A magyar gazdálkodók szakmai közössége
Corteva Pioneer NF 15 eves nyeremenyjatek 2023 marcius
Corteva Queen 2023. ápr. 1-15
Genezis Green Max

Hogyan viselték 
a takarónövények a telet?

Hogyan viselték 
a takarónövények a telet?

Növénytermesztés - 2020.04.01

Az éjszakai mínuszok elegendőnek bizonyultak az elfagyáshoz A talajmegújító gazdálkodási rendszerek megkerülhetetlen részei a takarónövények. Vajon hogyan viselkedtek a kifagyó, részben áttelelő, illetve teljesen télálló keverékek a mögöttünk hagyott, szokatlanul enyhe és szinte hómentes hideg évszakban?

Hogyan viselték 
a takarónövények a telet?


A takarónövények tökéletesen beleillenek az olyan integrált termesztéstechnológiákba, amelyek célja a kémiai inputfelhasználás csökkentése, a talajélet serkentése, a talaj által megkötött szénmennyiség emelése, és végső soron a gazdálkodó profitjának növelése. Mivel minden termelő és parcella egyedi, egységes sikerrecept sem létezik. A Démétér Biosystems személyre szabott takarónövény-technológiát kínál a gazdálkodóknak, akiknek maguknak kell meghatározniuk, hogy az erózióvédelmet, a nitrogénmegkötést, 
a tápanyagok feltárását, a talajélet élénkítését vagy a gyomelnyomást tartják 
a legfontosabb célnak a földjeiken.

A felsoroltak bizton elérhetők a jól megválasztott takarónövény-keverékek alkalmazásával. Az augusztus–szeptember fordulója táján vetett őszi-téli mixek között (a teljesen télállók mellett) jó néhány kifagyó, illetve részben áttelelő is található a Démétér Biosystems kínálatában. Vajon ezek mennyire működnek egy olyan téli időszakban, amikor lényegében nem számolhatunk komolyabb fagyokkal és tartós hótakaróval? „Ezek a keverékek általában a mínusz 8-10 fokos fagyokra lettek kifejlesztve, és ha nagyjából három napon keresztül megkapják, akkor szépen kipusztulnak. Ha nincs hótakaró, akkor 
az enyhébb idő is megfelelő ahhoz, hogy a természet elvégezze a dolgát. Ezért idén sem akadt probléma, még a szívósabb fajok, az olajlen, az olajretek és a mustárfélék is beadták a derekukat január első felében” – mondta el az AgrárUniónak Diriczi Zsombor kereskedelmi vezető.

tavaszi zab

Tavaszi zab, takarmányborsó, fehér mustár és talajművelő retek keveréke 2020. február végén Kecskemét határában. Csak a Tillage Radish kisebb példányai fagytak el teljesen, de ebbe nem jelent problémát a direkt vetés

Új takarónövények jelennek meg

Az ok egyszerű: ha a nappalok gyakran plusz fokokat is hoztak, az éjszakai fagyok azért országszerte jellemzőek voltak. 
„A Borsod megyei Tardon előfordultak mínusz 15 fokos hidegek, így még a szívós talajművelő retek is kifagyott, illetve Somogyban és Baranyában is sok gazda használja a keverékeinket, s az enyhébb idő dacára az elfagyás lényegében ott is mindenhol megtörtént” – összegezte Molnár Tamás Gergely szaktanácsadó. 
A terminálást aztán néhányan már február közepén elvégezték minimális tömörítő-szárító hatású, sekély talajműveléssel (rövidtárcsával), míg mások inkább a tavaszi totális gyomirtást választják.

Ha valaki attól tart, hogy a jövőben még gyakoribbak lesznek a hasonlóan enyhe telek idehaza, akkor érdemes a szudánifüvet, illetve különféle trópusi növényeket tartalmazó mixeket választania, amelyeknek már a plusz 2-3 fokos hidegek is megálljt parancsolnak. A technológia tehát mindenképpen működőképes marad, csupán az alkalmazott keverékek összetétele fog változni. Léteznek egyébként olyan növények, amelyeket nem 
a hosszan tartó fagyhatás pusztít el, hanem a gyors hőmérséklet-változás, egy 10-15 fokos hőlépcsőre (például nappal plusz 10, éjszaka mínusz 2-3 fok) a takarmányborsó bizonyos fajtái nagyon érzékenyek, így a módszer ezeknél is könnyen célt ér. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az enyhe tél kifejezetten kedvez 
az áttelelő keverékeknek (bükköny, rozs, őszi borsó), vagyis végső esetben ezek mellett is le lehet tenni a garast.

Kísérlet a legjobb magkeverékért

A Démétér Biosystems elvégzett egy ta­nulságos és rendkívül meggyőző kísérletet annak céljából, hogy még ideálisabb takarónövény-keverékeket hozhassanak létre. 2019. augusztus 26-án húszféle nö­vényfajt vetettek el egymásra merőlegesen, 4 méter széles sávokban, savanyú ho­­­moktalajon, a Somogy megyei Darány ha­­­­tárában. Könnyű kiszámolni, hogy így 400 parcellát kaptak, ám ezekből 20 azonos növényfaj találkozása volt, monokultúra-magnormával, vagyis összességében 190 kombináció jött létre, kétszer ismételve. A keresztesvirágúak összevetése so­­­­rán kiderült, hogy a fehér mustár szépen virágba ment, míg a vele társított etióp mustár nem virágzott fel, alacsonyabb, de nagyobb levelű lett, a föld alatti része pedig jelentősen szerteágazóbb, így jobb lazító hatást érhetünk el vele. 
A talajművelő retek inkább lefelé tört, az olajretek viszont sekélyen elágazva hozta a gyökereit. Érdekes volt a homoki zabot és tavaszi zabot rozs mellett látni, hiszen míg a rozs kicsi maradt, a tavaszi zab levelein pedig a rozsda jeleit látták, addig a homoki zab teljesen egészségesnek tűnt. Jó párt alkotott vele a csillagfürt, amely 100 forintos nagyságú gümőket hozott létre, s kiváló nitrogénkötőként szélesebb levelekhez segítette a homoki zabot

 

 




Szerző: AgrárUnió


Címkék: takarónövények

LEGOLVASOTTABB HÍREK

2023.03.05

ZÖLDSÉGFÉLÉK TÁPANYAGIGÉNYE

TOVÁBB OLVASOM...

2023.02.19

Mit ültessek a kert árnyékos oldalára?

TOVÁBB OLVASOM...

2023.02.17

Miért válasszunk magyar burgonyafajtákat?

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.28

Ukrán gabona, uniós fejfájás

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.27

Nemcsak olcsó gabona, hanem silány liszt is érkezik Ukrajnából

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.25

Videón, ahogy az autó felborít egy pótkocsis traktort

TOVÁBB OLVASOM...

2023.01.24

Páratlan technológiai újítás a Huntractornál

TOVÁBB OLVASOM...
TOVÁBB A HÍREK OLDALRA...