A kukoricatalajok növénye

 

Repce és szója vetésváltásban ugyan nem fér össze – a szójának nem jó előveteménye a repce –, május végén Mezőhegyesen, a Sumi Agro Hungary Kft. és a Ménesbirtok Zrt. által közösen rendezett 2015-ös Repcemustrán azért jól megvoltak egymással.

dr. Balikó Sándordr. Balikó Sándor


A szakmai fórumon a szántóföldi bemutatók előtt „A szójatermesztés ökológiai lehetőségei és korszerű agrotechnikája” címmel a téma két szaktekintélye, dr. Balikó Sándor és dr. Bárány Sándor tartott élénk érdeklődéssel kísért előadást a termelőknek, gazdálkodóknak.
Hol érdemes termeszteni? Amint dr. Balikó Sándor elmondta, a szója a talajjal szemben nem túlságosan igényes, de kielégítő termés csak jó minőségű és kultúrállapotú talajokon – csernozjom típusú, barna erdőtalajokon – várható. Egyszerűsítve: a kukoricatalajok növénye. Ami az előveteményt illeti, a szója ez iránt általában nem igényes. A legtöbb termelt növény számára jó elővetemény, és fordítva – kivétel a repce és a napraforgó és általában azok a növények, amelyekben a szklerotíniás betegség előfordul. Utóbbiak után szóját nem jó vetni, és önmaga után is csak feltételekkel. A szója vízigényes: egy kg szárazanyag előállításához 750–800 l vizet használ fel. Kritikus fejlődési szakasza a virágzás és a hüvelykötés.

dr. Bárány Sándordr. Bárány Sándor Dr. Bárány Sándor foglalkozott a szója növényvédelmével. Hangsúlyozta: az eredményes szójatermesztés egyik legfontosabb technológiai eleme a növényvédelem, ez alatt értve a gyomirtást, a növényi betegségek és a kártevők elleni védekezést. „Tény, hogy a szója gyomirtása komoly szakértelmet kíván. Ismernie kell a gazdának a saját területén előforduló gyomokat” – fogalmazott a szakember, majd sorra vette a szója gyomirtására rendelkezésre álló hatóanyagokat és készítményeket. Kihangsúlyozta, hogy évelő kétszikű gyomokkal fertőzött területekre nem szabad szóját vetni, mert jelenleg nincs ellenük megfelelő gyomirtó szer. Ilyen esetekben még az előveteményben ki kell irtani ezeket a gyomokat. Kitért arra, hogy a szója növényvédő szerek fejlesztése a hagyományos technológiákban leállt. Az EU újabb és újabb szigorításokat vezet be, ezáltal szűkül a felhasználható készítmények köre, nehéz a választás.
Ami az idei helyzetet illeti, tavasszal az alap gyomirtások sok helyen nem kapták meg a szükséges 10–15 mm-es bemosó csapadékot. A száraz talajban a szója kelése vontatottan indult meg, viszont a gyomok folyamatosan keltek. Szükségessé váltak a posztemergens kezelések. Ilyenkor kritikus időszak a posztemergens gyomirtás pontos időzítése.
Az új korszerű fajták behozatalával párhuzamosan elkezdődött azok kórtani vizsgálata is, a hatósággal együttműködve. 2014-ben számos gombabetegség jelent meg a szója állományokban. Így a szójaperonoszpóra, a szeptóriás barna levélfoltosság, a diaportés foltosság és szárrák, a fehérpenészes szárkorhadás, a szójaantraknózis. Ellenük rézhidroxid, rézoxiklorid+cimoxanil, illetve mefenoxam+rézoxiklorid hatóanyag tartalmú állománykezelő fungicidek és kétféle csávázószer szerepel a szójában engedélyezett gombaölő szerek idei listáján.
A szója kártevőiről szólva a szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy meleg nyári időben, aszálykor az atkák kártétele nagyon veszélyes. Ami az engedélyezett rovar- és atkaölő szereket illeti, a kártevők megjelenésekor eseti engedélyt kell kérni; takácsatkák ellen így alkalmazható a Sumi Agro Ortus 5 SC-je.

Meghívott vendégek a szójatáblában Fotók: Szabó Ákos

Az előadó hangsúlyozta: a szója növényvédelmében érdemes hozzáértő tanácsát kérni – a szaktudás nélkülözhetetlen.

Szerző: S–T

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom