Gombáktól a kelátokig – I. Pest megyei szakmai nap a tápanyag-gazdálkodásról

Hagyományteremtő céllal rendezte meg a Magyar Növényorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete első szakmai napját a gödöllői Szent István Egyetemen. A 2017. február 16-i első előadás-sorozatot a tápanyag-gazdálkodásnak szentelték.

A mezőgazdaság előtt álló kihívásokat, a versenyképes és költséghatékony termelést ma már csak komplex szemlélettel lehet megvalósítani. Ehhez az összetett gondolkodáshoz az is hozzátartozik, hogy fokozottan figyelünk a termőföld állapotára, minőségére, és gondoskodunk annak megfelelő táplálásáról. A Magyar Növényorvosi Kamara Pest Megyei Szervezetének „I. Pest megyei szakmai nap a tápanyag-gazdálkodásról” címmel meghirdetett szemináriumának előadásai is ebben a szellemben zajlottak.

Erdész Ferenc titkár köszöntője után 
a rendezvény szervezési feladatait is ellátó AGRO.bio Hungary Kft. képviseletében Őszi Tibor szaktanácsadó általános bevezetést tartott a mikrobiológiai készítmények szerepéről. A mikrobiológiai készítmény a talaj termékenységét javító, a növény fejlődését befolyásoló és a komposzt mezőgazdasági célú felhasználása esetén a komposztálási folyamatokat elősegítő mikroszervezeteket (baktériumokat, gombákat, algákat) tartalmazó termésnövelő anyag, amely mentes az emberre fertőzőképes és a talaj természetes mikroflóráját kedvezőtlenül befolyásoló szervezetektől. A növénykondicionálók, illetve biostimulánsok azok a természetes alapanyagokból előállított termékek, amelyek a növényi növekedést támogatják, fokozzák. Legjellemzőbb hatásuk a gyökértömeg növekedése, a fokozott tápanyagfelvétel és a stressztolerancia javítása. Ide tartoznak a mikrobiológiai oltóanyagok, a huminsavak, a fulvosavak, az aminosavak és más fehérjekivonatok, valamint az algakivonatok. A szakember arról is beszélt, hogy szemléletváltásra van szükség a termelőknél, és be kell illeszteni a talajbaktériumokat a termelési rendszerbe.

Talajoltás, növényoltás

A talajoltás jelentőségének és technológiájának felvázolását a Natur Agro Hungária Kft. képviselője, Imreh Gergő kapta feladatul a szervezőktől. A talajoltásra elsősorban az intenzív növénytermesztési gyakorlat, a negatív tápanyagmérleg, 
az úgynevezett „szervesanyag-kirablás”, az időjárási szélsőségek, az erózió és defláció, a másodlagos szikesedés, a helytelen vetésváltás, illetve a növényvédelmi, agrotechnikai és tápanyag-utánpótlási szakmai ismeretek hiánya miatt van szükség. Előadásában hangsúlyozta, hogy a talaj kémiai és fizikai tulajdonságai mellett a biológiait is ugyanolyan hangsúllyal kell figyelembe venni. Az előadó szerint a kedvező talajállapot elérése érdekében vagy kedvező talajállapotot kell előidéznünk, vagy mesterséges talajoltást kell végeznünk.

A pillangós növények oltásának jelentőségéről és technológiájáról a Terragro Kft. képviselője osztotta meg a gondolatait és tapasztalatait a megjelentekkel. Fok Imre régióvezető-szaktanácsadó bemutatta például azt a folyamatot, hogyan alakulnak ki a gumók a szójagyökéren. A növény kémiai jelekkel csalogatja a gyökérszőrhöz a baktériumokat, amelyek megtapadnak, majd infekciós fonálon bejutnak a gyökér kéregsejtjébe, ahol beindítják annak osztódását. Ennek eredményeként kialakul 
a gümő, amelyben a nitrogénkötés folyik. Ismertette a rhizobiumoltás lehetséges módjait: az előadó szerint kis hatékonyságú a csávázott vetőmaggal, illetve a vetéssel egy menetben porcsávázással történő oltás, míg a teljes felületoltással végzett (rhizobiumadalék és talajoltó baktérium tankmixben) oltás jóval hatékonyabb, hiszen a növény az infekciót követő három-ötödik héttől nitrogénből önellátóvá válik.

Szármaradványból tápanyag

A tarlóbontás jelentőségét és technológiáját a Bio-Nat Kft. képviselője járta körül. 
Dr. Dögei Imre arról beszélt, hogy a humusz mennyiségének fontos meghatározója a beforgatott szerves anyag mennyisége, így lényeges, hogy mekkora tömegű szármaradványt juttatunk a talajba. Az elhalt növényi részek elbontásában igen fontos szerepük van a mikroorganizmusoknak, amelyek tevékenysége révén alakulnak ki a humuszvegyületek. A talajbaktériumok az általuk termelt enzimrendszerrel bontják a cellulózt, hemicellulózt és egyéb növényi részeket.

Ha ez a bontás megfelelő körülmények között és kellő gyorsasággal történik, akkor a szármaradványok a talajban értékes humusszá alakulnak, valamint később a növények számára felvehető tápanyagok szabadulnak fel. Ha kedvezőtlenek a feltételek, a folyamat anaerob módon zajlik le, akkor korhadás helyett rothadás történik. Jelenlegi kutatások szerint azok a leghatásosabb, baktériumokat tartalmazó szárbontó készítmények, amelyekben a cellulózbontó törzsek mellett nitrogénkötők is vannak, amelyek biztosítják, hogy a szárbontás során ne alakulhasson ki káros pentozán hatás.

Hatás és ellenhatás

A Timac AGRO Hungaria Kft. képviseletében két előadó, Varga Gábor és Pálinkás Miklós a tápanyagok felvételéről, az ezt befolyásoló tényezőkről osztotta meg szakmai ismereteit a gödöllői előadó közönségével. A felvehető tápelemtartalom az a tápelemforma, amelyet a gyökerek közvetlenül képesek fölvenni, ide tartozik a szilárd fázisban adszorbeált tápelemmennyiség is. Fontos figyelembe venni, hogy a növény az adott tápelemet milyen formában képes felvenni, a szinergista-antagonista hatások ismerete sem hanyagolható el. Az előadók szerint a környezettudatosság érték a piacon és érték a termelésben. Egyre erősödő fogyasztói és társadalmi elvárás általában véve a környezeti fenntarthatóság elveinek való megfelelés, az ágazat ökológiai lábnyomának csökkentése. Ezért is vannak speciális növénytermesztési készítmények a cég kínálatában, mint talajjavítók, csíraaktivátorok, talajspecifikus műtrágyák és mikorgranulátumok, bio-stimulátorok és intelligens nitrogénműtrágyák.

Ezt követően Tóth Milena következett, a YARA Hungária Kft. szaktanácsadója főbb szántóföldi növényeink tápanyagfelvételi dinamikáját mutatta be a vegetáció során. Ezt a dinamikát befolyásolja például, hogy a növénynek időszakosan más elemre van igénye, a növény biológiai sajátosságai (ütem, időszak), de meghatározza a talaj vetéskori hőmérséklete és nedvességtartalma, valamint a pH is. Az előadó arra hívta fel a figyelmet, hogy repce esetében a nitrogén és kálium a virágzás után is fontos, és a bórt sem szabad sajnálni a növénytől, a kukoricánál pedig az N-P-K-t folyamatosan kell biztosítani, generatív szakaszban csak a kálium felvétele mérséklődik a többi elem javára.

Nem mindegy, mit, mikor, mivel

Ha tápanyag-gazdálkodásról beszélünk, akkor kellő figyelmet kell szentelni a talajvizsgálati jegyzőkönyvek tartalmának is – erről a Nitrogénművek Zrt. vezető szaktanácsadója, Goda László beszélt. 
A Nitrogénművek Zrt. az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete által kifejlesztett, költség- és környezetkímélő szaktanácsadási számítógépes program alkalmazásával (Pro Planta) ad komplett műtrágyázási szaktanácsot a gazdálkodóknak a műtrágyák helyes és okszerű felhasználásával kapcsolatban. A szaktanácsadás talajvizsgálaton alapul, amelynek négy típusa van: alap, szűkített, bővített és teljes körű, amely a toxikus elemek felmérésére is kiterjed.

A Borealis L.A.T. Hungária Kft. képviselője a műtrágyatípusokat mutatta be összetétel, gyártástechnológia, halmazállapot és a felhasználás módja szerint. Jánoska Tünde sales manager szólt a fenntarthatóság, a 4M-koncepció betartásának fontosságáról a növénytermesztés során, vagyis hogy a megfelelő terméket a megfelelő dózisban, megfelelő időben és a megfelelő helyen alkalmazzuk. Az előadásban szó esett a műtrágya-kijuttatás buktatóiról is. A nem megfelelő szórásképnek sok káros következménye lehet, így például csökken a mennyiség és minőség, növénykórtani problémák jelentkeznek, és probléma adódik a betakarítás során is.

Organikus készítmények

A növények organikus készítményekkel való táplálását hangsúlyozta Illés Norbert. A Pro-Feed Kft. szaktanácsadója az aminosavak hatásáról és biostimulátorok között elfoglalt helyéről tartott előadást. Beszélt az aminosavak levélen keresztüli bejuttatásáról is, ami azért hasznos, mert a növény így hatalmas energiát tud biztosítani a fejlődésre, mert nem kell az aminosav-szintézissel energiát felhasználnia. Az aminosavak mellett a kelátokra is kitért, amelyek serkentik a növényben az összes tápanyag felvételét és hasznosulását. Végül a szilíciumról esett szó, amely beépülve a növényi szövetbe (lerakódik a bőrszövet alá) meggátolhatja a kórokozó gombák kártételét. A szilícium szállítását az aminosavak végzik.

A biostimulátorok között fontos szerep jut az algáknak is. Az algakészítmények hatásmechanizmusát Balogh Ernő, a Malagrow Kft. technológiai fejlesztője vázolta a szakmai napon. Elmondta: az algakészítmények csökkentik a szélsőséges időjárás által okozott stresszhatást (fagy, szárazság), növelik a növény ellenállóságát a kórokozókkal szemben, termésnövelő hatásuk vitathatatlan, fokozzák a termés biztonságát, segítik a terméskötődést, javítják a tárolhatóságot, valamint serkentik a növekedést és a növény teljesítőképességét.

Egy másik biostimulátorról, a huminsa-vakról Hatai Dórától, a Huminisz Kft. területi képviselőjétől tudhattuk meg hasznos információkat. A huminsavak a föld alá került, elsősorban növényi, kisebb hányadban állati részek talajbaktériumok és gombák által aerob körülmények között, fizikai, kémiai és mikrobiológiai úton lebontott, nagy molekulájú, főként savas jellegű, kémiailag igen változatos szerkezetű és méretű, nagy polimerizációfokú molekulák. A növénytermesztésben élettani hatásuk révén nagyon hasznosak, hiszen serkentik a gyökérfejlődést, növelik a tápelemfelvételt, fokozzák az anyagcserét és az enzimaktivitást, serkentik a légzést, növelik a stressztűrő képességet. A Huminisz szaktanácsadója felhívta a figyelmet a lombtrágyázás szükségességére. A Huminisz technológia egyedisége abban rejlik, hogy a magas tápelem tartalommal rendelkező és a növény számára jól felvehető Solvitis lombtrágyával valamint, a vele együtt kijuttatott Kondisol huminsav tartalmú növény kondiciónáló készítményeikkel közösen érhető el a kívánt hatást.

Ebben a témakörben szólalt fel a következő előadó is: a lombtrágyák összetétele, az egyes mikroelemek és kelátképzők jelentősége volt a témája a FitoHorm Kft. képviselőjének. Téglás-Kovács Zoltán szaktanácsadó arról beszélt, hogy a levéltrágyázás nem helyettesítője, hanem kiváló kiegészítője a növény talajon keresztül történő tápanyagellátásának. A szakember ismertette a kelátképzők hasznosságát is. A kelátok különleges szerkezetű fémkomplexek. Vízoldhatóságuk és stabilitásuk következtében permetezve és talajtrágyaként egyaránt felhasználhatók. További előnyük, azaz hogy mikroelem-tartalmuk lúgos talajban sem csapódik ki, jól érvényesül. Az egyenletesebb kijuttatás megfelelő tapadást és kedvezőbb hasznosulást eredményez.

Az I. Pest megyei szakmai nap a tápanyag-gazdálkodásról előadásai megtekinthetők a következő linken: http://tinyurl.hu/hGdp/

 

 

Szerző: Tóth Krisztina

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom