Ne hagyjuk szökni a nitrogént!
Növénytermesztés - 2019.02.21
A talajban a túl sok, a kevés és a nem megfelelő forma is gondot okoz
A tápelemek közül a nitrogén utánpótlása mutatkozik meg a leglátványosabban a termés mennyiségén, minőségén. Nem véletlen tehát, hogy a növénytermesztés során ezt a tápelemet juttatják ki a legnagyobb mennyiségben különféle szerves és szervetlen trágyák formájában.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
A szerves és szervetlen trágyákban kiadott nitrogént sokféle veszteség érheti, így egy része nem jut el a növényekhez. A különféle nitrogénformák átalakuláson mehetnek keresztül, mire felvehető állapotba kerülnek, illetve a talaj tulajdonságai (kémhatás, kötöttség, levegőzöttség, nedvességtartalom, egyéb vegyületek jelenléte, mennyisége) alapvetően meghatározzák, hogy várhatóan mi történik a kiadott nitrogéntrágya hatóanyagával.
Feltárása a talajban
A nitrogén pótlása különféle formákban lehetséges: szerves anyagban kötve (jellemzően szerves és hígtrágyákban), továbbá karbamid, nitrát és ammónium formákban. A talajba jutó szerves nitrogénformák mikrobiális hatásra megindulnak az ásványosodás útján (mineralizáció), aminek eredményeként ammóniumion keletkezik (NH4+). A talaj humusztartalmában kötött nitrogén lassan, kis adagokban szabadul fel, ez inkább hosszabb távú tartalékot biztosít. Az ásványosodás elsősorban a szerves trágyákkal, növényi maradványokkal frissen a talajba került anyagokat érinti. Az ásványosodás üteme függ a környezettől (például a talaj nedvességtartalma, hőmérséklete), hiszen ezek befolyásolják a mikrobiális aktivitást, összességében azonban kijelenthető, hogy a talaj teljes nitrogénkészletének éves szinten egy-két százaléka mineralizálódik, és hoz létre a növények által felvehető szervetlen nitrogénformákat.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: növénytermesztés, nitrogén, tápelem, stabilizátor
Növeljük a folyamatos erdőborítással kezelt állami erdők ...
Vadföldgazdálkodás és a fenntartható vadgazdálkodás ...
Európai szinten is kiemelkedő öntözési projekt valósult meg ...
Amikor a nitrogén nem egyszerre hat, hanem végig dolgozik - Miért ...
Költségkímélő napi rutin – Energiahatékonyság az állattartó ...
A megtérülő beavatkozások szerepe a modern ...
Tiszta tábla, biztos alapok: kalászos gyomirtás a gyakorlatban
Tavaszi magágykészítés takarónövény után
Rangos kitüntetést kapott Fórián Zoltán, az AgrárUnió állandó ...
Az unióban és itthon is emelkedett a bárány ára
