Egészséges élelmiszert az asztalra, a termőföldtől az asztalig – Okszerű védelem

A növényvédelem fontos feladatairól, kihívásairól, a növényvédő szerek felhasználásával kapcsolatos felelősségvállalásról, szakmai kapcsolatokról és oktatási kérdésekről, valamint a növényvédelmi előrejelzésről beszélgettünk dr. Tarcali Gáborral, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnökével.


– Napjainkban is sok feszültség forrása 
a növényvédő szerek szakszerű felhasználásának kérdése, az ebből adódó esetleges problémák sora. Hogyan látja, mi lehetne a mindenki számára elfogadható megoldás?
– A növényvédő szerek szakszerű és jogszabály szerinti felhasználása alapvető fontosságú. Ez különösen érvényes a növényvédő szerek forgalmazására és vásárlására. A növényorvosi vény jelenti azt a garanciát, hogy kizárólag az arra jogosultak használhassák fel a növényvédő szereket a szükséges szaktudással, megfelelő szakirányítás mellett. A kamara 2014-ben több ízben tárgyalta a kérdést, megtette a szükséges jogszabály-módosítási javaslatait, amelyek egyrészt egyszerűsítik és egyértelműbbé teszik a növényorvosivény-felírás szabályait, másrészt a visszaélések elkerülése céljából szigorítják is azokat. A kamara azt az álláspontot is képviseli, hogy a vényt felíró szakember felelősségének kérdését is fel kell vetni. A növényorvos felelőssége a jelenlegi jogszabályok szerint mindenre kiterjedő. A kamara véleménye az, hogy a vényt felírón kívülálló okok miatt bekövetkező, a növényorvos szakirányítását hanyagságból vagy tudatosan be nem tartó felhasználó által okozott károkozásért, jogszabálysértésekért a felhasználó is tartozzon felelősséggel. A kamara kezdeményezte és szeretné az ilyen irányú jogszabályi változást.
Várhatóan a munkautalvány szabályozása is foglalkozik ezzel a problémával. 
A kamara abban az esetben támogatja ezt az indítványt, amennyiben ezzel a felelősség kérdése is terítékre kerül. Fontos megemlíteni még, hogy ha a növényorvos kiállítja a vényt, ez szakirányításnak minősül, de nem szükséges helyileg ott tartózkodnia, ahol a felhasználás történik, csupán speciális esetekben (közterület, légi permetezés).
– A felsőfokú növényvédelmi oktatás és az integrált növényvédelmi képzések terén melyek azok a legfontosabb irányelvek, amelyek mentén halad a kamara?
– A tavalyi évben egyetemekkel, a minisztériummal, a szakma egyéb képviselőivel egyeztettünk. Égető probléma változatlanul a levelező növényorvosképzés, hiszen ez a képzési forma a szakma tekintélyét rombolja. Az egyetemi növényvédelmi képzés levelező tagozatos formája nem szolgálja a legmagasabb szakmai színvonalú, hazánkban egyébként eddig jól működő, kiváló színvonalú szakemberképzést. A kamara fontos célja e képzés mielőbbi befejezésének elérése. A kamara az osztatlan rendszerű öt és fél éves, nappali tagozatos növényorvos képzés bevezetését támogatja. Ezzel együtt, kifutó rendszerben továbbra is szükség van a jelenlegi osztott képzésre (BSc, MSc). Fontos a posztgraduális képzés formájában történő, MSc vagy agrármérnöki diplomára épülő növényvédelmi szakmérnök képzés megtartása a jogszabályban meghatározott bemeneti követelményekkel és kötelező óraszámmal. A kamara vállalja az egyetemek közös álláspontjának képviseletét és tárgyalást az FM illetékeseivel az ügyben.
Említést kell tennem továbbá az integrált növény- és talajvédelmi képzésről is (80 órás). A várhatóan hamarosan megjelenő jogszabály szerint az e képzésen tanúsítványt szerzett gazdák csatlakozhatnak az integrált gazdálkodás rendszeréhez. Fontos megjegyezni, hogy a jogszabálytervezet szerint a gazdának kötelezően szerződéses viszonyban kell állnia növényvédelmi szakirányítóval az integrált gazdálkodásban. Szakirányító csak felsőfokú növényvédelmi szakember lehet, ehhez a növényorvosnak integrált növényvédelmi szakirányítói tanfolyamot szükséges elvégeznie (8 órás képzés).
– Hogyan alakulnak a kamara szakmai kapcsolatai a minisztériummal és egyéb hivatalos szervekkel?
– A kamara kitűnő kapcsolatot ápol 
a Földművelésügyi Minisztériummal és a NÉBIH munkatársaival. 2014-ben részt vettünk az FM újjáalakult Növényvédelmi Bizottságának munkájában. Nagyon jó a kapcsolatunk továbbá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, és nagyon fontosnak tartjuk az együttműködést a szakmai szervezetekkel, társkamarákkal, gazdasági kamarákkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel is.
Kormányzati szintről véleményünket kérték az USA és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséről szóló tárgyalásokról. Elmondtuk, támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely Magyarország és az Európai Unió gazdasági fejlődését elősegíti, így az egyezmény megkötése érdekében folytatandó tárgyalásokat is. Kiemelten fontosnak ítéljük meg azonban Magyarország GMO-mentességét, e státusunk megtartását, valamint azt, hogy a hazai élelmiszer-biztonságot ne veszélyeztethesse az egyezmény következtében beálló, várhatóan új helyzet. Magyarországon kiváló szakértelemmel rendelkező növényvédő mérnökök, növényorvosgárda és állategészségügyi szakemberek irányítják, felügyelik és garantálják a legkiválóbb minőségű hazai élelmiszer alapanyagok és feldolgozott élelmiszertermékek előállítását. A magyarországi élelmiszer-biztonságot mindenek fölött meg kell őrizni.

dr. Tarcali Gábordr. Tarcali Gábor


– A kamara idei növényvédelmi előrejelzési tevékenységének részleteiről mit tudhatunk?
– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködve növényvédelmi előrejelzési hálózatot építettünk ki és működtetünk. A két kamarát létesítő törvények mindkét kamara számára feladatként határozták meg a növényvédelmi előrejelzés végzését, így közösen, a két kamara rendelkezésre álló erőforrásait összeadva végezzük e munkát. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara a szaktudást és a rendszerben dolgozó 80 növényorvos előrejelző munkáját adja a feladathoz. Megyénként 4-4 előrejelző végzi a legfontosabb növénykultúrák főbb károsítóinak előrejelzését a növények tenyészideje alatt a károsítók tényleges biológiájához igazodva.
Az előrejelzési adatok gyűjtése az előrejelzési időszakon belül folyamatosan zajlik. Az adatokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által e célra létrehozott és működtetett elektronikus felületen teszik közzé. A honlapra az előrejelzők hetente egyszer töltik fel adataikat, minden héten legkésőbb keddig. Az adatok információszolgáltató jellegűek, céljuk, hogy az érintett gazdák figyelmét felhívják a védekezések szükségességére, illetve az ehhez szükséges lépések megtételére. Ezek alapján a gazdáknak mindenféleképpen ajánlatos azonnal növényorvossal kapcsolatba lépni a szükséges védekezési munka pontos megtervezése és kivitelezése ügyében.
Az előrejelzésre alapozott integrált növényvédelemben nagyon fontos tehát a védekezés optimális idejének előre látása és a növényvédelmi kezelés ehhez igazított elvégzése. Feromoncsapdás előrejelzés alapján a rajzáscsúcsot követő 7–10 napon belül kell védekezni. Ekkor találhatóak a célfelületen a legérzékenyebb fiatal lárvák tömegesen, és ekkor a legkönnyebb őket elpusztítani. Ebben az esetben, ha jól csináltuk az előrejelzést és az erre alapozott kezelést, a célkárosító ellen a következő rajzáscsúcsát követő időszakig nem kell majd védekeznünk. Kórokozók ellen a meteorológiai adatokat mérő előrejelző műszerek segítségével a mért adatokból kiszámítható, kikövetkeztethető vagy a műszer szoftverének számítása segítségével pontosan megtudható a fertőzés várható időpontja, és erre alapozva a védekezés pontosan időzíthető. Így lesz a növényvédelmünk okszerű, célzott, csupán annyi növényvédő szer felhasználását igénylő, amennyi feltétlenül szükséges. Növényvédelmi szempontból az élelmiszer-biztonság követelményeinek így tudunk a legjobban megfelelni. A kezelt növényekben a növényvédő szer hatóanyag maradék mennyisége így lesz a legkevesebb, szakszerű, a jogszabályokat messzemenően betartó, felelős növényvédelem mellett mindenféleképpen a megengedett hatóanyag maradék értéke alatt. Így tudunk egészséges élelmiszert előállítani.

A növényvédelmi előrejelzés az integrált növényvédelemben nélkülözhetetlen. A növényvédelmi előrejelzés egy olyan tudományosan megalapozott módszer, amelynek segítségével előre lehet látni, hogy a következő időszakban bizonyos károsító megjelenése várható-e vagy nem. Az előrejelzési adatok feromoncsapdás előrejelzésre, meteorológiai műszerek által szolgáltatott adatokból történő előrejelzésre, valamint egyéb előrejelzési módszerekre alapulnak. Az előrejelzési időszak április 1-jétől október 30-ig tart, de ezen belül az egyes növények meghatározó károsítóinak biológiájához igazodik.

 

Szerző: Sz.Zs.

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom