A hatékonyság növelése a növénytáplálásban – Beszámoló a 3. Yara Napról

A nyitóelőadásban a vendégek áttekintést kaptak a nemzetközi műtrágyapiacról. Ezt követően kutatóintézetek és egyetemek képviselői a növénytáplálás sarkalatos, mégis sokszor háttérbe szoruló kérdéseivel foglalkoztak, majd a precíziós gazdálkodás került terítékre, illetve ehhez kapcsolódóan a gazdálkodást segítő diagnosztikai eszközök, mobilalkalmazások.

Világcég a fenntarthatóságért

Olaf Günther-Borstel
ügyvezető igazgató

Az NPK-műtrágyák világpiacáról, a Yara ebben betöltött szerepéről, a műtrágyagyártás és -felhasználás tendenciáiról Olaf Günther-Borstel, a Yara Hungária Kft. ügyvezető igazgatója adott összegzést.

A Yara valamennyi kontinensen jelen van, a világ 16 országában rendelkezik termelőkapacitással, és több mint 160 országban értékesíti a termékeit. Műtrágya-kibocsátása jelenleg meghaladja a 120 millió zsákot, de a kereslet és ezt kielégítendő a Yara NPK-gyártási kapacitása is folyamatosan nő.

Miben különböznek a Yara NPK-műt-rá-gyái más NPK-termékektől? Olaf Günther-Borstel a következőket emelte ki:

• 
Egyedi tápanyag-feltáródás és -felvétel.
• 
Növényspecifikus összetétel, kiegyensúlyozott táplálás.
• 
Mezo- és mikroelemeket tartalmaznak.
• 
Könnyen kezelhetők a precíz gyártechnológia, egyenletes granulometria révén.
• 
A Yara-portfólió sokszínűsége testre-szabott ajánlatokat tesz lehetővé.
• 
A termékek kiváló minőségű csomagolóanyagban kerülnek forgalomba.

A Yara kimagasló kutató-fejlesztő munkája nemcsak a termékek minőségében köszön vissza, hanem abban is, hogy 
a legkorszerűbb gyártástechnológiák ré--vén kicsi a szénlábnyomuk.

A környezetvédelmi problémák kapcsán az ügyvezető úr kitért a műtrágyák kadmiumszennyezettségének kérdésére is, amire várhatóan a határértékek szigorításával válaszol az Európai Unió. A Yara jó pozícióban nézhet a változások elé: 
a saját tulajdonú foszfátbányáiból kinyert nyersanyag alacsony kadmiumtartalmú.

Kiegyensúlyozott növénytáplálás

Christoph Steiner
kutató

A Yara legnagyobb kutatóközpontjából, Hanninghofból (Németország) érkezett Christoph Steiner, aki csapatával növény-specifikus megoldások kialakításán dolgozik.

Előadása középpontjába olyan mezo- és mikroelemeket (kalcium, magnézium, kén, bór) állított, melyek alapvető élettani folyamatok kulcsszereplői, és más tápelemek, például a nitrogén hasznosulását is jelentős mértékben befolyásolják. Jelentőségüket, szerepüket az olajnövények példáján mutatta be.
A szerteágazó előadásból most röviden a kéntáplálás kérdésével foglalkozunk. Az ipari eredetű kénszennyezés jelentős csökkenését követően egyre fontosabbá válik ennek a tápelemnek a megfelelő pótlása. Hiányát repcénél, napraforgónál is a felső, fiatal leveleken jelentkező fakulás, sárgulás jelezheti (szemben az alsó levelek nitrogénhiány okozta sárgulásával), de kifejezett tünetet nem mutató, rejtett hiány is előfordul. Felvehető formája, a szulfátion, kimosódásra érzékeny. Kén hiányában a nitrogén hasznosítása is romlik, mennyiségi és minőségi veszteséggel kell számolni. Ilyenkor – a két tápelem arányának eltolódása miatt – 
a nagy adagú nitrogéntrágyázás termésdepressziót is okozhat. Éppen ezért – hangsúlyozta Steiner úr – megalapozott döntést csak talaj- és növényvizsgálat alapján tudunk hozni a növénytáplálásban.

Az adott kultúra igényeinek megfelelő, kiegyensúlyozott növénytáplálás vezet a legjobb eredményre, emelte ki összegzésében az előadó.

A Yara ennek érdekében mezo- és mikroelemekkel kiegészített komplex trágyákat kínál a gazdálkodóknak a YaraMila termékcsaládban. A nitrogén pótlására szolgáló Sulfan kén- és mikroelem-kiegészítést is tartalmaz, a Brassitrel Pro levéltrágya pedig a repce és napraforgó igényeinek megfelelő összetételben tartalmazza a tápelemeket.

Alapvető az egészséges talaj

dr. Kalocsai Renátó
kutató

Több mezoelem szerepét, pótlásának megfelelő módját ismertette dr. Kalocsai Renátó (Széchenyi István Egyetem, Mosonmagyaróvár). Ezek közül most 
a kalciumot emeljük ki, amelynek szerepe messze túlmutat egy tápelemén.

Az előadó kiemelte: a felelős gazdálkodás egyik fontos feladata a talajegészség helyreállítása, megőrzése. Ez magában foglalja a talaj szerkezetének javítását, 
a talajélet fenntartását, a szervesanyag-gazdálkodást.

A kalciumra tápelemként és a megfelelő talajszerkezet egyik alapköveként is gondolnunk kell. Mennyiségét kimosódás és a terméssel történő eltávolítása is csökkenti, a pótlását szolgáló meszezés gyakorlata azonban szinte feledésbe merült, ami a talajok elsavanyodását eredményezi. Ez a folyamat maga után vonja 
a mikrobiológiai egyensúly eltolódását, 
a szerkezetromlást, aminek talajtömörödés, rosszabb művelhetőség a következménye. A kalciumhiányból eredő problémák kis adagokban történő, rendszeres meszezéssel orvosolhatók.

Levéltrágyázás, a gyors segítség

dr. Petróczi István
NAIK

Dr. Petróczi István (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ) és dr. Árendás Tamás (MTA Agrártudományi Kutatóközpont) levéltrágyázási vizsgálatai eredményeiről, tanulságaikról számolt be a rendezvény résztvevőinek. Mint elmondták, az utóbbi évtizedekben láthatóan megnőtt a levéltrágyázás szerepe a tápanyag-gazdálkodásban, különösen a mikroelemek utánpótlásában.

dr. Árendás Tamás
MTA

A mezőgazdaságban az utóbbi évtizedekben bekövetkező változások a talaj szolgáltatóképességének csökkenését vonták maga után. Jellemző tendencia a szervesanyag-veszteség, az elsavanyodás és a talajélet csökkenése, visszaszorultak a talajt regeneráló növények (borsó, lucerna, gyökgumósok). A mikroelemek pótlásában meghatározó szerepű szervestrágyázás töredékére csökkent, ami a talajok kimerülését vonta maga után. Mindezen tényezők miatt egyre jobban felértékelődött a gyors segítséget nyújtó, mikroelemet tartalmazó levéltrágyák szerepe. Jól mutatják ezt a tendenciát az évtizedek óta zajló levéltrágyázási vizsgálatok eredményei: a megfelelő időben elvégzett kezeléseknek a nyolcvanas évektől napjainkig egyre nagyobb termésnövelő hatása van. Ebben szerepet játszik a termékek javuló minősége mellett a tápelemek hiánya, korlátozott felvehetősége a talajban.

Az utóbbi évek vizsgálataiból szemezgetve az előadók elmondták: búzában a Gramitrel egyszeri használata – évjárattól függően – már 3-6 mázsával növelheti a termést hektáronként. A nagyon jó tápanyag–reakciójú repcében a Brassitrel Pro termésnövelő hatása 4-8 mázsát is elért, a Brassitrel vagy Magtrac 500 levéltrágyák pedig rendszeresen 1-2 mázsát hozzáadtak a szója terméséhez.

A levéltrágyák felhasználásával kapcsolatban az előadók hangsúlyozták: a legjobb hatékonyság eléréséhez a kezeléseket a növény szükségleteihez kell időzíteni. A megkésett kezelések általában a hatás csökkenéséhez vagy elmaradásához vezetnek.

Precíziós gazdálkodás

Mészáros Gábor (KITE Zrt.) és Szabó Szilárd (Agro Aim Kft.) a precíziós gazdálkodásról adott áttekintést, melyben kitértek 
a megvalósításhoz szükséges alapfelté-telekre, az elérhető célokra, eredményekre is.

A precíziós gazdálkodás többet jelent, mint a helyspecifikus gazdálkodás. A rendszer lényege, hogy a növény fenológiájának megfelelően álljanak ren-delkezésére a szükséges inputok, ezzel növeljük a termelés hatékonyságát. 
A megvalósításnak megvannak az alapfeltételei:

• 
A precíziós gazdálkodásba vonandó területen előfeltétel a belvíz elleni védelem, továbbá az elsavanyodott talajok javítása.
• 
A megvalósításhoz megfelelő műszaki és informatikai háttér szükséges.
• 
Fontos elem a gépkezelők oktatása.

A precíziós gazdálkodás végső célja, hogy a hatékonyság javításával többletjövedelmet hozzon. Aki erre az útra kíván lépni, annak első feladata a terület felmérése, az azonos tulajdonságú foltok (menedzsmentzónák) lehatárolása.

Ha a vizsgálat eredményei indokolják, akkor differenciált talajjavítást kell végezni. 
A precíziós gazdálkodást néhány táblával érdemes elkezdeni, ahol először a differenciált tápanyagellátást kell megvalósítani – ez az elem kecsegtet a legnagyobb megtakarítással és hozamnövekedéssel. Ezt követően érdemes differenciált tőszámbeállításban is gondolkodni.

Döntéstámogató szolgáltatások

A tápanyag-gazdálkodás tervezésében a talajvizsgálatok fontos kiegészítője 
a növényvizsgálat. A Yara fejlesztéseinek köszönhetően ehhez több műszer és szoftver is rendelkezésre áll, melyeket a cég munkatársai mutattak be a Yara Nap záróelőadásában.

A különböző növénykultúrák nitrogénigényének felmérésére szolgál az N-Tester, amellyel szárba induláskor és a zászlós levél kiterülésekor végzett gyors méréssel kaphatunk adatokat.

A traktorra szerelhető N-Sensor a nitrogénigény valós idejű meghatározására szolgál, számos kultúrában alkalmazható. A terület pásztázása közben a növényzet fényreflexiós különbségeit méri, műtrágya-mennyiséget kalkulál, és a mögötte haladó műtrágyaszóró differenciált módon elvégzi a kijuttatást.

Mobilapplikációkkal is segíti a Yara 
a gazdálkodók munkáját:

• 
A CheckIT olyan diagnosztikai alkalmazás, amely a tápelemhiányok azonosításához, kezeléséhez nyújt segítséget.
• 
Az ImageIT program használatával a nitrogénellátottságról kaphatunk információt, egyelőre repcekultúrában. A mobiltelefonnal készített fényképet elemzi, és ez alapján ad támpontot a további kijuttatáshoz.
• 
A Tankmix egy sokak által már ismert internetes szolgáltatás, amely már mobileszközön is elérhető. A YaraVita levéltrágyák egymással, illetve növényvédő szerekkel való keverhetőségéről ad információt.

Szerző: AgrárUnió