Növénytermesztés - 2019.04.08
Magyarország ott van az ágazat vezető exportőrei között A világ vetőmag-előállításának értéke meghaladta a 62 milliárd USA-dollárt (USD) 2017-ben, és az elemzők a piac gyors növekedését (6,8-13,3 százalék évente) vizionálják az elkövetkező években. Világszerte a legnagyobb mennyiségben kukorica, búza, rizs és szója, a zöldségek közül pedig paradicsom, paprika, káposzta- és hagymafélék vetőmagját állítják elő.
Bár az átláthatóságot nehezíti, hogy a főbb vetőmagtermelő országok piaci részesedése csak korlátozottan és jelentős időbeli elmaradással ismerhető meg, a Nemzetközi Vetőmag Szövetség (ISF) 2012. évi adatai alapján a világ vetőmagpiacának értékéből a top 10 termelő a következőképpen részesedett: 26,7 százalék Egyesült Államok, 22,2 százalék Kína, 6,2 százalék Franciaország, 5,8 százalék Brazília, 4,7 százalék Kanada, 4,4 százalék India, 3,0 százalék Japán, 2,6 százalék Németország, 2,2 százalék Argentína és 1,7 százalék Olaszország. Ebben az évben a globális vetőmagpiac értékének 33 százalékát a GM növények vetőmag-előállítása adta, szemben a 2005. évi 23 százalékos aránnyal.
Az Európai Unióban 2 millió hektár fölé emelkedett a vetőmag-szaporító terület 2017-ben. A tagországok rangsorában az első helyen Franciaország állt, majd Olaszország, Spanyolország, Németország, Románia, Lengyelország, Magyarország, Dánia, a Cseh Köztársaság és az Egyesült Királyság következett. Uniós szinten a legnagyobb területen a búza vetőmagjának előállítása folyt, majd a takarmánynövényeké és a fűféléké, az árpáé és a durumbúzáé. A kukorica-vetőmag területe csak a negyedik a sorban, megelőzve a vetőburgonyát és az olajmagokat (napraforgómag, repcemag).
A világon évente közel 20 milliárd USD-értékű vetőmag kerül külkereskedelmi forgalomba. Az ISF legfrissebb, 2016. évi adatai szerint a meghatározó vetőmagexportőrök sorában az Amerikai Egyesült Államok mellett több európai ország is megtalálható. A legnagyobb exportőr, Franciaország, egyedül 503 ezer tonna vetőmagot exportált 1,7 milliárd USD-értékben, 98 százalékban szántóföldi növényekét. Az Egyesült Államok ugyan mennyiségben a harmadik helyen állt, de értékben a második legnagyobb ex portőrnek számított 2016-ban. Szlovákia a szántóföldi növények vetőmagjainak kivitelében előzte meg az USA-t, ellenben az Amerikai Egyesült Államok 16 ezer tonna zöldségvetőmagot is exportált, ami önmagában 671 millió USD értéket képviselt (1. táblázat). Magyarország 283 ezer tonna vetőmagot szállított ki (99 százalékban szántóföldi növényekét) 446 millió USD értékben 2016-ban, ezzel mennyiségben az 5., értékben a 3. helyen állt a főbb exportőrök rangsorában.
A világon a legnagyobb vetőmagimportőrök között – a volument tekintve – az első helyen Olaszország állt 2016-ban, majd Belgium és Hollandia következett. Amennyiben az értéket vizsgáljuk, akkor az élen az USA állt, megelőzve Franciaországot és Hollandiát. Utóbbinál valószínűleg a behozott mennyiség egy része reexportot jelent, tekintettel arra, hogy termőterülete nagysága nem indokolja ezt a volument. Az USA összesen 977 millió USD értékben vásárolt vetőmagot, ennek 56 százalékát szántóföldi kultúrák, 38 százalékát zöldségnövényfajok tették ki. Magyarország a 15. helyen állt az importőrök sorában (2. táblázat).
Magyarországon hozzávetőlegesen 130 ezer hektáron folyik vetőmagtermelés. A szaporítóterület egyötödét a búza, egyhatodát a kukorica foglalja el. Évente mintegy 180-190 milliárd forint értékű vetőmagot termel az ágazat, ami száz különböző faj 1500 fajtáját jelenti. Az ágazatban közel 850 cég, nagyüzem, intézmény és magángazdaság működik.
A belső felhasználáson túl Magyarország jelentős mennyiségű vetőmagot értékesít külpiacain. A KSH adatai szerint 2018. január és október között összesen 229 ezer tonna vetőmag exportjára került sor 92 milliárd forint értékben (355 millió USD), beleértve a zöldségfélék vetőmagját is. A kivitel volumenben 25 százalékkal, értékben 10 százalékkal (USA-dollárban mérve –1 százalék) elmaradt ugyan az egy évvel korábbitól, azonban hazánk nettó exportőri pozícióját nem befolyásolta a visszaesés. Egyedül a volumenben és értékben is egyaránt kis fajsúlyt képviselő csemegekukorica-hibrid és a mustár vetőmagjának kivitele nőtt a megfigyelt időszakban.
A kiszállított vetőmagok mennyiségének 66 százalékát a búza-, 23 százalékát a kukorica-vetőmag tette ki 2018. január és október között, ugyanakkor értékben a kukorica-vetőmag adta az exportárbevétel 63 százalékát, ezt követte a napraforgómag 12 százalékkal. Számszerűleg ez a kukoricánál azt jelenti, hogy 2018 első tíz hónapjában 53 ezer tonna vetőmag kiviteléből 57 milliárd forintot meghaladó bevétel származott. (Összehasonlításképpen, hasonló árbevétel realizálása 1,1-1,2 millió tonna árukukorica kivitelével valósult volna meg a 2018. január–októberi adatokkal számolva.) A szántóföldi növények és zöldségfélék vetőmagjának együttes kivitele az összes külpiacon értékesített növényi termék forintban kifejezett exportértékének 15 százalékát, mennyiségének 3,5 százalékát tette ki ugyan ebben az időszakban, ami jól jelzi a nagy értékű vetőmag külpiaci értékesítésének nemzetgazdasági jelentőségét.
A vetőmagexport csökkenésével párhuzamosan erősödött az import: 2018. január–október között összesen 38 ezer tonna vetőmag (plusz 6 százalék az előző év azonos időszakához viszonyítva) érkezett Magyarországra 41 milliárd forint értékben (plusz 1 százalék). A behozott mennyiség több mint harmada hibridkukorica-vetőmag (14 ezer tonna 15 milliárd forint értékben), 28 százaléka búzavetőmag (11 ezer tonna 1,5 milliárd forint értékben) és 11 százaléka napraforgó-vetőmag volt (4 ezer tonna 9 milliárd forint értékben). A szántóföldi és zöldségfélék vetőmagjának behozatala a növényi termékek forintosított exportértékéből 13 százalékkal, volumenéből 3 százalékkal részesedett a megfigyelt hónapokban.
Dr. Molnár Zsuzsa – Dr. Németh Szilvia
Agrárgazdasági Kutató Intézet
LEGOLVASOTTABB HÍREK
