TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 88.159,16 Ft (tonna)

Napraforgómag: 239.125,61 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 80.915,04 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 85.038,42 Ft (tonna)

Repcemag: 215.601,36 Ft (tonna)

Full-fat szója: 206.538,43 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 614 Ft

Benzin ára: 597 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 397,95000

USD: 363,42000

CHF: 413,17000

GBP: 472,52000

Hirdetés

A talajközpontú termelésről – Szántóföldi hozamnövelés az alapoktól, alaposan

Növénytermesztés - 2015.07.10

A fejlett civilizációk virágzása és hanyatlása mindig szoros összefüggésben volt a talajok termékenységével. Szerencsére egyre több cég, szakmai szervezet ismeri fel ma már, hogy a talaj, a termőföld olyan kiemelten fontos természeti adottságunk, amelyet óvni, gondozni kell, hogy az utánunk következő generációkat is szolgálhassa. Ilyen elgondolásból született meg a Talajközpontú Termelés Konferenciája is, amelyet a gazdálkodók aktív részvételével május 19-én Budapesten rendeztek meg.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Belépés

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

kukorica A 2015-ös évet az ENSZ a Talajok Nemzetközi Évének nyilvánította, többek között ez adta az ötletét és aktualitását a Magyar Talajtani Társaság, a Nébih, a Gabonatermelők Országos Szövetsége (GOSZ), a Phylazonitot forgalmazó Agrova Kft., az Axiál és a Fertilia szakmai támogatásával megrendezett, a „Szántóföldi hozamnövelés az alapoktól” alcímmel futó szakmai fórumnak.

Micheli Erika MTT elnök
Kulcskérdés a vízraktározás
Vancsura József, a GOSZ elnöke megnyitó beszédében üdvözölte, hogy a termőföld külön konferencia témája, hiszen annak minősége és állapota nagymértékben meghatározza a teljes magyar agrárium jövőjét. Ezt követően Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a talajközpontú termelés kérdéseit tekintette át a kormányzat szemszögéből.  Az államtitkár szerint bár Magyarország területének 80-85 százalékát termőföld fedi, ez rossz talajműveléssel rövid időn belül tönkre tehető. Az előadásból kiderült az is, jelentősen, két balatonnyi területtel nőtt a művelés alól kivett területek aránya: míg az 1950-es években 700 ezer hektár volt, mára közel 1,5 millió hektárra emelkedett. Az előadó szerint ezért nagymértékben az önkormányzatok zöldmezős beruházásai a felelősek. Feldman Zsolt úgy véli, a talaj állapotának romlása gazdasági szempontból sem szerencsés, hiszen azzal, hogy romlik pl. a talaj vízmegtartó, tápanyag-hasznosító képessége, egyúttal a jövedelmezősége, profittermelő képessége is csökken. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vízgazdálkodás területén vízelvezetés helyett a vízraktározás, a csapadék maximális mértékű hasznosítása a feladat, és a 2020-ig rendelkezésre álló 50 milliárd forint forrást öntözésfejlesztési beruházásokra ott szabad felhasználni, ahol arra a talaj alkalmas, és olyan típusú fejlesztésekre, amelyek nem érintik károsan a talajállapotot.
„A talajok sokrétű funkciói meghatározzák az élet minőségét és földi jövőnket” – mondta el Micheli Erika egyetemi tanár, a Magyar Talajtani Társaság (MTT) elnöke, aki példaként említette, hogy a talaj tárolja, szűri és szolgáltatja a vizet: a talajvízben és kapillárisokban őrzött víz a legjelentősebb hozzáférhető édes víz. A talaj megköti és tárolja a szenet, így a legnagyobb szárazföldi széntárolónak tekinthető.
Élőhelyül szolgál a talajlakó szervezetek számára, és a tápanyag és hulladékanyagok körforgalmának színtere. Az MTT elnöke szerint ahhoz, hogy talajainkat megfelelően kezeljük és megőrizzük, tudás alapú használat, illetve a talajok ismerete, óvása szükséges, továbbá a tudomány, a politika, a gazdálkodók és az őket kiszolgáló ágazatok összefogására van szükség.