztják. A faj a korábban rajzó ormányosokkal és a repce-fénybogárral együtt csapdázható. A repcebecő-gubacsszúnyog (Dasineura brassicae) áttelelő nemzedéke már virágzáskor megjelenik, és egyes szerzők szerint petéiket a bibékre is helyezhetik. A nyári nemzedék rendszerint az ormányosok által okozott sebzéseken át rakja tojásait a becőbe, ahol a lárvák a magokat és a becő falát károsítják. A termés megcsavarodik, torzul, korán felnyílik, és a magvak kiperegnek. A fajnak az átlagosnál csapadékosabb időszakok kedveznek, de kártétele függ az elsődleges kártevők elleni védekezés sikerétől is. Ebben az időszakban megindulhat a káposzta-levéltetű (Brevicorine brassicae) betelepülése is.

Többszöri védekezés szükséges

A virág- és becőkártevők elleni védelmet előrejelzés alapján kell folytatni és az elhúzódó rajzás (például repce-fénybogár), valamint a sorra megjelenő kártevők miatt több alkalommal ismételni kell. A hosszabb hatástartamú készítmények használata szinte nélkülözhetetlen, azonban zöld bimbós állapottól a virágzás végéig csak méhekre nem jelölésköteles vagy az engedélyokirat alapján alkonyati permetezéssel kijuttatható (méhekre mérsékelten kockázatos) készítmények használhatók. A rágó kártevők elleni sikeres védekezésnek fontos szerepe van 
a betegségek megelőzésében is, hisz az általuk nyitott kapukon keresztül a kórokozók könnyebben telepedhetnek meg a növényeken.

Regulátorok gombaölő hatással

A repcét támadó kórokozók köréből 
a min­­dennapi gyakorlat számára a gombás betegségek jelentik a legnagyobb veszélyt, melyek közül a szárat, virágot és becőt támadó fajok a legjelentősebbek, hisz együttes megjelenésük esetében különösen súlyos – akár 50 százalékos – termésveszteséget is okozhatnak. Hazai körülmények között repcében 
a gazdálkodóknak két, de indokolt esetben három gombaölő szeres védekezéssel is számolniuk kell.
A növekedésszabályozó anyagok őszi használatával a termesztés biztonságosabbá válik, hiszen a fómás levélfoltosság és szárrák őszi fertőzése megelőzhető. A tavaszi regulátorozás szintén alapvető fontosságú, hiszen azon túl, hogy 
a ta­­­­vaszi gombafertőzések ellen véd, 
az oldalhajtások képződése révén a becőszám növekszik, és magasabb hozamok érhetők el.

Fő gombabetegségek

repceFómapiknídiumok repcén (Fotó: Németh Tibor)

 

A fómás levélfoltosság és szárrák (Phoma lingam) a repce vetésterületének nö­­vekedésével fokozottabb odafigyelést kíván. A fertőzés a repce bármely fenológiai fázisában a növény egészét képes megtámadni. A fóma elleni védekezés preventív jelleggel, az őszi regulátorozással megoldható, azonban a teljes védelem érdekében egy kora tavaszi gombaölő, illetve az ormányosok ellen irányuló állománykezelés is nélkülözhetetlen.

 

 

repceFehérpenészre utaló micéliumszövedék és szkleróciumok a szárban

 

A fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum) vagy rettegett nevén a „repcerák” kiemelt fontosságú kórokozó. 
A gomba polifág, így fertőzött elővetemény és a gyomnövények is elősegítik a betegség fellépését. A fertőzés kialakulásához elsősorban a nedves, párás időjárás, a mély fekvésű területek, valamint a nem megfelelő, sűrű vetésszerkezet és a nitrogén túladagolása is hozzájárulnak. Általában a repcevirágzáskor következik be a szárfertőzés, majd a szár belsejét kitöltő fehér micéliumszövedék közötti fekete szkleróciumok (szaporítóképlet) jelzik a kórokozót. A becők kifehérednek, a termés minősége romlik, jelentős termésveszteséget okozva. A kórokozó elleni védelem alapja az 5-6 éves vetésváltás, az optimális tőszámbeállítás, a vízállásos területek kerülése.

A szürkerothadás (Botrytis cinerea) 
a repcét már egészen korán, csíra­nö­vény­korban is súlyosan fertőzheti. Később 
a száron kis sárgásbarna, ovális foltok ke­­letkeznek, majd a szürke penészbevonat a virágzaton és a fiatal becőkön is megjelenik. Előfordulása sporadikus, fertőzésének elsősorban a meleg, párás időjárás és a nitrogéntúlsúlyos trágyázás kedvez.

Az alternáriás betegségek (Alternaria brassicae, A. brassicicola) jellegzetes kórképe a repce becőin megjelenő sötét, feketés foltok, melyekben koncentrikus zónázottság figyelhető meg. A sérült becőkből a magvak idő előtt kiperegnek. A kórokozók elleni védelem alapja a preventív gombaölő szeres kezelés, a korai betakarítás, illetve az állományszárítás.

A repcelisztharmat (Erysiphe cruciferarum) – bár nem tartozik a legjelen­­tő­sebb kórokozók közé – szakszerű védekezés nélkül igen jelentős termésveszteséget okozhat. A gomba a magszárat, becőt, illetve a leveleket is támadhatja. Jellegzetes tünete a fertőzött részeket borító fehér, „lisztes” bevonat.

Integrált növényvédelem

A kórokozók elleni sikeres védelemben 
az integrált növényvédelmi szemlélet alkalmazása elsődleges. A kémiai beavatkozásokat megelőzően –, vagy azokat kiegészítve – számos más lehetőség is adott 
a gazdák számára. A vetésváltás – különösen a fehérpenészes rothadás esetén – 
az egyik leghatékonyabb preventív módszer. A termőhelyi adottságoknak leginkább megfelelő hibridek az időjárás okozta stresszt jobban tolerálják, ami nagyban hozzájárul a betegségek megelőzéséhez. A megfelelő tápanyag-utánpótlás szintén olyan eszköz, amely alapvető fontosságú mind a kártevők, mind a kórokozók elleni védelemben. A repce esetében különösen fontos a kén visszapótlása, valamint a bór szerepe a repce kondíciójának javításában.
A repce tavaszi, de különösen a generatív részek védelmét szolgáló növényvédelme komoly, összetett munkafolyamat, amelynek folyamán a különféle védekezési megoldásokat szakszerűen kell alkalmaznunk, hiszen hosszú távon csak így lehet költséghatékonyan, intenzíven és eredményesen folytatni a növény termesztését.

 

Dr. Nagy Antal
Rácz Dalma
DE MÉK Növényvédelmi Intézet


Címkék: növényvédelem, repce, repce-fénybogár, nagy repceormányos, bundásbogár , repcebecő-or­má­nyos , repcebecő-gubacsszúnyog , káposzta-levéltetű, fehérpenész, szürkerothadás, repcelisztharmat, fómás levélfoltosság, szárrák

LEGOLVASOTTABB HÍREK

2023.01.28

Ukrán gabona, uniós fejfájás

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.27

Nemcsak olcsó gabona, hanem silány liszt is érkezik Ukrajnából

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.25

Videón, ahogy az autó felborít egy pótkocsis traktort

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.24

Páratlan technológiai újítás a Huntractornál

TOVÁBB OLVASOM...
TOVÁBB A HÍREK OLDALRA...