TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 66.763,18 Ft (tonna)
Napraforgómag: 148.008,84 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 69.737,71 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.016,91 Ft (tonna)
Repcemag: 171.742,02 Ft (tonna)
Full-fat szója: 212.934,45 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 623 Ft
Benzin ára: 616 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 391,11
USD: 359,51
CHF: 404,72
GBP: 464,38
Hirdetés
Hozzuk ki a legtöbbet a kukoricából!

Hozzuk ki a legtöbbet a kukoricából!

Növénytermesztés - 2023.03.11

A nagy hozamot a tudatos hibridválasztás és a rá épülő, hibridspecifikus technológia alapozza meg. 

A kukorica érzékeny, igényes, intenzív növényi kultúra, ezért a technológia intenzitásának növelése a termésmennyiséget növeli és kedvezőbbé teszi a termésbiztonságot is. Intenzív technológiában viszont megnő a genotípus, a hibridválasztás szerepe, valamint a tápanyag-, vízellátásé és részben a növényvédelemé.

A rendkívül széles körű felhasználási lehetőségeik, a nagyfokú ökológiai plaszticitásuk, a jól gépesíthető és relatíve egyszerűbb termesztéstechnológiájuk miatt a legfontosabb növénycsoportot a gabonanövények jelentik mind a világon, mind hazánkban. A gabonanövények közül a legnagyobb területi növekedést (jelenleg körülbelül 205 millió ha), valamint a legdinamikusabb termésátlag-emelkedést a kukorica érte el a világon, így az összes megtermelt kukorica mennyisége eléri a nagyjából 1,2 milliárd tonnát. A kukoricának a többi gabonanövénnyel szembeni előnyét a kedvező fiziológiai tulajdonságai jelentik, azaz a kukorica a C4 fotoszintetizáló növények közé tartozik.

Hazánk kukoricatermesztése napjainkig

A hazai kukoricatermesztés igen jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedek során (1. táblázat).

Hozzuk ki a legtöbbet a kukoricából!

Az 1980-as éveket a nemzetközi összehasonlításban is versenyképes országos termésátlagok (~6,0 t/ha) és a kifejezetten mérsékelt évenkénti termésingadozás (~25%) jellemezte. Az 1990-es években igen rövid idő alatt drasztikus változások következtek be a hazai társadalmi, politikai, gazdasági és földtulajdonviszonyokban, amelyek negatívan érintették a hazai kukoricatermesztés agrotechnikai színvonalát. Ennek sajnálatos következményeként drasztikusan csökkentek a termésátlagok (az 1990-es évek átlaga ~5,0 t/ha), de a hiányos agrotechnika miatt különösen megnőtt a környezeti tényezők, az egyes termelési évek időjárásának termésre gyakorolt hatása. Ennek következtében az 1990-es évek termésingadozása több mint a duplájára nőtt (64%). A 2000-es évtizedben pozitív folyamatok indultak el a hazai kukoricatermesztésben, aminek eredményeként az országos termésátlagok nőttek (~5,9 t/ha), ugyanakkor a termésingadozás amplitúdója nem változott (65%). Kifejezetten pozitív változások történtek a 2010-es években a csökkenő vetésterületű hazai kukoricatermesztésben, aminek eredménye lett a növekvő termésátlag (~6,8 t/ha), illetve egy-egy kedvező évjárat kiemelkedő, nemzetközileg is összemérhető termése (2016-ban 8630 kg/ha, 2018-ban 8490 kg/ha). Részben a klímaváltozás negatív hatásait, részben a kukorica agrotechnikájának több ponton sebezhető gyakorlatát bizonyítja, hogy a 2010-es években az évek közötti termésingadozás a korábbi évtizedekhez képest nem csökkent, hanem nőtt (68%).

Részben a klímaváltozás negatív hatásait, részben a kukorica agrotechnikájának sebezhető gyakorlatát bizonyítja, hogy a 2010-es években az évek közötti termésingadozás a korábbi évtizedekhez képest nőtt (68%).

A negyven éve folyó tartamkísérleteink több százezer adatának elemzésével bizonyítani tudtuk (1. ábra), hogy a környezeti tényezők (időjárás, talaj) meghatározó szerepet (40% és 25%) játszanak abban az esetben, ha az agrotechnikai ráfordítások mérsékeltek, azaz extenzív technológiát alkalmazunk. Az intenzív technológia alkalmazásával a környezeti tényezők szerepe természetesen nem szüntethető meg, de lényegesen csökkenthető (időjárás 15%, talaj 10%).

Hozzuk ki a legtöbbet a kukoricából!

A hibridek teljesítménye

Különböző vízellátottságú évjáratokban évente 35-45 korszerű kukoricahibrid tesztelését végeztük el a látóképi kísérleti telepünkön kedvező tulajdonságú csernozjom talajon. A legutóbbi évek (2017–2022 között) kísérleti eredményei azt bizonyították, hogy a legkiválóbb hibridek az eltérő évjáratokban jól tudtak alkalmazkodni (2. táblázat).

Hozzuk ki a legtöbbet a kukoricából!

A vizsgált hibridportfólió legjobb kukoricahibridjeinek termése 15,5 t/ha (2017. év) és 17,2 t/ha (2019. év) között változott. A 2022-ben elért 14,9 t/ha termésmaximumot öntözött feltételek mellett realizáltuk. Ezek a kutatási eredmények arra is egyértelműen rámutatnak, hogy mennyire fontos a tudatos hibridválasztás a gyakorlatban. A vizsgálati években a leggyengébb és a legjobb hibrid közötti terméskülönbség 3757–8091 kg/ha között változott. A hibridek átlagához viszonyított terméskülönbség relatív értéke 25,2–61,3% közötti intervallumban változott évjárattól függően.

A megfelelő hibrid választása kiemelt jelentőségű: a vizsgálati években a leggyengébb és a legjobb hibrid közötti terméskülönbség 3757–8091 kg/ha között változott.

A nemesítés eredményeként a kukoricahibridek természetes tápanyag-hasznosító képessége és trágyaigénye javult. Ezt bizonyították a tartamkísérleteink eredményei (3. táblázat). A régebbi genotípus kontrolltermése 10,3 t/ha, míg az újabbé 12,2 t/ha volt a vizsgált évek átlagában. Növekedett a termésmaximum (régebbi hibrid 14,5 t/ha, újabb hibrid 16,1 t/ha), miközben a nagyobb termés realizálásához az újabb nemesítésű kukoricahibrid kevesebb műtrágyát használt fel a régebbihez viszonyítva (Nopt = 100 kg/ha+PK, illetve Nopt = 120 kg/ha+PK).

Hozzuk ki a legtöbbet a kukoricából!

A kukoricahibridek optimális állománysűrűségét a genotípus, illetve az adott év vízellátása is jelentősen befolyásolta (2. ábra). Kutatási eredményeink szerint a száraz évjáratban a hibridek tőszámoptimuma csökkent (62-64 ezer/ha), valamint a hibridek között nem lehetett eltérést megállapítani. Kedvező vízellátottságú években a tőszámoptimum növekedett (68-78 ezer/ha genotípustól függően), és a hibridek között is jelentős különbséget lehetett tapasztalni.

Hozzuk ki a legtöbbet a kukoricából!

A klímaváltozás negatív hatásait – legalábbis bizonyos mértékig – a leghatékonyabban az öntözéssel tudjuk mérsékelni a kukoricatermesztésben. A kukorica nagy vízigényű és a kritikus fenológiai fázisokban különösen szenzitív növény a megfelelő vízellátásra. Vizsgálati eredményeink azt is bizonyították, hogy a kukoricahibridek öntözési terméstöbblete hibridspecifikus volt átlagos és kifejezetten aszályos évjáratban (4. táblázat).

Hozzuk ki a legtöbbet a kukoricából!

Átlagos évjáratban (2021. év) a vizsgált hibridek termése öntözés nélkül a kiváló vízgazdálkodású csernozjom talajon 11,3–11,9 t/ha között változott, ami öntözés hatására (90 mm öntözővíz kijuttatása a tenyészidőben) 13,0–14,0 t/ha-ra nőtt. A hibridek öntözési terméstöbblete átlagos évjáratban 1,7–2,4 t/ha között változott. A rendkívül aszályos 2022. évben a hibridek száraz körülmények közötti alacsony termése (2,1–3,7 t/ha) öntözés hatására (150 mm öntözővíz alkalmazása a vegetációs periódusban) igen jelentősen megnőtt (5,7–8,9 t/ha). Ebben az évben a hibridek öntözési reakciójában jelentős eltéréseket tapasztaltunk (A hibrid 3,6 t/ha, B hibrid 4,3 t/ha, C hibrid 4,9 t/ha, D hibrid 5,4 t/ha öntözési terméstöbblet).

Hibridek a hatékonyság szolgálatában

Összességében a bemutatott kutatási eredmények alapján az állapítható meg, hogy a megfelelő hibridválasztással, bizonyos kritikus agrotechnikai elemek fejlesztésével egyrészt a hazai kukoricatermesztés korszerűsíthető, agronómiailag és ökonómiailag hatékonyabbá tehető, ami jelenti egyrészt a kukorica termésátlagainak növelését, valamint a termésbiztonságának a javítását. A jelenleg termesztett hibridek eltérő módon reagálnak a különböző agrotechnikai beavatkozásokra. A korszerű kukoricahibridek hibridspecifikus reakcióját ma még kevésbé használjuk ki, pedig fontos tartalékot jelent a közeljövő kukoricatermesztésének hatékonyabbá tételében.




Szerző: Dr. Pepó Péter egyetemi tanár, MTA doktora Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet

Címkék: kukorica, kukoricahibrid, hibrid, hozam, hibridválasztás
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Megmenthető lenne a hazai bogyósgyümölcs-termesztés

Annak ellenére, hogy a fogyasztók és a feldolgozóipar részéről is lenne igény a bogyós gyümölcsökre, a hazai ...