A talajközpontú termelésről – Szántóföldi hozamnövelés az alapoktól, alaposan

A fejlett civilizációk virágzása és hanyatlása mindig szoros összefüggésben volt a talajok termékenységével. Szerencsére egyre több cég, szakmai szervezet ismeri fel ma már, hogy a talaj, a termőföld olyan kiemelten fontos természeti adottságunk, amelyet óvni, gondozni kell, hogy az utánunk következő generációkat is szolgálhassa. Ilyen elgondolásból született meg a Talajközpontú Termelés Konferenciája is, amelyet a gazdálkodók aktív részvételével május 19-én Budapesten rendeztek meg.

kukoricaA 2015-ös évet az ENSZ a Talajok Nemzetközi Évének nyilvánította, többek között ez adta az ötletét és aktualitását a Magyar Talajtani Társaság, a Nébih, a Gabonatermelők Országos Szövetsége (GOSZ), a Phylazonitot forgalmazó Agrova Kft., az Axiál és a Fertilia szakmai támogatásával megrendezett, a „Szántóföldi hozamnövelés az alapoktól” alcímmel futó szakmai fórumnak.

Micheli Erika MTT elnökMicheli Erika MTT elnök
Kulcskérdés a vízraktározás
Vancsura József, a GOSZ elnöke megnyitó beszédében üdvözölte, hogy a termőföld külön konferencia témája, hiszen annak minősége és állapota nagymértékben meghatározza a teljes magyar agrárium jövőjét. Ezt követően Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a talajközpontú termelés kérdéseit tekintette át a kormányzat szemszögéből. 
Az államtitkár szerint bár Magyarország területének 80-85 százalékát termőföld fedi, ez rossz talajműveléssel rövid időn belül tönkre tehető. Az előadásból kiderült az is, jelentősen, két balatonnyi területtel nőtt a művelés alól kivett területek aránya: míg az 1950-es években 700 ezer hektár volt, mára közel 1,5 millió hektárra emelkedett. Az előadó szerint ezért nagymértékben az önkormányzatok zöldmezős beruházásai a felelősek. Feldman Zsolt úgy véli, a talaj állapotának romlása gazdasági szempontból sem szerencsés, hiszen azzal, hogy romlik pl. a talaj vízmegtartó, tápanyag-hasznosító képessége, egyúttal a jövedelmezősége, profittermelő képessége is csökken. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vízgazdálkodás területén vízelvezetés helyett a vízraktározás, a csapadék maximális mértékű hasznosítása a feladat, és a 2020-ig rendelkezésre álló 50 milliárd forint forrást öntözésfejlesztési beruházásokra ott szabad felhasználni, ahol arra a talaj alkalmas, és olyan típusú fejlesztésekre, amelyek nem érintik károsan a talajállapotot.
„A talajok sokrétű funkciói meghatározzák az élet minőségét és földi jövőnket” – mondta el Micheli Erika egyetemi tanár, a Magyar Talajtani Társaság (MTT) elnöke, aki példaként említette, hogy a talaj tárolja, szűri és szolgáltatja a vizet: a talajvízben és kapillárisokban őrzött víz a legjelentősebb hozzáférhető édes víz. A talaj megköti és tárolja a szenet, így a legnagyobb szárazföldi széntárolónak tekinthető.
Élőhelyül szolgál a talajlakó szervezetek számára, és a tápanyag és hulladékanyagok körforgalmának színtere. Az MTT elnöke szerint ahhoz, hogy talajainkat megfelelően kezeljük és megőrizzük, tudás alapú használat, illetve a talajok ismerete, óvása szükséges, továbbá a tudomány, a politika, a gazdálkodók és az őket kiszolgáló ágazatok összefogására van szükség.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Bejelentkezés

Belépés

Felhasználói név *
Jelszó *
Emlékezzen rám

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

Szerző: Tóth Krisztina

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom