Ki fizeti meg 
a GMO-mentességet? – Évi hétmilliárd forintba kerülne 
az import GMO-szójadara kiváltása

A GMO-mentesség jelölését szabályozó 61/2016. (IX. 15.) FM-rendelet 2016 szeptemberében lépett hatályba. Ez az intézkedés megerősíti, hogy a kormányzat nemcsak a GMO-mentes növénytermesztés mellett kötelezte el magát, hanem kívánatosnak tartja a GMO-mentes élelmiszerek előállítását is.

Felvetődik a kérdés, hogy a szójadaraimportunk kiváltása GMO-mentes alapanyagbázisból mekkora többletköltséget jelentene az állattenyésztők és a takarmánygyártók számára.

A szója a hagyományosan gabona-centrikus magyarországi termelési szerkezetben marginális növény: vetésterülete 40 ezer hektár körül alakult, a termés 68–115 ezer tonna között változott a 2010–2014 közötti években. A KAP 2015–2020 időszaka közvetlen támogatásainak köszönhetően már a ciklus első évében (2015) rekordot döntött a 77 ezer hektár termőterület, amelyről 143 ezer tonna szóját takarítottak be a gazdák. Az idei évben a terület 21 százalékos csökkenése ellenére minden idők legnagyobb, 181 ezer tonna babtermése került a raktárakba, és a 2,96 tonna/hektár hozam is rekordot döntött.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Bejelentkezés

Belépés

Felhasználói név *
Jelszó *
Emlékezzen rám

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

 

Szerző: Dr. Tikász Ildikó Edit – Varga Edina Agrárgazdasági Kutató Intézet

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom