Szociális gyümölcstermesztés

Szociális gyümölcstermesztés – Egészséges élelmiszer önellátással

Napjaink szociális problémái közül az egyik legégetőbb 
a társadalom egyenlőtlenségének, ezen belül is elsősorban 
az életvitelbeli és jóléti hiányosságoknak a problematikája. Ennek számos szociális, gazdasági és társadalmi oka van, mint ahogyan 
a megoldása is szerteágazó.

A fő probléma, hogy az egyes régiókban élő lakosság munkalehetőségei, illetve ebből adódóan a gazdasági háttere meglehetősen nagy eltéréseket mutat. A szocializációs folyamatok, továbbá 
a régiókban adott esetben a szegénység következtében egyes vidékeken 
az elsősorban önellátást biztosítani hivatott gazdálkodás sem elterjedt, és a lakosság a szükséges ismereteknek nem vagy csak részben van birtokában.

Önellátásra sarkalló programok

Főleg a hátrányos helyzetű településeken, régiókban, de egyre elterjedtebben tapasztalható, hogy a vidéki lakosság részben elvándorol a munkalehetőséget kínáló térségekbe vagy akár országokba, a helyben maradók pedig kilátástalan, munkalehetőség, reális életpálya nélküli helyzetbe kerülnek. Ez mind állami, mind egyházi szinten számos problémát, ugyanakkor lehetőséget is felvet. 
A Magyar Református Egyház és megannyi egyházi, ökumenikus, sőt állami szervezet, alapítvány tűzte zászlajára a célt, hogy ezeken a településeken az érintett lakosság életkörülményeit, lehetőségeit javítsa. Ennek részeként több példát láthattunk arra is, hogy a vidéki lakosság számára háztáji gazdálkodási lehetőséget biztosítsanak, amelynek révén egyrészt a rászoruló családok élelmiszer-ellátását, másrészt a helyi termékek előállítását szorgalmazzák. A természetbeni juttatásokkal közvetlenül a rászorulók kapnak azonnali és a jövőbeni megélhetéshez is segítséget és alapot.

Országszerte szép példákat látunk helyi összefogásra és a meglévő állami és egyházi keretek között megvalósított fejlesztésekre. Ezek révén a helyi lakosság életkörülményei javulnak, helyi termékek – akár nagyobb hozzáadott értékkel feldolgozva – kerülnek ki a gazdaságokból, növekszik a közösség összefogása, az említett települések megtartó ereje, számos téren fejlődés mutatkozik. Ezen kezdeményezések alapos és szerteágazó tervezési munkát, megfelelő tudás- és alapanyagtranszfert, erőteljes és céltudatos koordinációt, továbbá következetes kivitelezést kívánnak a siker elérése érdekében. Számos esetben nyilvánosságot láttak olyan kezdeményezések, amelyek a segítségnyújtási szándékot ötvözték más fontos célok megvalósításával, mint a helyi értékek megőrzése, genetikai források fenntartása stb.

Agrárszociális segítés új formái

A segítségnyújtás e formája azonban – a korábbi években mind egyházi, mind világi szinten megvalósított programok eredményeit értékelve – nagy körültekintést és tervezést igényel, hiszen nem elegendő csupán a természetbeni javakat 
a célcsoporthoz eljuttatni, azt is biztosítani kell, hogy a megsegített családok, egyének a kapott javakkal tudjanak élni és hosszút távon gazdálkodni. Ehhez szükséges, hogy az adományozott alapanyagok megfeleljenek a fogadók felkészültségi állapotának és termelési ismereteinek, sőt a tőlük elvárható személyi és anyagi ráfordítások mértékének. Az állattenyésztésben már konkrét lépéseket láthattunk ilyen programokra vonatkozóan. A szociális ráfordítások mellett a programban részt vevők fogadókészségét, illetve tudásszintjének növelését, kiterjesztését is érdemes megcélozni.

Azt is fontos kiemelni, hogy a szociális segítségnyújtásra szoruló lakosság egyre rosszabb egészségi állapotban van, ami – többek között – a szűkös források miatt hiányos élelmezésükre is visszavezethető. Az egészségmegőrzés érdekében fontos lehet a helyben előállított termékek helyi lakosság által történő felhasználása, elfogyasztása.


Jó lehetőség 
a gyümölcstermesztés

A kiegyensúlyozott táplálkozás megvalósításához elengedhetetlen a megfelelő és kellő mértékű gyümölcsfogyasztás 
a társadalom minden korcsoportjában. Ez azonban a korábban említett, szegénységgel és egyenlőtlenséggel sújtott társadalmi csoportokban elsősorban anyagi okokból nem élvez prioritást. Különösen hátrányosan érintettek azok a korosztálycsoportok, illetve rétegek, amelyek a szociális közétkeztetés valamely formájában nem részesülnek. Azon személyek, akik a szociális étkeztetéshez hozzájutnak, kissé jobb helyzetben vannak. Azonban szakmai vélemények szerint a rászorulók többségének lehetne segíteni az egészséges táplálkozását, megelőzve ezzel számos, ennek hiányából eredő egészségügyi és szociális problémát. Tekintettel arra, hogy a szegénység által érintett társadalmi rétegek jelentős százaléka vidéken, általában kertes házban él, az önellátási volumenben megvalósítandó gyümölcstermesztéshez szükséges terület adott lenne.

A tervezett és vázolt koncepció lényege, hogy gyümölcsfaoltványok rászorulók részére történő adományozásával és azok nevelésével sok-sok rászoruló család számára lehetővé válna az egészséges gyümölcs megtermelése. Figyelembe véve azonban, hogy a gyümölcstermesztéshez az érintettek többsége nem rendelkezik megfelelő tudással, meg kell találni azokat az alapanyagokat, amelyek elfogadható termésszint elérését biztosítják. Erre elsősorban tájfajtákkal már láttunk példát, amelyeknek számos előnyük mutatkozott. Sok esetben a tájfajták további hozzáadott értékek előállításához is biztos alapot nyújtanak. Továbbá nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy 
a tájfajták a helyi termesztési viszonyokhoz rendkívül jól alkalmazkodni képes genetikai alapokkal rendelkeznek. Azonban célszerű felülvizsgálni az elérhető genetikai alapokat, amelyek az utóbbi években, évtizedekben ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül annak érdekében, hogy a termelés biztonsága és a végtermék minősége minél magasabb szintű legyen.

A piacon egyre terjednek azon gyümölcsfajták, amelyek mind az intenzív, mind a háztáji termelésben előforduló legjelentősebb kórokozókkal, továbbá a megváltozott klimatikus viszonyokkal szemben valamilyen mértékű ellenálló képességet mutatnak. Célszerű megvizsgálni e fajták szociális segítségnyújtás keretében történő adományozását, hiszen ezekkel kisebb mértékű szakértelemmel és szűkösebb, sőt adott esetben nulla anyagi (növényvédő szer, tápanyag-utánpótlás) ráfordítással, csupán az élő munka befektetésével is jelentős eredmény érhető el. Ezenfelül a támogatottaknak 
a szükséges szaktudás könnyedén átadható, amennyiben erre a fogadó fél részéről is nyitottság mutatkozik. Az intenzív gyümölcstermesztés számos ráfordítást feltételez, mint vízellátás, tápanyag-viszszapótlás, intenzív növényvédelem. Ezen ráfordításokat – elsősorban a növényvédelmi kiadásokat – a célcsoportok nem feltétlenül engedhetik meg maguknak.

Célnak megfelelő fajták

Rezisztens fajtákkal a növényvédelmi ráfordítások minimálisra csökkenthetők. 
Az Európai Unióban 2012 óta érvényes szabályozás értelmében valamely tagállamban az egységesített előzetes bejelentési folyamat során bejegyzett növényfajta az unió valamennyi tagállamában bejegyzettnek tekintendő. Ezáltal az utóbbi években hazánkban rendelkezésre álló és elérhető gyümölcsfajták száma jelentős mértékben megnőtt. 
A világtrendeknek megfelelően évtizedek óta a legnagyobb nemesítőintézetek azon dolgoznak, hogy az adott gyümölcsfaj termesztésében legjelentősebb kórokozóval, illetve betegségekkel szemben ellenálló, kiváló élvezeti értékű fajtákat állítsanak elő. 
Az utóbbi időben számos olyan rezisztens fajta elérhető, amely már nem csupán ipari feldolgozásra alkalmas, hanem friss fogyasztásra is. Fontos trend az ökológiai gazdálkodási rendszerben történő alkalmazhatóság.

Az elérhető fajták köréből célszerű a helyi ökológiai adottságok között is kiváló terméssel rendelkező, könnyen termelhető fajták kiválasztása, összegyűjtése és szociális segítségnyújtásként történő elterjesztése. Alacsonyabb ráfordításokkal nem csupán friss fogyasztásra, de házi konzerválás révén az év többi időszakára is megtermelhető a családok gyümölcsszükséglete. Cél az e tekintetben alkalmas gyümölcsfajtákra tett ajánlás mellett 
a legalapvetőbb szakismeretek összefoglalása, továbbá a megtermelt javak tartósítási ismereteinek rövid összegzése is.

Az előzőekben vázolt elvek alapján tervezünk további együttműködést, tudományos és gyakorlati megalapozottságú kutatómunkát a Debreceni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem kutató-oktatóinak, valamint gyakorlati szakemberek bevonásával.

Célszerű rezisztens, a helyi ökológiai adottságok között is kiváló terméssel rendelkező, könnyen termelhető fajták kiválasztása, összegyűjtése és szociális segítségnyújtásként történő elterjesztése.

Szerző: Dr. Gyimóthy Gergely adjunktus Debreceni Református Hittudományi Egyetem Természettudományi Tanszék

Tags: élelmiszer, gyümölcstermesztés, egészséges, szociális, önellátás

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom