A cél nemes, az út rögös – Mikor térhetünk át a GMO-mentes szója 
kizárólagos használatára?

2015-ben az előző évihez képest nyolcvan százalékkal nőtt a szója vetésterülete hazánkban. Sokan azonban különösebb szaktudás nélkül vágtak bele a termesztésbe, mert vonzotta őket a kiemelt állami támogatás, ám jó részüknek – legfőképp a gyenge termésátlagok miatt – már az első év után elment a kedvük ettől a klímaérzékeny, munkaigényes növénytől.


Pedig szép lenne, ha legalább középtávon önellátóvá válhatnánk GMO-mentes szójából, bár az általunk megkérdezett szakértők szerint ez valószínűleg sohasem következik be.
Értékes, de macerás
A hüvelyesek rendjébe tartozó szójabab bő negyvenszázalékos fehérje- és (a szárazanyagban) mintegy húszszázalékos olajtartalommal rendelkezik, amelyek kimagaslóan jó értékek, de mindennek ára van. A növény jelentős mennyiségű nitrogént, foszfort és káliumot von el a talajból, az istállótrágyát viszont nem kedveli, ráadásul négyévente csak egyszer kerülhet ugyanabba a táblába, s bimbózás, hüvelyképződés és magkifejlődés idején különösen érzékeny arra, hogy megfelelő mennyiségű vizet kapjon. 
A szója „macerás” növény, így akik korábban nem foglalkoztak vele, azok hajlamosak egy-két sikertelenebb év után felhagyni a termesztésével. Minden bizonnyal ez a magyarázata annak, hogy a 2015-ös felfutást követően a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2016-ban már közepes vetőmagkeresletre és csökkenő szójaterületekre számít. Takács Géza elnök szerint örvendetes, hogy tavaly 77 000 hektáron vetették ezt az értékes fehérjenövényt, viszont a hiányzó feltételek és tapasztalatok miatt a termelés színvonala érzékelhetően csökkent, s a bajokat a kedvezőtlen időjárás csak tetőzte. Mégis, sokaknak vonzó lehet, hogy 2020-ig a fehérjenövények termesztéséhez hektáronként 60 ezer forint támogatást kapnak a gazdák.

A szójatermesztés parancsolatai:
– 
válasszunk megfelelő területet,
– 
fontos a megfelelő elővetemény (bizonyos kukorica-gyomirtó szerek később károsíthatják a szóját), mindenképp kerülni kell az olajos magvakat (napraforgó, repce, szója),
– 
mindig jó minőségű, oltott vetőmagot vásároljunk,
– 
törekedjünk a megfelelő gyomirtásra (alkalmazzunk alapgyomirtást is, ne csak a kelés után vegyszerezzünk),
– 
a vegyszerezésnél tartsuk be az előírt dózist, legfeljebb az engedélyezett mennyiséget szórjuk a növényre,
– 
öntözzünk, illetve ügyeljünk a megfelelő mikroklímára (a folyóvölgyek, patakok, halastavak közelsége biztosíthatja a megfelelő páratartalmat),
– 
ne adagoljuk túl a nitrogént, mert akkor nem serkentődik a gümőképződés, ennek hiányában pedig akár 1-1,5 tonna terméskiesés is lehet,
– 
és nem szerencsés a közvetlen szervestrágyázás sem a szójavetés előtt, mert a növény ezt nem kedveli.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Bejelentkezés

Belépés

Felhasználói név *
Jelszó *
Emlékezzen rám

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

Szerző: AgrárUnió

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom