A cél nemes, az út rögös – Mikor térhetünk át a GMO-mentes szója kizárólagos használatára?
Növénytermesztés - 2016.02.24
2015-ben az előző évihez képest nyolcvan százalékkal nőtt a szója vetésterülete hazánkban. Sokan azonban különösebb szaktudás nélkül vágtak bele a termesztésbe, mert vonzotta őket a kiemelt állami támogatás, ám jó részüknek – legfőképp a gyenge termésátlagok miatt – már az első év után elment a kedvük ettől a klímaérzékeny, munkaigényes növénytől.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Pedig szép lenne, ha legalább középtávon önellátóvá válhatnánk GMO-mentes szójából, bár az általunk megkérdezett szakértők szerint ez valószínűleg sohasem következik be.
Értékes, de macerás
A hüvelyesek rendjébe tartozó szójabab bő negyvenszázalékos fehérje- és (a szárazanyagban) mintegy húszszázalékos olajtartalommal rendelkezik, amelyek kimagaslóan jó értékek, de mindennek ára van. A növény jelentős mennyiségű nitrogént, foszfort és káliumot von el a talajból, az istállótrágyát viszont nem kedveli, ráadásul négyévente csak egyszer kerülhet ugyanabba a táblába, s bimbózás, hüvelyképződés és magkifejlődés idején különösen érzékeny arra, hogy megfelelő mennyiségű vizet kapjon.
A szója „macerás” növény, így akik korábban nem foglalkoztak vele, azok hajlamosak egy-két sikertelenebb év után felhagyni a termesztésével. Minden bizonnyal ez a magyarázata annak, hogy a 2015-ös felfutást követően a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2016-ban már közepes vetőmagkeresletre és csökkenő szójaterületekre számít. Takács Géza elnök szerint örvendetes, hogy tavaly 77 000 hektáron vetették ezt az értékes fehérjenövényt, viszont a hiányzó feltételek és tapasztalatok miatt a termelés színvonala érzékelhetően csökkent, s a bajokat a kedvezőtlen időjárás csak tetőzte. Mégis, sokaknak vonzó lehet, hogy 2020-ig a fehérjenövények termesztéséhez hektáronként 60 ezer forint támogatást kapnak a gazdák.
A szójatermesztés parancsolatai:
–
válasszunk megfelelő területet,
–
fontos a megfelelő elővetemény (bizonyos kukorica-gyomirtó szerek később károsíthatják a szóját), mindenképp kerülni kell az olajos magvakat (napraforgó, repce, szója),
–
mindig jó minőségű, oltott vetőmagot vásároljunk,
–
törekedjünk a megfelelő gyomirtásra (alkalmazzunk alapgyomirtást is, ne csak a kelés után vegyszerezzünk),
–
a vegyszerezésnél tartsuk be az előírt dózist, legfeljebb az engedélyezett mennyiséget szórjuk a növényre,
–
öntözzünk, illetve ügyeljünk a megfelelő mikroklímára (a folyóvölgyek, patakok, halastavak közelsége biztosíthatja a megfelelő páratartalmat),
–
ne adagoljuk túl a nitrogént, mert akkor nem serkentődik a gümőképződés, ennek hiányában pedig akár 1-1,5 tonna terméskiesés is lehet,
–
és nem szerencsés a közvetlen szervestrágyázás sem a szójavetés előtt, mert a növény ezt nem kedveli.
Szerző: AgrárUnió
Címkék:
Ízek, illatok, harmónia: Így hozhatod létre a saját ...
Direktvetés Horsch gépekkel
FURRIER: a forgózsámolyon túl
A Hormuzi-szorosban zajló konfliktus veszélyezteti a globális ...
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és ...
Alternatív hüvelyesek (1. rész) – A szegletes lednek és ...
Permetezőgépek finomhangolása – Hatékony permetezés a ...
A prémium búza útja az egészségig – szakmai napnak adott otthont a ...
A Nébih oldalán követhető, mikor kell az egyes vármegyékben ...
