A fehérjefüggőség ellen – Kezdeményezés a biológiai sokféleség megteremtéséért

Az állati takarmányozáshoz használt fehérje 65 százalékát külföldről behozott szójából fedezi Magyarország. 
Az importfüggőség csökkentését, illetve a fajtasokszínűség növelését tűzte ki célul a Debreceni Fehérjenövény Program, amelyet a DE Agrártudományi Központja, 
valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi 
és Környezetgazdálkodási Kar közösen indított útjára. 
Komlósi Istvánnal, az Agrártudományi Központ főigazgatójával 
az ambiciózus tervekről beszélgettünk.


– Magyarországon körülbelül 40 000 hektáron termesztenek szóját. Mi a baj ezzel 
a növénnyel, miért keresnek más fehérjeforrást helyette?
– Nincs vele gond, de ha biológiai diverzitásról beszélünk, akkor az több növényfajt jelent. Márpedig a hazai vetésterületek több mint 70 százalékát négy növény foglalja el. Az Európai Unió helyesen ismerte fel a monokultúrákból adódó, a kevés növényhez köthető vetésváltás nehézségeit, ezért is kezdett bele a zöldítési programba, amelynek keretében 2015-től támogatja a hazai fehérjenövények termesztését is. A biológiai diverzitás növelése a fenntartható talajélet elengedhetetlen feltétele. Mindebbe természetesen a fehérjenövények is beleférnek. A programunk célja tehát nem a szója kiváltása, hanem újabb fehérjenövények elterjesztése, a biológiai sokféleség megteremtése.
– Az USA-ból, Argentínából, Kínából importált szóják általában GMO-s termékek. Valóban károsak és veszélyesek a génmódosított növények?
– Ezzel kapcsolatos egzakt kísérletekről nincs tudomásom. A GMO-s növények egy külső, nem feltétlen növényi szervezet génjét kapják, azzal a céllal, hogy növeljék az ellenálló-képességét, illetve a termésmennyiséget. Ami ezeknek 
a fogyasztását gátolja, az legfőképpen az emberek félelme az idegentől, az ismeretlentől. Persze, ez régen is így volt, időbe telt, mire elfogadták, megszokták a más földrészekről származó zöldségeket és gyümölcsöket. Ugyanakkor alapvető tétel, hogy a mezőgazdaság piacorientált, vagyis a fogyasztók igényét kell követnie. Ha a vásárlók nem akarnak génmódosított termékeket fogyasztani, akkor azt 
a termelőknek tudomásul kell venniük.
– A fehérjenövény programban számos ismert és kevésbé ismert fajtát kipróbálnak. Melyek tűnnek a legígéretesebbeknek?
– A különféle talajtípusokon különböző növények termesztése jár eredménnyel. A Debreceni Egyetem és az Agrártudományi Központ nagy előnye, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyétől Hajdú-Biharon át Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéig tart a termőterülete, vagyis eltérő talajtípusokon tudunk kísérletezni. Remélhetőleg rövid időn belül kiderül, melyik a legalkalmasabb a szegletes lednek, 
a csillagfürt, a lóbab és a többi növény számára. Ezek már régebb óta meghonosodtak Magyarországon, s talán ezért jobban alkalmazkodtak a hazai körülményekhez. A szója a talajnedvességre érzékenyebb. Magyarország már a termesztésének az északi határát jelenti, Csongrádban és Békés megyében találhatók a legkedvezőbb termőterületei.
– Milyen gyorsan terjedhetnek el nálunk 
az új fehérjenövények?
– Tudomásul kell venni, hogy a szója 
a nagy termőterületéből fakadóan jelentős ipari-feldolgozói háttérrel rendelkezik, ami komoly gazdasági előnyt jelent. Van egy adott technológiai sora, míg a többi növényt szintén más-más technológiával lehet feldolgozni. Mi részben a magfehérjékre, részben pedig a teljes növények feldolgozására fogunk odafigyelni.
– Milyen eredményekkel lennének elégedettek rövid távon?
– Szeretnénk, ha a programban részt vevő növények termőterülete növekedne. Az Európai Unió célja is az, hogy csökkentse a fehérjefüggőséget, amihez már egy részletes ütemtervet is kidolgozott. Most 70%-os a fehérjeimport aránya, s ezt 2030-ra 50%-ra szeretnék csökkenteni, később pedig 30%-ra. Magyarországon nem ismerek ilyen ütemezést, de minél előbb szeretnénk rendelkezésre állni 
a megfelelő fajtákkal és technológiával. Egy nagyobb üzemmel már régóta kapcsolatban állunk, közel tíz éve folynak ott vizsgálataink. A program azért csak most indult el hivatalosan, mert napjainkban váltak elérhetővé azok a technológiák, amelyek irányába a növényeket nemesítenünk lehetséges. Kialakítottuk 
a szempontokat, amelyek alapján a fajtákat értékelni fogjuk, és még ebben az évben meglesznek a szükséges adatok. Ha egy év múlva visszatérünk a témára, már azt is meg tudom mondani, hogyan vizsgáztak az egyes növények.

 Komlósi István sajtótájékoztatón jelentette be a program elindulását

Szerző: AgrárUnió

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom