Túl kevés műtrágyát használunk?
Ásványi-szerves, makro-mikro: minden tápanyagtípusra szükség van
A csúcsot jelentő hetvenes-nyolcvanas években gyakorta a 350 kilogrammot is elérte az egy hektár földre kijuttatott NPK hatóanyag mennyisége, manapság viszont kiemelkedőnek számít, ha átlépi az egy mázsát.
A nitrogénmérlegünk egyelőre pozitív a műtrágyázott területeknél, a foszfor és a kálium viszont rendszeres pótlásra szorulna. Vajon okosan sáfárkodunk a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokkal?
A statisztikai adatok tanúsága szerint az ötvenes évek végéig a szerves trágya alkalmazása volt meghatározó Magyarországon, majd a hatvanas évektől bő negyedszázadon át meredeken emelkedett az NPK (nitrogén-foszfor-kálium) hatóanyagú ásványi műtrágyák használata. A rendszerváltással ezen a téren is óriási zuhanás következett be, ami után mind a mai napig nem értük el a három évtizeddel ezelőtti értékeket, mennyiségeket.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Szerző: AgrárUnió
Tags: műtrágya, nitrogénpótlás, tápanyagveszteség