A repce rejtett tartalékai – a tápanyagok oldaláról

Azt biztosan hallotta már a kedves olvasó, hogy a repce az egyik legigényesebb 
a szántóföldi növények közül a tápanyagellátás szempontjából. De hogy mennyire igényes – és itt nemcsak a főbb tápelemekre gondolok, hanem a kén, magnézium, bór és mangán szerepére is –, azt vesszük ma jobban górcső alá.

Kezdjük a főbb tápelemekkel: nitrogénből 50–60 kg-ot, foszforból 25–35 kg-ot, káliumból 45–55 kg-ot, magnéziumból (magnézium-oxidban, röviden MgO-ban megadva) 8–10 kg-ot, kénből (elemi kénben kifejezve) pedig 12–16 kg-ot igényel egy tonna terméshez.

Itt érdemes megállni egy szóra. A magnéziumigényt a nemzetközileg elfogadott MgO-ban fejezzük ki, hogy a különböző magnéziumtartalmak könnyen összehasonlíthatóak legyenek, de ez korántsem jelenti, hogy a tápanyagra magnézium-oxid formájában lenne szüksége! A magnézium-szulfát vízoldható, de a magnézium-oxid, a magnézium-hidroxid és a dolomit nem vízoldható formában tartalmazza a magnéziumot. Ezért később szeretnék egy aktív, vízoldható magnéziumformát bemutatni a kedves olvasóknak. 
A táblázatban látszik, hogy a többi felsorolt magnéziumforma csak a következő generációk számára hasznosul... Vízoldékony tápanyag – erre van szüksége a növénynek! Folytatom a repce tápanyagigényét 
a mikroelemekkel, de itt már grammban számolunk: bór (B) 70–140 g/t, réz (Cu) 8–16 g/t, vas (Fe) 100–230 g/t, mangán (Mn) 380–700 g/t, cink (Zn) 110–220 g/t termés. A bór mellett a repce mangánigénye emelkedik ki, fontos hangsúlyozni, hogy egy tonna terméshez. Ezen mennyiségeket tehát fel kell szoroznunk 
a tervezett hektáronkénti terméssel.

A tápanyagokat nem egyszerre kell kijuttatni. A növény tápanyagigénye a tavaszi vegetáció kezdetétől a teljes virágzásig a legnagyobb. Ehhez kell a jó őszi „alapozás”: mivel áttelelő kultúráról van szó, fontos számunkra, hogy milyen állománnyal folytathatjuk a munkát tavasszal.

Nagy termés esetén a tenyészidő alatt összesen felvett kálium mennyisége hektáronként akár a 300–350 kg kálium (K₂O) hatóanyagot is elérheti! A repce kevésbé érzékeny a kloridra, ezért ősszel és tavasszal is jól használhatóak a kloridkötésű műtrágyák. Igaz, hogy a betakarított terméssel (magvak) aránylag kevés kálium távozik a talajból, azonban a növény a szár- és levélképzéshez igen nagy mennyiségű, 140–180 kg/ha hatóanyagnak megfelelő káliumtrágyát igényel. Jó hír, hogy a betakarításkor (repceszalma) visszamaradt kálium nagy része a vetésforgóban marad és később hasznosul – leggyakrabban az utána következő őszi búzában.

Megfelelő mennyiségű kénhez és mag-néziumhoz a repcét kiezerit nevű ásványi trágyával juttathatjuk 1–2 mázsa/ha adagban. Hatóanyaga a magnézium-szulfát, amely a magnézium- és kénellátást egyaránt biztosítja – vízoldható formában! 25% magnéziumot (MgO) és 20% ként tartalmaz (S). SO₃-ban kifejezve pedig 50% a kéntartalma, és mind a magnézium, mind a kén vízolható formában van benne jelen.

De visszakanyarodva a számításunkhoz: 2 mázsa/hektár kiezerit talajba történő kijuttatása mellett 50 kg magnéziumot és 40 kg ként is adunk a repcének (elemi kénben számolva). Oldhatósága a tavaszi kijuttatást is lehetővé teszi, sőt, műtrágyakeverékekben is ideális. A repce különösen érzékeny a hiányos kénellátásra, amelyre jelentős terméskieséssel és alacsony olajtartalommal reagál. Összes kénigénye 50–70 kg/ha. A hiánya már ősszel, a fiatal növényben jelentkezhet, ezért a repce őszi kénszükségletének (15–25 kg/ha S) kielégítésére érdemes odafigyelni. Hiányát a legfiatalabb levelek sárgulása, néha márványosodása jelzi. 
A levelek kanalasodnak, felfelé csavarodnak és törékennyé válnak. A későbbiekben csökken a virágok száma és színük fakóbb lesz.
A kén nagyon fontos tápanyaga a repcének. Nemcsak azért, mert keresztes virágú vagy mert a repce zsírsavképzéséhez a kén nélkülözhetetlen, hanem azért is, mert a kijuttatott nitrogéntrágyát jobban tudja a kén jelenlétében hasznosítani, ez pozitívan hat a termésmennyiségre is és az olajhozamra is. Enyhe kénhiányos időszakban levélen keresztül gyorsan be tudunk avatkozni keserűsóval, és különösen jót teszünk a repcének, ha a bórral kiegészített verziójával permetezünk. Ha viszont tartósan kénhiány áll fenn, a termésveszteség akár a 60-70%-ot is elérheti.

Fontos tudni, hogy a repce kénfelvétele párhuzamosan zajlik a magnézium felvételével. Így érdemes a két tápanyagot együtt kijuttatni – talajon keresztül kiezerit ként és kiegészítésként levélen keresztül keserűsó formájában, mert a kettő kiválóan kiegészíti, de nem helyettesíti egymást.

A repce bórigényes növény. A vegetációs időszak alatt az egészséges állomány 350-400 g bórt vesz fel hektáronként. 
Az alsóbb szárak megvastagodása, a törpenövés, az üreges gyökér képződése, az oldalgyökerek túlzott rövidsége, valamint a virágzást követő gyenge becőképződés mind a gyenge bórellátás következménye, és ez kihat a termésre is.

Mangán esetében sokszor nem a mangán kevés a talajban, hanem egyéb tényezők befolyásolhatják a felvehetőségét: például a magas humusztartalmú talajokon, a magas pH-értékű talajokon, de szintén gond lehet a mangánellátással a talaj meszezését követően. A mangán befolyásolja a klorofillképzést, ebben hasonló a magnéziumhoz, valamint a fotoszintézist, ezáltal a növény asszimilációs teljesítményét, végső soron pedig a hektáronkénti termést. A mangán elősegíti az oldalgyökerek növekedését és javul a talajon keresztüli tápanyagfelvétel.

Csak a minden tekintetben jól ellátott állomány képes a maximális termést elérni. A mangán pótlását levélen keresztül is megoldhatjuk. a keserűsó bóros verziója is tartalmazza, amelynek külön előnye, hogy magnéziummal együtt jut a mangán a növénybe. Ehhez egy mázsa kiezeritet és 20-25 kg/ha bóros keserűsót tartunk kiváló választásnak. Ez utóbbit osszuk meg, és két részletben, mindkétszer 10 kg/ha dózisban juttassunk ki A megfelelő koncentráció a maximum 5%-os oldat, azaz a 10 kg-ot legalább 200 liter vízbe tegyük. De ha például 2000 literes a permetezőtartály, akkor abban maximum 100 kg-ot oldjunk fel. Fontos, hogy más kéntartalmú szerrel ne keverjük, mert a kén hatása összadódhat és perzselhet.

Sikeres évet és büszke repcetermelőket kívánok!

Kérdése van? 
Hívjon bizalommal 30/232-01-54

 

Szerző: Dr. Zsom Eszter

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom