Kalászvédelem – Nem a mivel, a hogyan a lényeg!

A kalászfuzáriózis (1. kép) hazánkban rendszeresen, 4-5 évente komolyabb mértékben, akár járványszerűen megjelenő megbetegedés, amelynek károsítását elsősorban az őszi búzában tartjuk számon.

1. kép: Kalászfuzáriózissal fertőzött, kivilágosodó kalászok az állományban

Mindeközben megjelenése egyáltalán nem ritka az őszi árpában sem. Okozója több fuzáriumfaj is lehet, amelyek között van, amelyik szárazabb és van, amelyik csapadékos évjáratban betegít. Járványszerű fellépésére inkább az utóbbi esetében, nedves és párás viszonyok között kell számítani, különösen akkor, ha a virágzás és terméskötődés időszakában állnak fenn ilyen körülmények. Az okozott kár sokrétű, mennyiségi károkozása a kalászrészek (2. kép) és kalászkák, de akár teljes kalászok (3. kép) elhalásából, a rossz kötődésből, valamint a fertőzött, többnyire töppedt, kis súlyú szemek (4. kép) aratáskor vagy tisztításkor való elvesztéséből fakad.

2. kép: Fuzáriumos fertőzés jellegzetes tünetei egy kalászkán

Minőségi károkozása pedig gyakran a szemek gombatoxinokkal való szennyeződésén keresztül mutatkozik meg. Ez az a terület, amely az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap, a leggyakoribb DON-toxin (deoxinivalenol) termésben történő mérése ma már alapvető a minősítés során.

3. kép: Fertőzés miatt részben elhalt kalász a jellegzetes színű penészbevonattal

Ez határérték feletti mennyiségével olyan mértékben képes befolyásolni az átvételi árat, ezen keresztül a termesztés jövedelmezőségét, ami miatt a kalász fuzáriumos fertőzésének kockázata nem vállalható fel.

4. kép: Töppedt fuzáriumos és kitelt egészséges búzaszemek 

A kalászfuzáriózis elleni védekezés nem egyenlő a kalászvédelmi kezeléssel!

Mi kell a toxinszennyezéshez?

A gabonaszemekben megjelenő toxinszennyezés a fuzáriumfajok fertőzésének a következménye. Ezek a kórokozók a számukra kedvezőtlen viszonyok között kezdik el ezeknek a másodlagos anyagcseretermékeknek a képzését. A fuzáriumtoxinok veszélyes vegyületek, azok már egészen minimális mennyiségben is egészségkárosító hatásúak, legyen szó a szennyezett termény humán élelmezésben vagy állati takarmányozásban történő felhasználásáról. Képződésük megkezdődhet már a szántóföldön is, de nem megfelelő tárolási körülmények között a raktározás során is termelődhetnek, tovább növelve a tétel szennyezettségét. Ha a gabonaszemben egyszer megjelennek a gombatoxinok, azok abból már nem távolíthatók el, arra sem a szárítás, sem a hevítés, sem az esetleges hűtés nem lesz hatással. A szennyezés mértéke ettől kezdve már csak a malomipari eljárások során, toxinkötő adalékanyagokkal csökkenthető. Ezért a termelődésüket kell megakadályoznunk! Szerencsére a kalászon megjelenő fuzáriumos tünetek nem jelentik automatikusan a szennyeződés megjelenését, igaz, ez sajnos fordítva is igaz, gyakran külső jeleket nem mutató szemek is határérték felett tartalmaznak toxint.

Hirdetés

Adja magát a kérdés, mi kell ahhoz, hogy a termésünk toxinokkal szennyeződjön? A kérdést azonban inkább úgy kell feltennünk, mi kell ahhoz, hogy a kalász fuzáriummal fertőződhessen? Ha ennek okait keressük, akkor gyakorlatilag a termesztéstechnológia minden egyes elemében találhatunk ilyet! Hiszen erre hatással van a vetésváltás, az elővetemény, a talajelőkészítés, a fajtaválasztás, a vetőmag csávázása, a tápanyaggazdálkodás, a gyomirtás, a szárszilárdítás, a kalászvédelem, a betakarítás időzítése, a szárítás és a tárolási körülmények. Ezek csak azok, amelyeket tudatosan alakíthatunk, de rajtuk kívül ott vannak még az időjárási körülmények, amelyekre semmiféle ráhatásunk sincs. A kérdés annyira összetett, hogy a fenti felsorolásból nehéz kiválasztani egyetlen elemet, amely önmagában meghatározó jelentőségű. De ha egyet mégis mondani kell, akkor az a kalászvédelem.

A kalászfuzáriózis elleni védekezésben fontosabb a „mikor” és a „hogyan”, mint a „mivel”.

A kalászvédelemről

A fertőzésmentes állomány és a toxinmentes termény elérésének útja a sikeres kalászvédelmi kezelésen át vezet. Az fel sem merülhet, hogy ez a beavatkozás elhagyható lenne: hiába láttunk alacsony fuzáriumfertőzést az elmúlt években a tábláinkon, a kockázat akkora, ami miatt a beavatkozás nem hagyható el. Nem ez az a pontja a termesztéstechnológiának, ahol spórolni érdemes! A védekezéshez érve térhetünk ki a címben tett állításra, ami szerint elsősorban nem a „mivel”, hanem a „mikor” és a „hogyan” a fontos! A szerválasztásnál természetesen olyan készítményt kell választanunk, amelynek hatóanyagai hatásosak a kalászfuzáriózis kórokozóival szemben. Ilyen szerekből jelenleg bőséges a választék! Azonban a legjobb gombaölő szerrel is lehet rossz hatékonysággal védekezni akkor, ha annak kijuttatása nem megfelelően történik. Ez fordítva is igaz: egy alacsonyabb költséget jelentő készítmény is adhat jó eredményt, ha kijuttatása gondos munkával történik.

A sikeres védekezés első, talán legfontosabb kérdése a kezelés időzítése. Kijelenthető, hogy nem jó az a gyakorlat, amely megkísérli összevonni a zászlóslevél és a kalász védelmét. Ha a zászlóslevél védelméhez igazítjuk a kezelésünket, akkor az túlzottan korai lesz a kalászvédelem szempontjából, ha a kalász védelméhez igazítjuk a kezelést, akkor az túlzottan kései lesz a zászlóslevél betegségektől való megóvásához. A jelenlegi, általánosnak mondható gyakorlat a kalászvédelmi kezelést a kalászhányás vége-virágzás eleje időszakra időzíti. Ez a kijuttatási időpont a tapasztalatok szerint hatékony védelmet jelent a „látható” kalászfertőzésekkel szemben. Amennyiben azonban a termés toxintartalmának határérték alatt tartása az elsődleges cél, akkor a kezelés kitolható, és annak ideje a teljes virágzás állapota. E kezelési időpont megválasztását a fertőzésre fogékony időszak hossza indokolja, a szemek fertőződése a viaszérés kezdetéig történhet meg. Különösen az ilyen kései fertőzésekre igaz, hogy látványos külső tünet nélkül is kialakulhat a szemekben a magas toxinszint.

A fertőzésmentes állomány és a toxinmentes termény elérésének útja a sikeres kalászvédelmi kezelésen át vezet. Az fel sem merülhet, hogy ez a beavatkozás elhagyható lenne: hiába láttunk alacsony fuzáriumfertőzést az elmúlt években a tábláinkon, a kockázat akkora, ami miatt a beavatkozás nem hagyható el.

A megfelelő fedettség elérése

Fontosságban az előző ponttal összevethető a kalászvédelmi kezelés elvégzésének módja. A lombozatra kerülő gombaölő hatóanyagok, még ha felszívódó tulajdonsággal is bírnak, rendkívül kis mértékben szállítódnak a kalász irányába, de ez a korlátozott mozgás igaz a kalászra közvetlenül kipermetezett hatóanyagok mozgására is. Ez kiemelt fontosságúvá teszi a megfelelő fedettség elérését a kalász teljes felületén! Az ugyanis nem történhet meg, hogy annak „egyik oldalát” lepermetezve hatást érünk el a „másik oldalon” is! A jó fedettség függ a választott permetlémennyiségtől, a haladási sebességtől, de leginkább az alkalmazott fúvóka típusán múlik. A lombvédelmi kezelések során alkalmazott lapossugarú szórófejek hiába biztosítanak jó fedettséget a lombozat mélyén is, kalászvédelemre nem alkalmasak. Erre a célra a jó választást a kettősréses, „előre-hátra dolgozó” típusok jelentik, ezeket alkalmazva érhető el a védekezés szempontjából optimális fedettség a kalászokon.

A kalász fuzáriumos fertőzéstől való megóvása, az ennek következtében kialakuló toxinszennyezés elkerülése a termesztéstechnológia egészét átfogó gondolkodást igényel. Ha el akarjuk érni a minőségi búzatermesztésbe fektetett munkánk és költségeink megtérülését, ezt nem spórolhatjuk meg.

Szerző: AgrárUnió