Növényvédelmi teendők – Kalászvédelem és a repce pergési veszteségének csökkentése

A növényvédelmi teendők közül ebben 
a számban a kalászosok és a repce termésének mennyiségi és minőségi védelmével foglalkozunk. A téma aktualitását adja 
a kalászvédelem időszerűsége és a hamarosan szintén aktuális feladattá váló állományszárítás, becőragasztás a repcében.


Bár ezek a műveletek kulcslépések a termésveszteségek megelőzésében, azt már elöljáróban ki kell emelni, hogy a kalász és benne a szemek egészségének a megőrzése, a repcebecők túl korai felnyílásának elkerülése nem ezekkel a beavatkozásokkal kezdődik. Olyan problémákról van szó, melyek kezelése szó szerint integrált növényvédelmi szemléletet igényel, így azokról a korábban elvégzendő feladatokról is szó lesz, amelyek megalapozzák a kalászvédelem és a becőragasztás/állományszárítás sikerességét. A feladatok áttekintésében Szabó Zsolt és Görcsös Gábor segít, akik gabona- és repcetermesztéssel is évek óta, magas színvonalon foglalkoznak.


Az elhagyhatatlan becőragasztó
– Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, a Hernád és a Sajó völgyében gazdálkodunk 1000 hektár területen. Az adottságaink alapvetően jónak mondhatók, területeink nagy része középkötött csernozjom réti talajokra esik. Őszi búzát kb. 350 hektár területen termesztünk, 5 t/ha feletti átlagterméssel, de tavaly a kedvező időjárásnak köszönhetően megközelítettük a 6 tonnát. A repcetermesztésnek több évtizedes hagyománya van a gazdaságunkban, jelenleg 180 hektárt foglal el ez a növény. 
Az elmúlt években rendszeresen 3,5 t/ha feletti átlagokat tudunk elérni vele.
– A búzatermesztés során mekkora figyelmet fordítanak az úgynevezett megelőző agrotechnikai eljárásokra?
– A termesztéstechnológiában számos szempontot figyelembe kell venni, ezek között a súlyának megfelelő figyelmet kap ez is. „Szeretjük” a szármaradványok leforgatásával feketére művelt talajba vetni a búzát, de az is igaz, hogy a búzaágazatunk sikerességét növelő tárcsás középmély lazítóval készített talaj, egy kis mulcsréteggel a felszínén, szintén számos előnyt jelent. A fajtaválasztásban előnyt élveznek a közepesnél ellenállóbb fajták, de a döntő szempont azért a termőképesség és a minőség. Mindent összevetve, igyekszünk az arany középúton maradni.
– A búza fungicides védelme miből áll Önöknél?
– Úgy gondolom, hogy a gombaölő szeres kezelések számát, időzítését is az okszerűség határozza meg nálunk. A fajta érzékenysége, a termesztési cél, a fertőzési nyomás dönti el, hogy adott évben, adott táblán mikor és mivel védekezünk. Egy-, két- vagy háromszori kezelés is előfordul.
– A két vagy esetleg három kezelés eredményez látható javulást az állomány egészségi állapotában?
– Ez erősen függ a fajta érzékenységétől, a kórokozók nyomásától is. Ha azonos fajta és körülmények vonatkozásában nézzük, akkor kijelenthető, hogy kétszeri kezeléssel több és jobb minőségű termést érhetünk el, és különösen igaz ez „betegesebb” években, mint amilyen a tavalyi is volt. Ilyen körülmények között az egészségesebb lombozatú, jobb kondíciójú állományban a kalászvédelem is jobb eredménnyel végezhető. Szárazabb években, kisebb terméskilátások esetén azonban előfordul, hogy a többszöri kezelés eredménye nem fedezi a plusz védekezés(ek) költségét.
– Hogyan időzítik és végzik el a kalászvédelmet?
– Egykezeléses technológiában a zászlós levél megjelenését követően, esetleg virágzáskor kezelünk, kétkezeléses technológiában pedig a második kezelés a virágzásra esik. A kalászfuzáriózis megelőzéséhez a virágzás előtti 1-2 nap, illetve a virágzás ideje a legalkalmasabb a védekezésre. A készítmény megválasztásában a várható fertőzési nyomást is mérlegre teszem. Ha erős fertőzés várható, akkor igyekszem a – hitem szerint – legjobb hatóanyagokat kiválasztani. A jobb fedettség elérése érdekében 250–300 liter lémennyiséggel dolgozunk, tapadást segítő adalékot teszünk a permetlébe, illetve egyúttal lombtrágyát is kijuttatunk.
– Váltsunk a repcére, azon belül is a pergési veszteség kérdésére! Melyek azok a tényezők, amelyek ezt leginkább befolyásolják?
– Több körülmény együttesen határozza meg, így pl. az állomány egészségi állapota, az érés ideje, az állományszárítás elvégzése, annak az időzítése, a betakarítás előtti/alatti időjárás, a betakarítás módja. Meg kell említeni a becők alternáriás betegségét, ami azok korai felnyílásához vezet, de véleményem szerint – legalábbis nálunk – jelentősebb kárt okoz a fehérpenész. Az általa előidézett szárelhalás koraérést, ennek folyományaként pergést okoz. Ezen túl azonban a kényszerérett növényeken a magvak is csökkent értékűek lesznek. Éppen ezért komoly figyelmet fordítunk a repce egészségének a megőrzésére. A kora tavaszi gombaölő szeres kezelés a regulátor hatáson túl a lombozatot is egészségesen tartja, így ezt egy évben sem hagyjuk ki. Csapadékos években sor kerül virágzásban egy újabb kezelésre is, a fehérpenészes szárrothadás és az alternáriás betegség elkerülésére. A kártevők közül a becőormányos és a becőszúnyog károsít a becőben, melyek ellen általában elegendő egy kezelés (összekötve a fénybogár elleni védelemmel), de szükség esetén a virágzás végén ezt megismételjük.
– Állományszárító és becőragasztó készítményt is használnak 
a pergési veszteség csökkentésére?
– Igen, mindkét kezelést alkalmazzuk, általában egy időben. Amikor „agresszív”, gyors szárítást akarunk elérni, akkor diquat, amikor inkább lassúbb, „kíméletesebb” hatásra van szükség, akkor glifozát hatóanyagú készítménnyel szárítjuk az állományt, de mindkettőhöz teszünk ragasztót. Ha nincs szükség állományszárításra, a becőragasztót akkor sem hagyjuk ki a technológiából.
– Hogyan időzítik a kezeléseket?
– A deszikkáló szertől függően a tervezett betakarítás előtt 7–14 nappal, amikor a magvak 50–70%-a barna. A közös kijuttatás miatt értelemszerűen ekkorra esik a ragasztás is. Másrészt, az a tapasztalatom, hogy a ragasztók kb. 2 hétig fejtik ki megbízhatóan a hatásukat, így nem is látom értelmét korábban elvégezni. Ha állományszárítás és betakarítás között nem fogunk ki egy nagyon csapadékos időszakot, akkor ezzel a technológiával elfogadható szinten tartható a pergési veszteség.


Jól időzített lombvédelemmel
– A Miskolctól 15 km-re keletre található Gesztelyen 300 hektár földet művel a családunk, amin közel hasonló arányban 
(50–60 ha) oszlik meg az őszi búza, őszi árpa, őszi káposztarepce, napraforgó és a kukorica, ezen túl 30 hektáron szóját is termesztünk. A búza többnyire a repcét, ritkábban a napraforgót követi a vetésváltásban. A fuzárium kérdésére utalva megjegyzem, hogy így a „hajlamosító” előveteményeket (búza, kukorica) el is tudjuk kerülni. A termésátlagok 6–7,5 t/ha között szoktak alakulni. Repcetermesztéssel 15 éve foglalkozunk, és évjárattól függően 
2,5–4 tonnás terméseredményeket érünk el.
– A fajtaválasztásban milyen hangsúlyt kap a betegség-ellenállóság?
– Nem jellemző, hogy ezt nagy hangsúllyal figyelembe vennénk, bár a tavalyi sárgarozsda fertőzés után azért ősszel már ezzel 
is számoltunk. Egyébként több (magyar, osztrák, francia) fajtával is dolgozunk, és hibrid búza termesztését is tervezzük.
– A búza fungicides védelmében milyen irányelveket követnek?
– A két kezelésre alapozott védelem évek óta szerves része a termesztéstechnológiának. Így biztosítható egy egységes, malmi minőség. De szükség esetén 3. kezelésre is sor kerül, így volt ez a tavalyi évben is, a sárgarozsda fertőzés következtében. Igyekszünk úgy időzíteni a kezeléseket, hogy ne maradjon közte „lyuk”. Tapasztalatom szerint a jól időzített lombvédelem szinergista módon képes segíteni a kalászvédelmet is.
Általában úgy néz ki a technológia, hogy a bokrosodás legvégén történik az első kezelés, a zászlós levél kiterülése után a második, és ha az időjárás csapadékosra fordul, akkor virágzáskor egy harmadik is sorra kerül. Ennél a kezelésnél különösen igaz, hogy döntő fontosságú az időzítés. A gabona sűrű, zárt állománya miatt nagyobb (300 l/ha) lémennyiséggel és kettősréses lapos fúvókával dolgozunk.
– A kalászvédelemhez milyen szempontok alapján választja ki a megfelelő készítményt?
– Fontos a megfelelő hatóanyagcsoport megválasztása, valamint az, hogy a felhasznált készítmény két vagy több, eltérő hatásmódú hatóanyagot tartalmazzon. Úgy gondolom, az ár ebben az esetben nem döntő fontosságú, ugyanis a piacon lévő, jó kalászvédelmet biztosító szerek ára hasonló szinten mozog.
– A repce pergési veszteségének csökkentésére áttérve: milyen tényezőket tart a pergésben meghatározónak?
– Az időjárás (erős szél, nagy mennyiségű csapadék, hőingadozás) jelentős szereppel bír, valamint a rovarkártétel miatt sérült becők is könnyebben felnyílnak. A pergési hajlandóságban fajták közötti számottevő különbséget nem vettem észre a nálunk beállított fajtasorokban.
A tapasztalataink szerint az őszi káposztarepce termesztése csak intenzív körülmények között gazdaságos, ennek pedig része a betegségek kiiktatása. Ez fontos azért is, hogy a kényszerérésből és a becőrontó kártételéből adódó pergést csökkentsük. Tavasszal korán végezzük az első fungicides kezelést, ami egyben regulátor hatású is, majd zöldbimbós állapotban a másodikat, és a virágzás 2. harmadában a harmadikat. Ennek a technológiának az eredményeként még betakarításkor is egészséges szárakat látunk. Általában a kértevők ellen is 3 tavaszi kezelés szokott elegendő lenni.
– Állományszárítást és becőragasztást is használnak a pergési veszteség csökkentésére?
– Igen, minden évben, mindkettőt. A két készítményt tankkeverékben juttatjuk ki, az állományszárítás idejéhez igazítva. Ezzel összehangoljuk az érés idejét, és a pergési veszteséget is hatékonyan tudjuk csökkenteni.
– Több évjáratot is figyelembe véve, mennyire látja hatásosnak a becőragasztást?
– Több terméket is sikerrel használtunk már, és ezek alapján kijelenthetem, hogy érdemes volt elvégezni a kezelést, különösen, hogy a tankkeverék miatt külön kijuttatási költség nem terhelte. Véleményem szerint a ragasztó kijuttatása időben megenged annyi rugalmasságot, hogy akkor tegyük ki, amikor a deszikkáló szer számára az optimális.
– Előfordul olyan eset, hogy csak állományszárítást vagy csak becőragasztást használnak?
– Amíg a glufozinát hatóanyag felhasználható volt, addig azt használtunk önállóan, azóta azonban glifozáttal szárítunk, és ezt mindig becőragasztóval együtt juttatjuk ki. A betakarítás időzítése és a pergési veszteség csökkentése együttesen így valósítható meg a legjobban.

Szerző: DI-AgrárUnió

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom