Növénytermesztés - 2018.03.07
Harmadik alkalommal rendezte meg a Yara Hungária Kft. gazdálkodóknak szóló januári tápanyag-gazdálkodási konferenciáját, a Yara Napot. A rendezvény programja három témát ölelt fel.
A nyitóelőadásban a vendégek áttekintést kaptak a nemzetközi műtrágyapiacról. Ezt követően kutatóintézetek és egyetemek képviselői a növénytáplálás sarkalatos, mégis sokszor háttérbe szoruló kérdéseivel foglalkoztak, majd a precíziós gazdálkodás került terítékre, illetve ehhez kapcsolódóan a gazdálkodást segítő diagnosztikai eszközök, mobilalkalmazások.
Olaf Günther-Borstel
ügyvezető igazgató
Az NPK-műtrágyák világpiacáról, a Yara ebben betöltött szerepéről, a műtrágyagyártás és -felhasználás tendenciáiról Olaf Günther-Borstel, a Yara Hungária Kft. ügyvezető igazgatója adott összegzést.
A Yara valamennyi kontinensen jelen van, a világ 16 országában rendelkezik termelőkapacitással, és több mint 160 országban értékesíti a termékeit. Műtrágya-kibocsátása jelenleg meghaladja a 120 millió zsákot, de a kereslet és ezt kielégítendő a Yara NPK-gyártási kapacitása is folyamatosan nő.
Miben különböznek a Yara NPK-műt-rá-gyái más NPK-termékektől? Olaf Günther-Borstel a következőket emelte ki:
•
Egyedi tápanyag-feltáródás és -felvétel.
•
Növényspecifikus összetétel, kiegyensúlyozott táplálás.
•
Mezo- és mikroelemeket tartalmaznak.
•
Könnyen kezelhetők a precíz gyártechnológia, egyenletes granulometria révén.
•
A Yara-portfólió sokszínűsége testre-szabott ajánlatokat tesz lehetővé.
•
A termékek kiváló minőségű csomagolóanyagban kerülnek forgalomba.
A Yara kimagasló kutató-fejlesztő munkája nemcsak a termékek minőségében köszön vissza, hanem abban is, hogy a legkorszerűbb gyártástechnológiák ré--vén kicsi a szénlábnyomuk.
A környezetvédelmi problémák kapcsán az ügyvezető úr kitért a műtrágyák kadmiumszennyezettségének kérdésére is, amire várhatóan a határértékek szigorításával válaszol az Európai Unió. A Yara jó pozícióban nézhet a változások elé: a saját tulajdonú foszfátbányáiból kinyert nyersanyag alacsony kadmiumtartalmú.
Christoph Steiner
kutató
A Yara legnagyobb kutatóközpontjából, Hanninghofból (Németország) érkezett Christoph Steiner, aki csapatával növény-specifikus megoldások kialakításán dolgozik.
Előadása középpontjába olyan mezo- és mikroelemeket (kalcium, magnézium, kén, bór) állított, melyek alapvető élettani folyamatok kulcsszereplői, és más tápelemek, például a nitrogén hasznosulását is jelentős mértékben befolyásolják. Jelentőségüket, szerepüket az olajnövények példáján mutatta be.
A szerteágazó előadásból most röviden a kéntáplálás kérdésével foglalkozunk. Az ipari eredetű kénszennyezés jelentős csökkenését követően egyre fontosabbá válik ennek a tápelemnek a megfelelő pótlása. Hiányát repcénél, napraforgónál is a felső, fiatal leveleken jelentkező fakulás, sárgulás jelezheti (szemben az alsó levelek nitrogénhiány okozta sárgulásával), de kifejezett tünetet nem mutató, rejtett hiány is előfordul. Felvehető formája, a szulfátion, kimosódásra érzékeny. Kén hiányában a nitrogén hasznosítása is romlik, mennyiségi és minőségi veszteséggel kell számolni. Ilyenkor – a két tápelem arányának eltolódása miatt –
a nagy adagú nitrogéntrágyázás termésdepressziót is okozhat. Éppen ezért – hangsúlyozta Steiner úr – megalapozott döntést csak talaj- és növényvizsgálat alapján tudunk hozni a növénytáplálásban.
Az adott kultúra igényeinek megfelelő, kiegyensúlyozott növénytáplálás vezet a legjobb eredményre, emelte ki összegzésében az előadó.
A Yara ennek érdekében mezo- és mikroelemekkel kiegészített komplex trágyákat kínál a gazdálkodóknak a YaraMila termékcsaládban. A nitrogén pótlására szolgáló Sulfan kén- és mikroelem-kiegészítést is tartalmaz, a Brassitrel Pro levéltrágya pedig a repce és napraforgó igényeinek megfelelő összetételben tartalmazza a tápelemeket.
dr. Kalocsai Renátó
kutató
Több mezoelem szerepét, pótlásának megfelelő módját ismertette dr. Kalocsai Renátó (Széchenyi István Egyetem, Mosonmagyaróvár). Ezek közül most a kalciumot emeljük ki, amelynek szerepe messze túlmutat egy tápelemén.
Az előadó kiemelte: a felelős gazdálkodás egyik fontos feladata a talajegészség helyreállítása, megőrzése. Ez magában foglalja a talaj szerkezetének javítását, a talajélet fenntartását, a szervesanyag-gazdálkodást.
A kalciumra tápelemként és a megfelelő talajszerkezet egyik alapköveként is gondolnunk kell. Mennyiségét kimosódás és a terméssel történő eltávolítása is csökkenti, a pótlását szolgáló meszezés gyakorlata azonban szinte feledésbe merült, ami a talajok elsavanyodását eredményezi. Ez a folyamat maga után vonja a mikrobiológiai egyensúly eltolódását, a szerkezetromlást, aminek talajtömörödés, rosszabb művelhetőség a következménye. A kalciumhiányból eredő problémák kis adagokban történő, rendszeres meszezéssel orvosolhatók.
dr. Petróczi István
NAIK
Dr. Petróczi István (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ) és dr. Árendás Tamás (MTA Agrártudományi Kutatóközpont) levéltrágyázási vizsgálatai eredményeiről, tanulságaikról számolt be a rendezvény résztvevőinek. Mint elmondták, az utóbbi évtizedekben láthatóan megnőtt a levéltrágyázás szerepe a tápanyag-gazdálkodásban, különösen a mikroelemek utánpótlásában.
dr. Árendás Tamás
MTA
A mezőgazdaságban az utóbbi évtizedekben bekövetkező változások a talaj szolgáltatóképességének csökkenését vonták maga után. Jellemző tendencia a szervesanyag-veszteség, az elsavanyodás és a talajélet csökkenése, visszaszorultak a talajt regeneráló növények (borsó, lucerna, gyökgumósok). A mikroelemek pótlásában meghatározó szerepű szervestrágyázás töredékére csökkent, ami a talajok kimerülését vonta maga után. Mindezen tényezők miatt egyre jobban felértékelődött a gyors segítséget nyújtó, mikroelemet tartalmazó levéltrágyák szerepe. Jól mutatják ezt a tendenciát az évtizedek óta zajló levéltrágyázási vizsgálatok eredményei: a megfelelő időben elvégzett kezeléseknek a nyolcvanas évektől napjainkig egyre nagyobb termésnövelő hatása van. Ebben szerepet játszik a termékek javuló minősége mellett a tápelemek hiánya, korlátozott felvehetősége a talajban.
Az utóbbi évek vizsgálataiból szemezgetve az előadók elmondták: búzában a Gramitrel egyszeri használata – évjárattól függően – már 3-6 mázsával növelheti a termést hektáronként. A nagyon jó tápanyag–reakciójú repcében a Brassitrel Pro termésnövelő hatása 4-8 mázsát is elért, a Brassitrel vagy Magtrac 500 levéltrágyák pedig rendszeresen 1-2 mázsát hozzáadtak a szója terméséhez.
A levéltrágyák felhasználásával kapcsolatban az előadók hangsúlyozták: a legjobb hatékonyság eléréséhez a kezeléseket a növény szükségleteihez kell időzíteni. A megkésett kezelések általában a hatás csökkenéséhez vagy elmaradásához vezetnek.
Mészáros Gábor (KITE Zrt.) és Szabó Szilárd (Agro Aim Kft.) a precíziós gazdálkodásról adott áttekintést, melyben kitértek a megvalósításhoz szükséges alapfelté-telekre, az elérhető célokra, eredményekre is.
A precíziós gazdálkodás többet jelent, mint a helyspecifikus gazdálkodás. A rendszer lényege, hogy a növény fenológiájának megfelelően álljanak ren-delkezésére a szükséges inputok, ezzel növeljük a termelés hatékonyságát. A megvalósításnak megvannak az alapfeltételei:
•
A precíziós gazdálkodásba vonandó területen előfeltétel a belvíz elleni védelem, továbbá az elsavanyodott talajok javítása.
•
A megvalósításhoz megfelelő műszaki és informatikai háttér szükséges.
•
Fontos elem a gépkezelők oktatása.
A precíziós gazdálkodás végső célja, hogy a hatékonyság javításával többletjövedelmet hozzon. Aki erre az útra kíván lépni, annak első feladata a terület felmérése, az azonos tulajdonságú foltok (menedzsmentzónák) lehatárolása.
Ha a vizsgálat eredményei indokolják, akkor differenciált talajjavítást kell végezni. A precíziós gazdálkodást néhány táblával érdemes elkezdeni, ahol először a differenciált tápanyagellátást kell megvalósítani – ez az elem kecsegtet a legnagyobb megtakarítással és hozamnövekedéssel. Ezt követően érdemes differenciált tőszámbeállításban is gondolkodni.
A tápanyag-gazdálkodás tervezésében a talajvizsgálatok fontos kiegészítője a növényvizsgálat. A Yara fejlesztéseinek köszönhetően ehhez több műszer és szoftver is rendelkezésre áll, melyeket a cég munkatársai mutattak be a Yara Nap záróelőadásában.
A különböző növénykultúrák nitrogénigényének felmérésére szolgál az N-Tester, amellyel szárba induláskor és a zászlós levél kiterülésekor végzett gyors méréssel kaphatunk adatokat.
A traktorra szerelhető N-Sensor a nitrogénigény valós idejű meghatározására szolgál, számos kultúrában alkalmazható. A terület pásztázása közben a növényzet fényreflexiós különbségeit méri, műtrágya-mennyiséget kalkulál, és a mögötte haladó műtrágyaszóró differenciált módon elvégzi a kijuttatást.
Mobilapplikációkkal is segíti a Yara a gazdálkodók munkáját:
•
A CheckIT olyan diagnosztikai alkalmazás, amely a tápelemhiányok azonosításához, kezeléséhez nyújt segítséget.
•
Az ImageIT program használatával a nitrogénellátottságról kaphatunk információt, egyelőre repcekultúrában. A mobiltelefonnal készített fényképet elemzi, és ez alapján ad támpontot a további kijuttatáshoz.
•
A Tankmix egy sokak által már ismert internetes szolgáltatás, amely már mobileszközön is elérhető. A YaraVita levéltrágyák egymással, illetve növényvédő szerekkel való keverhetőségéről ad információt.
Szerző: AgrárUnió
LEGOLVASOTTABB HÍREK
