TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 67.768,08 Ft (tonna)
Takarmánybúza: 61.464,14 Ft (tonna)
Napraforgómag: 126.616,67 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 53.939,78 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 50.883,02 Ft (tonna)
Repcemag: 162.255,39 Ft (tonna)
Full-fat szója: 200.238,99 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 604 Ft
Benzin ára: 577 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 380,17
USD: 348,84
CHF: 399,18
GBP: 441,91
Hirdetés
Szójagyomirtás: jelen és jövő

Szójagyomirtás: jelen és jövő

Növényvédelem - 2017.07.08

Innovatív szántóföldi bemutató a Sumi Agro Kft. szervezésében A hazai szójatermesztés 200 éves múltra tekint vissza: éppen ennyi ideje vetettek először szóját az akkori Magyarország területén, 
a vajdasági Titelnél.

A kerek évforduló tiszteletére a Sumi Agro Kft. átfogó gyomirtási bemutatót és szakmai tanácskozást szervezett két helyszínen, Sátorhelyen és Szentesen.

Az egyedülálló szakmai bemutató parcelláin az összes, jelenleg szójában engedélyezett gyomirtószer-hatóanyag, illetve azok minden gyakorlati szempontból releváns kombinációja helyet kapott. Emellett egy, a Sumi Agro által szabadalmi oltalomra benyújtott új gyomirtási technológiával is megismerkedhettek 
a rendezvények résztvevői.

A Sumi Agro a rendezvénnyel azt 
a célt tűzte maga elé, hogy a szója gyomirtásának számos részletét és kérdését górcső alá vegye, és áttekintést adjon a legjelentősebb gyomok elleni hatékony megoldásokról, a herbicidrezisztencia kérdéséről, a szója gyomirtó szereinek utóveteményre gyakorolt hatásáról, a világban alkalmazott szójagyomirtási technológiákról. Továbbá hogy bemutasson egy nikoszulfuron és klomazon hatóanyagokra alapozott technológiát, amely a jövőben új lehetőségeket nyithat a szója gyomirtásában.

Sokat számít a technológia

A gyomirtási bemutatóparcellákon minden, a szója gyomirtására engedélyezett hatóanyaggal beállítottak kezeléseket, amelyeket a független Eurofins Kft végzett el. A kezeléseket – a herbicidek jellegétől függően – PPI, preemergens és posztemergens időzítéssel végezték el, illetve a gyakorlatnak megfelelően több alapkezelésből és azt követő állománykezelésből álló technológiát is bemutattak.

Az alapvetően preemergens felhasználású Pledge 50 WP – kísérleti engedéllyel – PPI-kezelésben is kijuttatásra került. A termék ezzel a felhasználási móddal is kiváló szelektivitást mutatott a szójára, hatékonysága pedig több gyomfaj esetében is meghaladta a preemergens kezelését. A Pledge szokatlan kijuttatási módjával kapcsolatban Szabó Roland szakmai és termékmenedzser hangsúlyozta: a hektikussá váló időjárás következtében keresni kell a csapadéktól független hatást biztosító eljárásokat. A hazánkban szinte feledésbe merült bedolgozásos technológia eddig kiaknázatlan lehetőségeket rejt a szója gyomirtásában, pedig az alapkezelések (amelyek jelenleg csak preemergens kezelések formájában léteznek a szójában) az eredményes gyomirtási technológiák nélkülözhetetlen részei. Különösen igaz ez olyan nehezen irtható fajok esetében, mint a fehér libatop vagy a varjúmák.

A preemergens technológiával kapcsolatban Szabó Roland megjegyezte: túlzott mennyiségű bemosó csapadék hatására több hatóanyag súlyosan károsíthatja, akár ki is pusztíthatja a szóját. Éppen ezért a biztonságos felhasználás érdekében a herbicid és a dózis megválasztásánál figyelembe kell venni például a talaj szervesanyag-tartalmát, a kombinációs partner tulajdonságait. Mindezen tények után is egyértelműen szükséges a jól időzített posztemergens gyomirtáshoz egy tudatosan megválasztott alapkezelés; ugyanis ezek egymásra épülése hozhat eredményes, de a szójára nézve kíméletes gyomirtást.

Állománykezelésekre – a speciális egyszikűirtók kivételével – három hatóanyag (bentazon, tifenszulfuron-metil, imazamox) engedélyezett szójában, amelyek minden lehetséges kombinációban szerepeltek a bemutatón. A szójában alapvetően kíméletes herbicidekről van szó, amelyeknél esetenként előfordulhatnak enyhe fitotoxicitási problémák, de ezek nem fenyegetnek az állomány károsodásával. A szója posztemergens gyomirtásának egyik nehéz kérdése az időzítés – mondta Szabó Roland – hiszen rövid az az időszak, amely a szója és a gyomok fejlettsége szempontjából ideális; ráadásul e három hatóanyagnál számottevő – az újra gyomosodást megakadályozó - tartamhatással nem számolhatunk. A posztemergens technológia okszerű alkalmazása nélkülözhetetlen, hiszen több veszélyes gyom ellen csak így védekezhetünk hatékonyan.

szántóföldi bemutató a Sumi Agro Kft. szervezésében

Herbicidrezisztens gyomok

A herbicidrezisztens gyomok feltűnése, elterjedése világszerte súlyos gondot okoz. Ez a probléma hazánkat sem kerüli el, és különösen nagy gond lehet olyan kultúrákban, amelyekben kicsi a szerválaszték, így az eltérő hatásmódú hatóanyagok váltogatásának lehetősége is.

A szója posztemergens felhasználású gyomirtó szerei közül az imazamox és a tifenszulfuron-metil egyaránt az ALS-gátló herbicidek csoportjába tartozik. Velük szemben két gyomfaj, a bojtorján szerbtövis és a szőrös disznóparéj Baranya megyei populációiban észlelték, majd igazolták a rezisztencia tényét. A vizsgálatokban a rezisztens populációkból származó, gyomirtás szempontjából optimális fejlettségű (kétleveles) szerbtövisek és disznóparéjok nem mutattak érzékenységet a két hatóanyag és azok kombinációja ellen, sem az engedélyezett felső dózisban, sem annak háromszoros mennyiségénél. A túlélő egyedek minden esetben eljutottak a virágzás stádiumába is. A szójában csak posztemergensen irtható szerbtövis rezisztens populációja esetében így jelenleg csak a bentazon hatóanyag vehető számításba a kezeléseknél (a bentazon eredményes volt 
a disznóparéj ellen is).

A rezisztencia elleni védelemben Szabó Roland felhívta a figyelmet az eltérő hatásmechanizmusú hatóanyagok rotációjának fontosságára, ami szója esetében leginkább úgy oldható meg, hogy a szójával vetésváltásban lévő növényekben ennek a kitételnek maximális figyelembevételével végezzük a gyomirtást.

Az utóvetemény-hatás

A szója több gyomirtó szere perzisztens, és hatással lehet az utóvetemény fejlődésére, amely Magyarországon nagyon gyakran őszi kalászos. A szója viszonylag kis hazai vetésterülete miatt ezek a problémák alig kerültek felszínre, pedig a világ számos szójatermesztő országában az imidazolinon-származékokat (így például az imazamoxot), a metribuzint, a klomazont és a linuront a kalászos-utóveteményre kockázatos hatóanyagként tartják számon. Az utóvetemény-hatás általában szubletális tünetekkel jelentkezik (elszíneződés, visszafogottabb fejlődés és bokrosodás), ami hozamcsökkenést okozhat. A kockázat a legtöbb esetben nagyobb savanyú talajon és/vagy forgatás nélküli művelésnél. A témával kapcsolatban Szabó Roland elmondta: hazánkban a fentebb említett hatóanyagú termék használata esetén nincs egzakt korlátozás (kivéve a klomazont) a kalászos-utóveteményre vonatkozóan, de például az Egyesült Államokban vagy Ausztráliában ezt a kijuttatott dózistól, a talaj kémhatásától és a lehullott csapadéktól egyaránt függővé teszik.

A rendezvény helyszínén folyó többéves vizsgálatnak köszönhetően lehetőség nyílt az alkalmazott gyomirtási technológiák őszibúza-utóveteményre gyakorolt hatását is tanulmányozni. 
A búzaparcellákat a rendezvény résztvevői is megtekinthették.

Világpremier előtt?

A szója ismert gyomirtási technológiái mellett egy új, innovatív megoldást is bemutatott a Sumi Agro Kft. 
A nikoszulfuron, illetve a nikoszulfuron és klomazon kombinációjának szója gyomirtására történő alkalmazása szabadalmi eljárás alatt áll. A bemutatóparcellákon az érdeklődők megtekinthették a posztemergens kijuttatású kombináció szójára és gyomnövényekre gyakorolt hatását, Pledge 50 WP alapkezeléssel és alapkezelés nélkül is.

A 2015 óta tartó vizsgálatok biztató eredményeket hoztak, amelyeket Szabó Roland összegzett előadásában:

A nikoszulfuron hatóanyag megfelelő dózisban kiváló szelektivitást mutatott: szikleveles állapottól a virágbimbók megjelenéséig ki lehetett juttatni a szója károsodása nélkül, így az állománykezelés rugalmas időzítésére ad lehetőséget.

A hatásspektrum szélesítésére optimális kombinációs partnernek bizonyult 
a szójában jelenleg csak preemergensen engedélyezett klomazon posztemergens használata. A két hatóanyag együttes kijuttatással is megtartotta a kiváló szelektivitását, ugyanakkor jelentősen kibővült az érzékeny gyomnövények köre. 
A klomazon a nikoszulfurontól eltérő hatásmódú, ami fontos a herbicidrezisztencia elkerülésében, ráadásul tartamhatást biztosít a kombinációnak. A hatás fokozása érdekében adjuvánsok alkalmazására is van lehetőség.

Az elmúlt három évben az esetleges fajtaérzékenységet is figyelemmel kísérték. Az eddig vizsgált fajták nem bizonyultak érzékenynek.
Sem a nikoszulfuron, sem a nikoszulfuron + klomazon kombináció nincs káros hatással a kalászos-utóveteményre.

Az új eljárás bemutatása után az előadó hangsúlyozta: a nikoszulfuron alkalmazása a szója gyomirtásában egy jövőbeni lehetőség, amelynek szabadalmaztatása, a technológia engedélyezése előtt még hosszú út áll. Jelenleg a nikoszulfuron-tartalmú készítményeknek semmilyen formában; míg a klomazonnak pedig posztemergensen nincs felhasználási engedélye szójában.

 




Szerző: AgrárUnió

Címkék: gyomirtó, szója, gyomirtás, bemutató, Sumi Agro
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors ...

Párja pusztulása után egy nappal új nőstény szegődött egy hím aranysakál mellé Somogy megyében – derítették ki ...