műtrágya

Túl kevés műtrágyát használunk?

Ásványi-szerves, makro-mikro: minden tápanyagtípusra szükség van

A csúcsot jelentő hetvenes-nyolcvanas években gyakorta a 350 kilogrammot is elérte az egy hektár földre kijuttatott NPK hatóanyag mennyisége, manapság viszont kiemelkedőnek számít, ha átlépi az egy mázsát.

A nitrogénmérlegünk egyelőre pozitív a műtrágyázott területeknél, a foszfor és a kálium viszont rendszeres pótlásra szorulna. Vajon okosan sáfárkodunk a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokkal?

A statisztikai adatok tanúsága szerint az ötvenes évek végéig a szerves trágya alkalmazása volt meghatározó Magyarországon, majd a hatvanas évektől bő ne­­gyedszázadon át meredeken emelkedett az NPK (nitrogén-foszfor-kálium) hatóanyagú ásványi műtrágyák használata. 
A rendszerváltással ezen a téren is óriási zuhanás következett be, ami után mind a mai napig nem értük el a három évtizeddel ezelőtti értékeket, mennyiségeket.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Belépés

Belépés

Felhasználói név *
Jelszó *
Emlékezzen rám

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

Szerző: AgrárUnió

Tags: műtrágya, nitrogénpótlás, tápanyagveszteség

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom