Merre tovább, növényvédelem? – Az AGRYA lehetőséget biztosított az ágazat szereplői közötti párbeszédre

V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért felelős államtitkára megnyitóbeszédében elmondta, a növényvédelem összetett, sokszor ellentmondásos témakör, széles körű párbeszédre van szükség problémáinak megvitatásához. Aktuális kérdés a növényvédő szerek felhasználásának megfelelő módja, a kockázat mérséklése, az engedélyek betartása, a növényvédőszer-csomagolóanyagokkal kapcsolatban a szakszerű hulladékkezelés, a környezetbarát anyagok alkalmazása, a környezetkímélő gazdálkodás. Véleménye szerint nagyon fontos, hogy milyen jövőképet teremt a szakma, ezzel kapcsolatban is elengedhetetlen a hatékony együttműködés.
Élelmiszerlánc-biztonság
Jordán László, a NÉBIH növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese előadásának egyik témája az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia. Beszélt az élelmiszerlánc-biztonság és az élelmiszer-biztonság közötti különbségről. Az élelmiszer-biztonság az egészséges élelmiszer előállítását jelenti, a középpontjában a fogyasztó áll. Az élelmiszerlánc-biztonság ennél sokkal több, két fontos pillérrel egészül ki: az egyik a környezet védelme, a másik a gazdaságosság. Jordán László beszámolt arról is, hogy az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatban elengedhetetlen a hatósági ellenőrzés, amelynek célja, hogy időben felhívja a figyelmet az esetleges hiányosságokra. Említést tett arról is, hogy az élelmiszerláncban a különböző szakterületeken nagyon sok információ lát napvilágot. Fontos lenne ezeket tudáscentrumokban összegyűjteni és átadni azoknak, akik igénylik. A hatóság és a fogyasztó között a kommunikációnak kell létrejönnie, meg kell tanítani a fogyasztót, hogyan tudja a kockázatokat felismerni, ami nagy lépés lenne az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban.

Jordán László

elnökhelyettes

Jordán László előadásában a növényvédelem szabályozásáról is szót ejtett. Fontos területe a növényvédelemnek az előrejelzés, illetve a visszajelzés is, hogy lássuk a technológia hatását. Kifejtette, az integrált növényvédelmet nemcsak itthon, hanem az uniós jogszabályokban is célként tűzték ki. Beszélt arról is, hogy nagyon sok szabályozáshoz kötött a növényvédő szerek forgalomba kerülése, a forgalmazásuk körülményei, feltételei, a szükséges engedélyek, nyilvántartások, a forgalmi kategóriák. Ez a terület kapcsolódik más tudományágakhoz, tevékenységekhez, ezért csak globálisan kezelhető. Egy időben kell megvédeni a termést, egészséges terméket előállítani, figyelembe venni a környezetet, mindezt gazdaságosan. Ezzel a három alappillérrel kapcsolódik a növényvédelem az élelmiszerlánc-biztonsághoz.
Termőföldtől az asztalig
Szalkai Gábor, az FM főosztályvezető-helyettese elmondta, a Nemzeti Vidék Stratégiában szerepel, hogy az élelmiszer előállítása túlmutat az élelmiszer-biztonságon, környezetvédelmi szempontok és gazdasági érdekek együttes figyelembevételével kell szabályozni. Mindez megvalósíthatatlan az integrált növény- és talajvédelmi rendszerek okszerű és fenntartható alkalmazása nélkül, szükség van az állam tudatos szerepvállalására, valamint fontos, hogy a gazdasági érdekek ne kerüljenek előtérbe és a szakma is együttműködjön.
Kiemelte, a magyar növény- és talajvédelmi szakigazgatási rendszerben az a különleges, hogy már a talajvédelemnél kezdi el értelmezni „a termőföldtől az asztalig” mottót. „Elvitathatatlan a környezetvédelem szerepe, ám nem mehetünk el a talajvédelem fontossága mellett sem. Ennek jelentőségét elődeink is felismerték, amikor a növény- és talajvédelmi szakigazgatást egy rendszerbe integrálták, majd a teljes rendszer integrációja következett be az elmúlt évtizedben – fejtette ki Szalkai Gábor. – Az élelmiszerlánc-biztonság szabályozása Magyarországon a növény- és talajvédelmi szakigazgatási rendszerben magasabb szinten volt az EU-csatlakozás előtt, mint az európai országokban. Biztos alapunk van tehát ezen a területen.” Az előadás másik témája a vegyszerek és növényvédő szerek problematikája volt. Nagyon komoly ökotoxikológiai és hatékonysági vizsgálat készül, mire végül növényvédő szernek lehet minősíteni egy kémiai hatóanyagot. „A személyi felelősség nemcsak a növényvédelem területén van jelen. Párhuzamot lehet vonni a humánorvoslás, az állatorvoslás és a növényvédelem között. Lehet kockázata a túlzott növényvédőszer-használatnak, de nem a tiltást tartom megoldásnak” – mondta Szalkai Gábor.
A Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Tervről is hallhattunk tájékoztatást. 
„A növényvédelmi bizottságban, amelynek az elnöke vagyok, megbeszéljük 
a növényvédelem aktuális kérdéseit. 
A szektor szereplőivel együtt dolgoztuk ki hazánk cselekvési tervét, amelynek céljai között szerepel a növényvédő szerek biztonságos használatának meghatározása, a növényvédelmi technológiák népszerűsítése. Egyéb célterületek: szakképesítéshez kötött vásárlás, a gépek felülvizsgálata, forgalmazás, ellenőrzés és szabályozás, információ gyűjtése és elemzése. A Növényvédelmi Cselekvési Terv megalkotása EU-s kötelezettség, ezért szükség van a párbeszédre a szakmai, szakmaközi és civilszervezetekkel” – fogalmazta meg Szalkai Gábor.
Kétlépcsős az engedélyezés
Tőkés Gábor, a NÉBIH igazgatóhelyettese többek között a növényvédő szerek engedélyezéséről tartott előadást: „Nagyon fontos tudnunk, hogy növényvédő szert csak engedély alapján lehet felhasználni hazánkban.” Elmondható, hogy Magyarországon a legjobb és legszigorúbb a szabályozási rendszer. A növényvédő szerek engedélyezéséért felelős intézmény egyrészt a Földművelésügyi Minisztérium, másrészt a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága. Azokat az anyagokat, amelyek nem minősülnek növényvédő szernek, szintén nagyon jól szabályozza az erre vonatkozó rendelet hazánkban.

Növényvédő szert csak engedély alapján lehet felhasználni hazánkban. Elmondható, hogy Magyarországon a legjobb és legszigorúbb a szabályozási rendszer.

2011. június 14-én fontos változás történt a növényvédelmi szabályozásban. Az alapelv nem változott: kétlépcsős az engedélyezés, a hatóanyag-engedélyezés uniós szinten zajlik, a terméké pedig nemzeti szinten. A hatóanyagot egy tagállam értékeli, ennek alapján az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság tesz javaslatot a hatóanyag elutasítására vagy felvételére az ún. pozitív listára. Ha a döntés pozitív, felvételi rendelet születik arról, hogy a hatóanyag legálisan használható az unió területén. Alapesetben a jóváhagyás tíz évre szól, de 2011 júniusa óta ettől mindkét irányban lehetnek eltérések. A pozitív lista mindenki számára nyilvános. A biológiai hatékonyság továbbra is meghatározó része az engedélyezésnek. A rendszerben Európában három, földrajzilag elkülönülő zóna, az északi, a középső és a déli zóna szerepel, amelyekben egy-egy tagállam egy év alatt – maximum plusz hat hónap – értékel egy-egy növényvédő szert. Amikor a referens tagállam végzett az értékeléssel, a többi tagállam megtekinti és kommentálhatja az értékelést.
Az előadásban fontos információk hangzottak el az engedélyokirat tartalmáról, a különböző engedélytípusokról, többek között az eseti vagy új nevén szükséghelyzeti engedélyről. A növényvédőszer-engedélyezéssel kapcsolatban lényeges változás, hogy a kockázatalapú értékelést felváltotta a vegyes értékelés, bizonyos esetekben pedig a veszélyalapú értékelés. A növényvédő szerek címkéjével kapcsolatban Tőkés László elmondta, az unió létrehozta a saját rendeletét, amellyel csatlakoztunk a globálisan harmonizált jelölési rendszerhez. Ezért júniusban életbe lépett az új címkézési, besorolási és csomagolási rendszer, amely alapvetően meghatározza, hogy minek kell szerepelnie egy növényvédő szer címkéjén.

Szerző: Sz. Zs.