Értékmegőrzés a gabonatárolóban

 – A téma, amellyel kapcsolatosan kérdezzük, időről időre előkerül, ön azonban immár mint a MERTCONTROL csoport egyik ügyvezető igazgatója nyilatkozik lapunknak. Mondana néhány szót a cégről?

 – A MERTCONTROL több mint 65 éve van jelen a minőség-ellenőrzés területén Magyarországon. 2006 óta a hazai piacon egyedüliként 100%-os magyar tulajdonú társaságként működünk, Mertcontrol Hungary Kft. néven. 2013-ban a Mertcontrol Hungary Kft. megvásárolta a kenőolajok, üzemanyagok és környezetanalitikai minták vizsgálatát végző, a szakterületén országos hírnévvel rendelkező Metric Kft.-t, mely azóta Mertcontrol Metric Kft. néven tagja a Mertcontrol Groupnak. 2020 januárjában csatlakozott a Mertcontrol Grouphoz Magyarország egyik legjelentősebb talajvizsgáló laboratóriuma, a HL-LAB, ezzel jelentősen bővítve a Mertcontrol vizsgálati palettáját. Saját akkreditált mintavevő hálózatunkon keresztül minőségi és mennyiségi ellenőrzéseket végzünk mezőgazdasági termények, talajok, műtrágyák, környezetvédelem, élelmiszer-, ásványolaj-, valamint fémipari területeken nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is.

A minőség-ellenőrzéshez kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatokat a három telephelyünkön található akkreditált laboratóriumainkkal végezzük: Kerepesen főként terményvizsgálatokat, Komáromban környezetvédelmi, ásványolaj- és fémipari vizsgálatokat, Debrecenben pedig talaj-, gabona-, környezetvédelmi és élelmiszer-vizsgálatokat végzünk. Szakértőink a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a kémiai biztonság területén adnak a megbízóink részére szakmai támogatást.

 – Ügyvezető igazgatóként továbbra is má­­­­­­­­szik a garmadára?

 – Igen, ma is voltam vidéken helyszíni szemlén és tegnap is. Véleményem szerint enélkül nem lehet ezt a munkát megfelelő színvonalon végezni.

Elkésett és túl sok volt 
a csapadék

 – Így, a tél vége felé milyen állapotok fogadták a tárlókban?

 – Ahhoz, hogy erről pontosabb képet kapjunk, előbb lépjünk vissza kicsit az időben, nézzük meg, hogy mi jellemezte betakarításkor a terményeket, ez ugyanis lényeges a tárolás szempontjából. Árpa­aratással kezdtünk, akkor azt láttuk, hogy a hektolitersúly gyengébb volt, mint tavaly, a tavaszi szárazság miatt elmaradt a várt értéktől. Ezután következett a repce, amelynél az olajtartalom maradt el a várttól. Ez azért fájó pont, mert bonifikációs paraméter. Tavalyelőtt is megviselte a tavaszi szárazság 
a repcét, ehhez képest annyi volt a különbség, hogy akkor, májusban megérkezett a várt eső, ebben a szezonban pedig csak júniusban, ami már nem sokat segített. A búzánál a szárazság és a nagy mennyiségű júniusi eső okozott gondot, ez utóbbi kimosta a minőséget, így az időjárást 
a beltartalmi paraméterek is megsínylették: a sikértartalom, az alveográfos érték.  Összességében azt mondhattuk, jó, illetve közepes minőségű volt a búza.

A már említett csapadék miatt viszont a tárolás során oda kellett és kell is figyelni egy-két paraméterre. Jelenleg még van búza a raktárakban, érdemes figyelmet szentelni a minőségükre.

A napraforgó betakarításánál örömmel láttuk, hogy az olajtartalom szépen alakult, az elmúlt évek átlagához hasonló. Viszont a keverékességgel, tisztasági paraméterekkel akadtak problémák. Azért alakult így, mert nem nagyon igényelt szárítást a napraforgó, ez viszont azzal járt, hogy a termelők nem tisztították a termés többségét. A keverékesség miatt árvesztés történt, hiszen a vizsgálati értéket az eredeti anyagra, keverékességgel együtt vonatkoztatjuk, így pedig a szennyeződések miatt érthetően csökken annak olajtartalma. Ebben az esetben a másik kihívás, hogy raktározás közben az ilyen silány tisztasági értékekkel küzdő tételeknél sokkal hamarabb, nagyobb gyakorisággal fordulnak elő megoldandó feladatok.

A kukorica betakarítása során a toxinok jelenlétével szembesültünk, egyéb minőségi eltéréssel nem. Találtunk fumonizin toxint tételenként magas értékben, aflatoxint, DON toxint és főleg a nyugati és északi részeken zearalenont (F-2 toxin) is. Ezzel kapcsolatosan mindenkit arra buzdítok, hogy szűrjön, monitorozzon annak érdekében, hogy ne érje meglepetés szerződéses vagy EU-határérték feletti toxinszinttel. Összességében több alkalommal találkoztunk a helytelen szárítás következményeivel. Nagyon fontos lenne a szárítás, de úgy, hogy az ne stresszelje a magot. Sok esetben a nagyon magas hőmérséklet hatására megégtek a szemek, ezáltal károsodott annak beltartalmi értéke. Olyat is láttunk sajnos, hogy nem sikerült homogénre a szárítás, ez pedig igencsak megnehezíti a minőségi tárolást.

Van még hová fejlődni

 – És ezek a tételek bekerültek a raktárakba.

 – Az idei szezonban később érkezett a lehűlés, mint az elmúlt években: nem októberben, hanem decemberben. Januárban a tételek elkezdtek a raktárban lehűlni, a hőt a párával együtt leadni, megjelentek a kondenzációs tünetek. A párakicsapódás miatt sok helyen sajnos ismét azt tapasztaljuk, hogy melegedett a termény, bebogarasodott, elkezdett gombásodni, penészesedni, ennek következménye lehet az emelkedő toxintartalom. A kukoricára visszatérve, nagyon sok kukoricát nem kellett szárítani, ezáltal azt sem tisztították. Ennek következtében ebben 
a szezonban bőven van olyan tétel, amelynek a nedvességtartalma nagyon közel van a határértékhez: 14,5 tömegszázalék vagy még efölött is. Ilyen nedvességtartalom mellett hosszú távon tárolni nem célszerű, illetve nem egészséges, mert elég nagy valószínűséggel minőségromlás történik az áruban. A tárolási kultúra számottevően nem javul. Akkor van a legnagyobb gond, ha nem „csípik fülön” időben a problémát, mert ilyenkor akár 100 tonnás tételek mennek tönkre úgy, hogy csak biogáz céljára lehet majd értékesíteni, ahol a fuvar akár többe is kerül, mint maga az áru.

 – Előadásait rendszerint képekkel szemlélteti, a hallgatóság nehezen felejti el a döbbenetes állapotokat. Tapasztalata szerint a szemléket követően a tulajdonosok felszámolják ezeket a problémákat?

 – Jellemzően igen. Több pozitív példát is tudnék mutatni. Az a tapasztalatom, hogy ahol feltártuk a megoldandó feladatokat, igyekeznek változtatni a tárolási módszereken. Az lenne azonban a kívánatos, ha mások is okulnának ezekből a hibákból, és nem lenne szükség arra hogy, különböző telepeken évről évre ugyanazokkal a kihívásokkal szembesülniük.

Előzze meg a bajt!

 – Épülnek mostanság olyan telepek, ahol minden körülmény maximálisan kedvez a tárolásnak?

Igen, például ősszel, a kukorica betakarítása előtt jártam egy olyan új beruházásnál, ahol beépített hőmérők és automata szellőztető rendszerek voltak. Gyakorlatilag szenzorokkal figyelik a termény hőmérsékletét, páratartalmát, és amennyiben szükséges volt rá, illetve a környezeti hőmérséklet, páratartalom lehetővé tette, a ventilátorok automatikusan beindultak és hűtötték a garmadát.

 – A termelő honnan tud arról tájékozódni, melyik raktárban van biztonságban az áruja?

 – Minden raktárnál érdemes érdeklődni, hogy az milyen minőségirányítási, biztosítási rendszerrel dolgozik. Amit én a termelőknek javasolni tudok, az egy távolról figyelhető hőmérséklet-ellenőrző rendszer. Ennek működése a következőképpen foglalható össze. Szenzorokat helyezünk el az áruban, és azok egy routeren keresztül rádiófrekvenciás adó-vevővel továbbítják az adatokat egy online felületre, amelyet az áru tulajdonosa a nap bármely szakaszában mobiltelefonján, egy applikáció segítségével figyelni tud. Ennek alapján értesül arról, hogy a garmada különböző mélységeiben, pontjaiban milyen hőmérsékletű az áru. Lehet ehhez még kapcsolni páratartalmat és egyebeket figyelő szenzorokat is, de minimális felszereltségnek elég a hőmérséklet-figyelő is. Hiszen ha emelkedik a hőmérséklet, akkor emelkedik a páratartalom, megjelenik a penészgomba, a raktári kártevő. Az eszköz segítségével tökéletesen ellenőrizhető a tétel minősége. Beállítható 
a felületen olyan riasztási határérték, amelynek alapján a program akár SMS-üzenetben értesíti a tulajdonost, ha megemelkedik a hőmérséklet. Mindez kiváltja a heti, havi személyes ellenőrzést.

Több cég foglalkozik hasonló rendszer értékesítésével, mi azonban bérbeadást is végzünk. Megint csak azt tudom hangsúlyozni, amit minden alkalommal, amikor a helyes tárolásról kérdeznek. Őrizzük meg az értéket, amit megtermeltünk, ne hagyjuk veszni, és ha mégis tönkrement az áru valamelyik része, azt semmiképp ne keverjük össze a jóval, mert 
a teljes garmadát elveszíthetjük.

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: AgrárUnió