Tudta-e, hogyan növelheti a nitrogéntrágyák hatékonyságát? – A kénhiány első látásra nehezen különböztethető meg a N-hiánytól

Többször bizonyított tény, hogy a megfelelő kénellátás a nitrogén lehető legjobb hasznosításának kulcsfontosságú tényezője. Ugyanúgy, mint a kálium hiánya, 
a kén hiánya is erősen akadályozza a fehérjék bioszintézisét.

Kénhiányban szenvedő növényeknél a nitrátok, aminosavak és aminok erős felgyülemlése figyelhető meg, mivel ezek az építőelemek csupán csekély arányban alakulnak át fehérjékké. Ezek az oldható, nitrogéntartalmú építőelemek a növényi szövetekben kedvezőtlen folyamatokat indukálnak, így akadályozva a további nitrogénfelvételt a gyökereken keresztül!

Miért kell a növényeknek kén?

kh1Kénhiány kukoricánál – a fiatal levelek világoszölddé válnak vagy besárgulnak, a csöveken gyenge szemképződés

A kén egyike azoknak a legfontosabb tápláló anyagoknak, amelyekre a növénynek a fehérje-, zsír- és szénhidrát-anyagcseréhez különösen szüksége van. A terméshozam növekedése mellett főként a minőségi paramétereket befolyásolja a kénnel történő táplálás. A gabonák, főleg a minőségi búza termelésekor kell ügyelni a kénellátottságra, mivel a kén a terméshozam mellett a fehérjetartalomra és a fehérjék összetételére, azaz a szedimentációs értékre és ezzel a sikértartalomra is hatással van. A sikér fehérjeként befolyásolja a tésztaként feldolgozott liszt élesztési és sütési tulajdonságait.

A ként a magasabb rendű növények szulfátionként (SO₄) veszik fel. Különösen az olyan magas olaj- és fehérjetartalmú növények igényelnek több és könnyen hozzáférhető ként, mint a repce és a gabona. A szerves trágya kéntartalma messzemenően kötött, és csak a kén szulfátos ásványosodását követően áll a növények rendelkezésére.

A tavasszal, a vegetáció kezdetekor kijuttatott hígtrágya alig tartalmaz hasznosítható ként, mivel az ásványosodás a hideg talajban nem kellő mértékű. Ezért is szükséges, hogy a szerves trágyázást ásványos, szulfáttartalmú műtrágyákkal egészítsük ki. Hiszen a szulfátformájú trágyák képesek a ként vízoldható formában prezentálni, amelyet a növény azonnal fel is tud venni.

A kénellátás biztosítására a teljes vegetációs periódusban szükség van, ezért érdemes kiezerit formájában vagy vetés előtt kiszórni, vagy az első nitrogénfejtrágyával együtt. Gabonánál a kalász képződésekor érdemes kénnel trágyázni azért, hogy jobb legyen a fehérjetartalom és a minőség. Ezt többnyire csak levélen keresztül, keserűsós permetezéssel tehetjük meg ebben az időszakban. Ha a hiány jelei nem egyértelműek, akkor a növény elemzése segíthet. Ezzel a nagyobb károk megelőzhetőek, mivel például fejtrágyázás formájában gyorsan segíthetünk. Ha a kén a talajból nem vehető fel vagy ott nem kellő mértékben áll rendelkezésre, a leveleken keresztül még pótolható, mivel a ként szulfátként (például magnézium-szulfátként az EPSO Top műtrágyában) a növények a leveleiken keresztül is problémamentesen felveszik.

Ha a kénhiány már felismerhető

A kén hiányát nem könnyű azonnal felismerni, sőt gyakran összetéveszthető a nitrogénhiány tüneteivel. Hiánya esetén azonban a sokkal mozgékonyabb nitrogén a régebbi levelekből a fiatalabbakba vándorol, gabonánál például a kalászkezdeményekbe. A kén a nitrogénnél sokkal kevésbé mozgékony, tehát a kén nem mozdul el a fiatal levelek irányába, nagyobb részben ott marad, ahová kezdetben beépült. A fiatalabb levelek ezért jól láthatóan világosabb színűek.

Kénnel a nitrátredukcióért

Mint ahogy a bevezetőben is említettük, a kén fontos enzimek, aminosavak stb. lényeges alkotóeleme, és így a fehérjék bioszintézisében szerepet játszik. Kénhiánynál az oldható nitrogénvegyületek aránya nő, és ezek közé tartozik a nitrát is. A kén a nitrát redukciójában meghatározó jelentőségű.
A nitrát- és nitritreduktív enzimekre szükség van ahhoz, hogy a növény által felvett nitrátot átalakítsák és így eljuttassák azokra a helyekre, ahol arra szükség van. Ha a nitrát átalakítása akadozik a növényben, akkor úgynevezett nitráttorlódás áll elő, amely már látens kénhiánynál is bekövetkezik. A növényen a nitrát ilyen mértékű felgyülemlése nem látható, pedig a növény a patogénekkel szemben kiszolgáltatottabb és a faggyal szemben érzékenyebb lesz.

Ahhoz, hogy a maximálisan kijuttatható nitrogénadagot ne lépjük túl, szükséges a magas hozam és a jó minőség biztosítása érdekében jobb tápanyag-hasznosításra törekedni. A nitrogén és a kén kölcsönhatását az optimális N:S arány határozza meg. Ez az arányszám általában 10:1 és 15:1 között egészséges az optimális nitrogénhasznosulás érdekében, vagy hogy a kijuttatott nitrogén mennyisége csökkenthető legyen.

A helyes kénvisszapótlás

kh2A kénhiány tipikus jele repcénél: a márványos levélfelület az erek között, a levelek kanálszerű deformálódása

A különböző kultúrnövények kénigénye eltérő és összefügg az elvárt terméshozammal is (például 40–60 kg S/ha 4–5 t/ha szalmával együtt értendő repcehozamnál és 30–40 kg S/ha 8–10 t/ha szalmával együtt értendő a kiszámított búzahozamnál). A kénszükséglet a növekedési szakaszban a legnagyobb. Az S mineralizációja sokkal lassabb, mint az N mineralizációja. A korai és folyamatos kénpótlás ezért is fontos, a ként már a vegetáció kezdetekor ki kell juttatni. Ősszel sem szabad elhanyagolni a kénnel történő trágyázást, mert az áttelelő növények biomasszájának kezdeti fejlődését felgyorsítja. Különösen a repcét és a korán elvetett gabonaféléket kell megfelelően kénnel ellátni.

Többféle műtrágyában is kínálnak ként, vízoldható szulfát formájában. A kén ilyenkor a legkülönbözőbb kationokhoz kötődik, így például a káliumhoz kálium-szulfát formájában [K₂SO₄], a magnéziumhoz magnézium-szulfátként [MgSO₄] például a kiezerit vagy a keserűsó esetében, illetve a nitrogénhez ammónium-szulfátként [(NH₄)2SO₄] stb. Ezeket a tápanyag-kombinációkat a tápanyag-visszapótlási igény meghatározásakor számításba kell venni.
Többféle kéntartalmú műtrágya is van a piacon, de arra ügyelni kell, hogy vízben a szulfát formában lévő kén oldódik a legjobban, és ezért azt a növény a talajból vagy a levelein keresztül azonnal felveheti – akár stresszhelyzetben is.

 

További kérdése lenne? Várjuk hívását: 30 / 232 01 54



Szerző: Dr. Zsom Eszter

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom