Túl kevés műtrágyát használunk?
Növénytermesztés - 2019.02.20
Ásványi-szerves, makro-mikro: minden tápanyagtípusra szükség van
A csúcsot jelentő hetvenes-nyolcvanas években gyakorta a 350 kilogrammot is elérte az egy hektár földre kijuttatott NPK hatóanyag mennyisége, manapság viszont kiemelkedőnek számít, ha átlépi az egy mázsát.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
A nitrogénmérlegünk egyelőre pozitív a műtrágyázott területeknél, a foszfor és a kálium viszont rendszeres pótlásra szorulna. Vajon okosan sáfárkodunk a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokkal?
A statisztikai adatok tanúsága szerint az ötvenes évek végéig a szerves trágya alkalmazása volt meghatározó Magyarországon, majd a hatvanas évektől bő negyedszázadon át meredeken emelkedett az NPK (nitrogén-foszfor-kálium) hatóanyagú ásványi műtrágyák használata. A rendszerváltással ezen a téren is óriási zuhanás következett be, ami után mind a mai napig nem értük el a három évtizeddel ezelőtti értékeket, mennyiségeket.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: műtrágya, nitrogénpótlás, tápanyagveszteség
A titkos hálózat a kertünkben: Biodiverzitás, amit mi teremtünk ...
Az aszályt nem lehet kártérítéssel megállítani – ideje lenne ...
Mi áll a mezőgazdasági vadkár kialakulásának hátterében?
Egy év alatt 57 százalékkal emelkedett a málna termelői ára
Az alaptrágyázás a repcetermesztés kulcsa
„Önálló agrár kifizető ügynökséget szeretnénk”
SZÓJA Roadshow 2026 Gyulatanya
A PGR új arca – modern, felhasználóbarát felület a megszokott ...
Harmadára esett a hazai műtrágyaforgalom 2026 második ...
Baranya vármegyében is megjelent az afrikai sertéspestis
