Szójagyomirtás: jelen és jövő

A kerek évforduló tiszteletére a Sumi Agro Kft. átfogó gyomirtási bemutatót és szakmai tanácskozást szervezett két helyszínen, Sátorhelyen és Szentesen.

Az egyedülálló szakmai bemutató parcelláin az összes, jelenleg szójában engedélyezett gyomirtószer-hatóanyag, illetve azok minden gyakorlati szempontból releváns kombinációja helyet kapott. Emellett egy, a Sumi Agro által szabadalmi oltalomra benyújtott új gyomirtási technológiával is megismerkedhettek 
a rendezvények résztvevői.

A Sumi Agro a rendezvénnyel azt 
a célt tűzte maga elé, hogy a szója gyomirtásának számos részletét és kérdését górcső alá vegye, és áttekintést adjon a legjelentősebb gyomok elleni hatékony megoldásokról, a herbicidrezisztencia kérdéséről, a szója gyomirtó szereinek utóveteményre gyakorolt hatásáról, a világban alkalmazott szójagyomirtási technológiákról. Továbbá hogy bemutasson egy nikoszulfuron és klomazon hatóanyagokra alapozott technológiát, amely a jövőben új lehetőségeket nyithat a szója gyomirtásában.

Sokat számít a technológia

A gyomirtási bemutatóparcellákon minden, a szója gyomirtására engedélyezett hatóanyaggal beállítottak kezeléseket, amelyeket a független Eurofins Kft végzett el. A kezeléseket – a herbicidek jellegétől függően – PPI, preemergens és posztemergens időzítéssel végezték el, illetve a gyakorlatnak megfelelően több alapkezelésből és azt követő állománykezelésből álló technológiát is bemutattak.

Az alapvetően preemergens felhasználású Pledge 50 WP – kísérleti engedéllyel – PPI-kezelésben is kijuttatásra került. A termék ezzel a felhasználási móddal is kiváló szelektivitást mutatott a szójára, hatékonysága pedig több gyomfaj esetében is meghaladta a preemergens kezelését. A Pledge szokatlan kijuttatási módjával kapcsolatban Szabó Roland szakmai és termékmenedzser hangsúlyozta: a hektikussá váló időjárás következtében keresni kell a csapadéktól független hatást biztosító eljárásokat. A hazánkban szinte feledésbe merült bedolgozásos technológia eddig kiaknázatlan lehetőségeket rejt a szója gyomirtásában, pedig az alapkezelések (amelyek jelenleg csak preemergens kezelések formájában léteznek a szójában) az eredményes gyomirtási technológiák nélkülözhetetlen részei. Különösen igaz ez olyan nehezen irtható fajok esetében, mint a fehér libatop vagy a varjúmák.

A preemergens technológiával kapcsolatban Szabó Roland megjegyezte: túlzott mennyiségű bemosó csapadék hatására több hatóanyag súlyosan károsíthatja, akár ki is pusztíthatja a szóját. Éppen ezért a biztonságos felhasználás érdekében a herbicid és a dózis megválasztásánál figyelembe kell venni például a talaj szervesanyag-tartalmát, a kombinációs partner tulajdonságait. Mindezen tények után is egyértelműen szükséges a jól időzített posztemergens gyomirtáshoz egy tudatosan megválasztott alapkezelés; ugyanis ezek egymásra épülése hozhat eredményes, de a szójára nézve kíméletes gyomirtást.

Állománykezelésekre – a speciális egyszikűirtók kivételével – három hatóanyag (bentazon, tifenszulfuron-metil, imazamox) engedélyezett szójában, amelyek minden lehetséges kombinációban szerepeltek a bemutatón. A szójában alapvetően kíméletes herbicidekről van szó, amelyeknél esetenként előfordulhatnak enyhe fitotoxicitási problémák, de ezek nem fenyegetnek az állomány károsodásával. A szója posztemergens gyomirtásának egyik nehéz kérdése az időzítés – mondta Szabó Roland – hiszen rövid az az időszak, amely a szója és a gyomok fejlettsége szempontjából ideális; ráadásul e három hatóanyagnál számottevő – az újra gyomosodást megakadályozó - tartamhatással nem számolhatunk. A posztemergens technológia okszerű alkalmazása nélkülözhetetlen, hiszen több veszélyes gyom ellen csak így védekezhetünk hatékonyan.

Herbicidrezisztens gyomok

A herbicidrezisztens gyomok feltűnése, elterjedése világszerte súlyos gondot okoz. Ez a probléma hazánkat sem kerüli el, és különösen nagy gond lehet olyan kultúrákban, amelyekben kicsi a szerválaszték, így az eltérő hatásmódú hatóanyagok váltogatásának lehetősége is.

A szója posztemergens felhasználású gyomirtó szerei közül az imazamox és a tifenszulfuron-metil egyaránt az ALS-gátló herbicidek csoportjába tartozik. Velük szemben két gyomfaj, a bojtorján szerbtövis és a szőrös disznóparéj Baranya megyei populációiban észlelték, majd igazolták a rezisztencia tényét. A vizsgálatokban a rezisztens populációkból származó, gyomirtás szempontjából optimális fejlettségű (kétleveles) szerbtövisek és disznóparéjok nem mutattak érzékenységet a két hatóanyag és azok kombinációja ellen, sem az engedélyezett felső dózisban, sem annak háromszoros mennyiségénél. A túlélő egyedek minden esetben eljutottak a virágzás stádiumába is. A szójában csak posztemergensen irtható szerbtövis rezisztens populációja esetében így jelenleg csak a bentazon hatóanyag vehető számításba a kezeléseknél (a bentazon eredményes volt 
a disznóparéj ellen is).

A rezisztencia elleni védelemben Szabó Roland felhívta a figyelmet az eltérő hatásmechanizmusú hatóanyagok rotációjának fontosságára, ami szója esetében leginkább úgy oldható meg, hogy a szójával vetésváltásban lévő növényekben ennek a kitételnek maximális figyelembevételével végezzük a gyomirtást.

Az utóvetemény-hatás

A szója több gyomirtó szere perzisztens, és hatással lehet az utóvetemény fejlődésére, amely Magyarországon nagyon gyakran őszi kalászos. A szója viszonylag kis hazai vetésterülete miatt ezek a problémák alig kerültek felszínre, pedig a világ számos szójatermesztő országában az imidazolinon-származékokat (így például az imazamoxot), a metribuzint, a klomazont és a linuront a kalászos-utóveteményre kockázatos hatóanyagként tartják számon. Az utóvetemény-hatás általában szubletális tünetekkel jelentkezik (elszíneződés, visszafogottabb fejlődés és bokrosodás), ami hozamcsökkenést okozhat. A kockázat a legtöbb esetben nagyobb savanyú talajon és/vagy forgatás nélküli művelésnél. A témával kapcsolatban Szabó Roland elmondta: hazánkban a fentebb említett hatóanyagú termék használata esetén nincs egzakt korlátozás (kivéve a klomazont) a kalászos-utóveteményre vonatkozóan, de például az Egyesült Államokban vagy Ausztráliában ezt a kijuttatott dózistól, a talaj kémhatásától és a lehullott csapadéktól egyaránt függővé teszik.

A rendezvény helyszínén folyó többéves vizsgálatnak köszönhetően lehetőség nyílt az alkalmazott gyomirtási technológiák őszibúza-utóveteményre gyakorolt hatását is tanulmányozni. 
A búzaparcellákat a rendezvény résztvevői is megtekinthették.

Világpremier előtt?

A szója ismert gyomirtási technológiái mellett egy új, innovatív megoldást is bemutatott a Sumi Agro Kft. 
A nikoszulfuron, illetve a nikoszulfuron és klomazon kombinációjának szója gyomirtására történő alkalmazása szabadalmi eljárás alatt áll. A bemutatóparcellákon az érdeklődők megtekinthették a posztemergens kijuttatású kombináció szójára és gyomnövényekre gyakorolt hatását, Pledge 50 WP alapkezeléssel és alapkezelés nélkül is.

A 2015 óta tartó vizsgálatok biztató eredményeket hoztak, amelyeket Szabó Roland összegzett előadásában:

A nikoszulfuron hatóanyag megfelelő dózisban kiváló szelektivitást mutatott: szikleveles állapottól a virágbimbók megjelenéséig ki lehetett juttatni a szója károsodása nélkül, így az állománykezelés rugalmas időzítésére ad lehetőséget.

A hatásspektrum szélesítésére optimális kombinációs partnernek bizonyult 
a szójában jelenleg csak preemergensen engedélyezett klomazon posztemergens használata. A két hatóanyag együttes kijuttatással is megtartotta a kiváló szelektivitását, ugyanakkor jelentősen kibővült az érzékeny gyomnövények köre. 
A klomazon a nikoszulfurontól eltérő hatásmódú, ami fontos a herbicidrezisztencia elkerülésében, ráadásul tartamhatást biztosít a kombinációnak. A hatás fokozása érdekében adjuvánsok alkalmazására is van lehetőség.

Az elmúlt három évben az esetleges fajtaérzékenységet is figyelemmel kísérték. Az eddig vizsgált fajták nem bizonyultak érzékenynek.
Sem a nikoszulfuron, sem a nikoszulfuron + klomazon kombináció nincs káros hatással a kalászos-utóveteményre.

Az új eljárás bemutatása után az előadó hangsúlyozta: a nikoszulfuron alkalmazása a szója gyomirtásában egy jövőbeni lehetőség, amelynek szabadalmaztatása, a technológia engedélyezése előtt még hosszú út áll. Jelenleg a nikoszulfuron-tartalmú készítményeknek semmilyen formában; míg a klomazonnak pedig posztemergensen nincs felhasználási engedélye szójában.

Szerző: AgrárUnió