aszály

Ha kevés az eső, túléli-e a búza?

Praktikák, melyek segítenek megőrizni a talaj nedvességtartalmát

Komoly kihívásokkal kezdődött a szezon az őszi búza számára, amely télen és eddig tavasszal is a szokásosnál jóval kevesebb csapadékot kapott.

Milyen termésátlagokkal kecsegtet az idei év, és hogyan lehet kivédeni az aszály okozta problémákat? A megoldás kulcsa a komplex megközelítésben rejlik.
A magunk mögött hagyott tél nemcsak melegebb volt a szokásosnál, de összességében szárazabb is, hiszen 27 százalékkal kevesebb csapadék érkezett, mint az 1981–2010-es időszakban. Országos eloszlása természetesen nem volt egyenletes, a legtöbb csapadékot (188 mm) Tiszabecsnél mérték, a legkevesebbet pedig Vas megyében, Szentgotthárd–Farkasfánál (41 mm). A hazai átlagos téli csapadékösszeg 82 mm-nek adódott – áll az Országos Meteorológiai Szolgálat összefoglalójában. A „csontszáraz” februárt követően (ekkor átlagosan 13 mm csapadék hullott) a tavasz sem kezdődött biztatóbban. Márciusban már átlagosan 30 mm-nyi, az Alföldön és a déli országrészben pedig 50 mm-t közelítő csapadékhiányt regisztrálhattunk. A Közép-Tisza vidékén mindössze 5,2 mm csapadék hullott, ami töredéke a sokéves márciusi adatnak, ráadásul a 9,2 Celsius-fokos havi átlag majdnem 4 fokkal volt magasabb a megszokottnál. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy már áprilisban a búza harmadának odavesztéről számolt be 
a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), hiszen a vetésterületnek csupán 25-30 százalékán fejlődhettek megfelelően a növények. A talaj vízkészletének helyreállásához ekkor már 100 mm csapadékra lett volna szükség, sőt a problémák lényegében ősszel elkezdődtek, amikor a gazdák csak „porba” tudták elvetni a búzát.


Kelet és nyugat: 
nagy a különbség

„Magyarország nem nagy területű, de a nyugati országrész mindig sokkal előnyösebb helyzetben van őszi kalászosok szempontjából, mint Kelet-Magyarország, és ez már az őszi időszakban is megmutatkozott – erősítette meg az AgrárUniónak dr. Cseuz László, a szegedi Gabonakutató búzanemesítési osztályvezetője. – Nyugaton a kelések szinte a legtöbb helyen normális időben megtörténtek, ugyanakkor a homokhátságon, a Duna–Tisza közén, illetve a tiszántúli területeken annyira elhúzódtak a száraz őszi időjárás miatt, hogy a mi környékünkön például, a Dél-Alföldön januárban történt meg 
a kelés a hó alatt.” Ideális esetben ez a folyamat két-három hét alatt már az ősszel végbemegy, onnantól kezdve pe­­dig a növényzet erőteljesen fejleszteni tudja a gyökérzetét, legalábbis ez lenne az őszi kalászosok egyik nagy előnye a tavasziakkal szemben. Ha tehát a kelés elhúzódik, és a hideg időszakban megy végbe, akkor az állomány elmarad a gyökérfejlődésben – ezt tapasztalhattuk most Kelet-Magyarországon, ezért kellett máris lefelé korrigálni a várható termésátlagokat.
„Április második hetében Szeged környékén szinte mindennap hullott több-kevesebb csapadék, és ettől derűlátóbb vagyok, pedig korábban az egész éves csapadék valamivel 30 mm fölött alakult – mondta Cseuz László. – Országosan 
a Duna–Tisza köze, Pest megyei része, Bács-Kiskun északi fele, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék viszont még mindig nagyon súlyos aszálytüneteket mutatnak, azokon a helyeken tehát fel kell arra készülni, hogy ha nem jön meg az eső, akár kipusztulások is történhetnek.”

Vetés előtti talajművelés

Az aszály elleni védekezés már a talajművelésnél elkezdődik. Magyarországon nehezíti a helyzetet, hogy nálunk évről évre eltérő a csapadék időzítése, nem olyan az éghajlatunk, hogy minden esztendőben hasonlóan alakuljanak az esős időszakok. A csapadék-előfordulás időpontjai mellett az intenzitások is változnak, ezért a gazdálkodóknak arra kell törekedniük, hogy a talaj mindenkor be tudja fogadni a csapadékot, és – lezárással – meg is őrizze azt. Az őszi búza nem igényel mélyművelést, inkább jó minőségű, beérett és ülepedett magágyra van szüksége. Az aprómorzsás, megfelelő nedvességet tartalmazó talajban lesz kellőképpen gyors és egyöntetű a kelés.

Ha a búza kevés szármaradványt visszahagyó elővetemény (például borsó) után kerül a földbe, akkor a talajnedvesség megőrzése érdekében a tarlóhántást tárcsával vagy kultivátorral azonnal el kell végezni, mert a növénytakaróval nem fedett talajfelszínen megnő a párolgás. 
A lezárást hengerrel célszerű végrehajtani, ugyanis a tömörített felső szigetelőréteg megakadályozza, hogy a fellazított talajból a nedvesség elpárologjon. Ehelyett a talajból felfelé áramló nedvesség kicsapódik a tömör szigetelőrétegen, és átnedvesíti a felső talajréteget, ahová 
a magok is kerülnek. A tarlóápolások után szintén célszerű hengeres lezárást alkalmazni. Ha mindezt szakszerűen elvégeztük, a búza vetésének idejére a magágy nyirkos, a vetés mélységéig aprómorzsás, alatta pedig ülepedett lesz. Figyelembe kell venni, hogy bizonyos előveteményeknek nem várt következményei lehetnek: 
a borsó például kiváló tápanyag-utánpótlást biztosít az utána jövő növényeknek, viszont olyan mértékben ki tudja szárítani a talajt, hogy nehezebbé válik megfelelő magágyat készíteni.

Okszerű tápanyagpótlás

A csapadékhiány okozta stressz tompításához a megfelelő tápanyag-utánpótlás is hozzájárulhat. A kálium a tápanyagok növényen belüli szállítását segíti elő, s mivel a búza folyamatosan a kalászhoz csoportosítja át az ásványi anyagokat, ügyelni kell a megfelelő káliumszint fenntartására. A kálium a korai fonnyadást is megelőzheti, amelyet gyakran az aszály okoz a szemfejlődés időszakában. Mivel ezt a fontos makroelemet a növény a melléktermékbe (szalmába) építi be, aratás után célszerű a szármaradványt a földön hagyni. A nitrogénnek a búza szemméretére és súlyára van leginkább hatása, s korai kijuttatása biztosítja, hogy a levélzet nagyméretű legyen, és sok szénhidrátot tartalmazzon, amit a növény a fejlődő szemekhez irányít át az érési szakaszban, így aszályos időben is magasabb hozamot tesz lehetővé. Mindezek mellett a csapadékhiány káros hatásainak kivédésében a megfelelő fajtaválasztásnak is nagy szerep jut. Érdemes hallgatni a fajtatulajdonos cégek ajánlásaira, 
és olyan búzát vetni, amely a területünkre a legideálisabb, különösen, ha évek óta aszállyal küzdünk. „Vannak olyan genotípusok, amelyek ellenállóbbak a szárazsággal szemben, mi pedig kiemelt figyelmet fordítunk az abiotikusstressz-ellenálló képességnek a búzanemesítésben. Évek óta használunk például esőárnyékoló berendezést, és ezzel a szántóföldön is tesztelhető a jelöltek szárazságtűrő képessége” – emelte ki a Gabonakutató osztályvezetője.

A fajtaválasztás következményei

A szárazságtűrés egyébként rendkívül összetett tulajdonság, nem elég hozzá csupán annyi, hogy a növény erős gyökérzettel rendelkezzen. Ideálisabb, ha közben a levélzete nem túlságosan buja (mint általában a nyugat-európai búzafajtáké), legyen tehát takarékos, felálló (erect) tartású. Fontos a szálkás kalász is, mert gyakran előfordul, hogy a növények magas hőmérsékleten becsukják sztómáikat (gázcserenyílásaikat), és abbahagyják a fotoszintézist, amikor a gyökérzet nem tud kellő mennyiségű vizet szállítani. Ilyenkor azonban a szálkákban lévő sztómák még mindig nyitva vannak, és folytatják a fotoszintézist. „Az sem mindegy, hogy a növény mikor tolerálja jobban a szárazságot, Magyarországon például a tipikus aszályidőszak nem 
a tavaszi, hanem a júniusi, a szemkötés utáni időszak. A felnőtt, érett növények szárazságtűrésének növelése tehát a legfontosabb, ezért elsősorban mi is a virágzást követő szárazságra koncentrálunk” – magyarázta Cseuz László. A nemesítők dolgát megnehezíti, hogy a klíma és az időjárás folyton változik, és velük együtt a fajták élettartama sem túl hosszú. A búzák magas terméspotenciálja gyakran a későiséggel áll összefüggésben, ám ez nem feltétlenül mindig előnyös tulajdonság. A hosszú tenyészidejű nyugat-európai búzák például emiatt nem túl ideálisak olyan területre, ahol a virágzást követően hőstressz áll elő, mert ekkor 
a fiatal növényeknél nagyobb mértékben várható a szemek megszorulása. Amikor azonban nincs aszály, vagy éppen aratás idején jön meg az eső, az a korai fajták számára kellemetlenebb, hiszen majdnem „készen” vannak, a csapadéktól tehát csak a minőségük romlik. Ilyen esetekben a késői fajtáknak még van módjuk arra, hogy egy kis terméstöbblettel szolgáljanak, de a tipikus közép-európai időjárás inkább azt mutatja, hogy a koraiság 
az értékesebb tulajdonság, mert a legtöbb aszályprobléma nyáron fordul elő.

A szegedi Gabonakutató kínálatában évek óta a korai érésű GK Csillag a legnépszerűbb, amely kiváló alkalmazkodóképességű fajta. Tar búza lévén nem nevezhető kifejezetten szárazságtűrőnek, viszont rendkívül rugalmasan tudja változtatni a bokrosodási képességét, a kalászok és a bennük lévő kalászkák számát, így igazodik a legkülönfélébb időjárási viszonyokhoz. A koraiság mellett – mint fentebb említettük – a nagy gyökértömeg is fontos a szárazságtűrésben, ebben például a GK Berény nagyon jó, ráadásul a terméspotenciálja is magas. Nagy termőképességű, de már középérésű fajta a GK Szilárd és a GK Arató, ám a vízhiányt ezek is meglepően jól tolerálják. Ki kell még emelni az egyes búzák biotikus (betegségekkel szembeni) ellenálló képességét, hiszen ennek is lehet szárazságtűrési vonatkozása. Kevésbé ismert például, hogy egy levélrozsdával erősen fertőződött növény levélzete sokkal több vizet tud elveszíteni, mint egy egészséges, már csak emiatt is érdemes tehát küzdeni a kórokozókkal. „A nemesítés során valamiből mindig engedni kell, minden fajta egy-egy kompromisszum eredménye. Nem lehet és nincs is értelme kizárólag a szárazságtűrésre koncentrálni, minden szempontból tökéletes fajtát úgysem tudunk létrehozni” – vont mérleget Cseuz László. Az aszályprobléma igazi megoldása természetesen az öntözés lenne, de ennek alkalmazása elsősorban nem mezőgazdasági, hanem közgazdasági kérdés. A búza ebben a tekintetben pedig fennakad a rostán, mert a jövedelmezősége túlságosan alacsony ahhoz, hogy egy újabb komoly tétellel terheljük meg. „Kár, mert ha Kelet-Magyarországon egy nagy kelesztő öntözést tudtunk volna alkalmazni ősszel, akkor a csapadékhiányból adódó mostani problémáink nagy része nem létezne” – mondta a Gabonakutató osztályvezetője.

 

A nemesítés során valamiből mindig engedni kell, minden fajta egy-egy kompromisszum eredménye.

Tags: búza, őszi búza, eső

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom