Túl kevés műtrágyát használunk?
Növénytermesztés - 2019.02.20
Ásványi-szerves, makro-mikro: minden tápanyagtípusra szükség van
A csúcsot jelentő hetvenes-nyolcvanas években gyakorta a 350 kilogrammot is elérte az egy hektár földre kijuttatott NPK hatóanyag mennyisége, manapság viszont kiemelkedőnek számít, ha átlépi az egy mázsát.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
A nitrogénmérlegünk egyelőre pozitív a műtrágyázott területeknél, a foszfor és a kálium viszont rendszeres pótlásra szorulna. Vajon okosan sáfárkodunk a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokkal?
A statisztikai adatok tanúsága szerint az ötvenes évek végéig a szerves trágya alkalmazása volt meghatározó Magyarországon, majd a hatvanas évektől bő negyedszázadon át meredeken emelkedett az NPK (nitrogén-foszfor-kálium) hatóanyagú ásványi műtrágyák használata. A rendszerváltással ezen a téren is óriási zuhanás következett be, ami után mind a mai napig nem értük el a három évtizeddel ezelőtti értékeket, mennyiségeket.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: műtrágya, nitrogénpótlás, tápanyagveszteség
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
A rózsa gondozása nyáron: Így marad a rózsa a kert királynője a ...
A napraforgó védelme nem virágzáskor kezdődik
Alternatív hüvelyesek (1. rész) – A szegletes lednek és ...
A nyerstej termelői ára egy év alatt több mint 30 százalékkal ...
A MATE kutatóinak történelmi sikere: először szaporítottak ...
Kerti méhlegelő lépésről lépésre: Kevesebb fűnyírás, több élet
Drónok a hazai mezőgazdaságban – Technológia, szabályozás, ...
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és ...
Így indítsd a júniusi másodvetést a rekordtermésért
