Ki fizeti meg a GMO-mentességet? – Évi hétmilliárd forintba kerülne az import GMO-szójadara kiváltása
A GMO-mentesség jelölését szabályozó 61/2016. (IX. 15.) FM-rendelet 2016 szeptemberében lépett hatályba. Ez az intézkedés megerősíti, hogy a kormányzat nemcsak a GMO-mentes növénytermesztés mellett kötelezte el magát, hanem kívánatosnak tartja a GMO-mentes élelmiszerek előállítását is.
Felvetődik a kérdés, hogy a szójadaraimportunk kiváltása GMO-mentes alapanyagbázisból mekkora többletköltséget jelentene az állattenyésztők és a takarmánygyártók számára.
A szója a hagyományosan gabona-centrikus magyarországi termelési szerkezetben marginális növény: vetésterülete 40 ezer hektár körül alakult, a termés 68–115 ezer tonna között változott a 2010–2014 közötti években. A KAP 2015–2020 időszaka közvetlen támogatásainak köszönhetően már a ciklus első évében (2015) rekordot döntött a 77 ezer hektár termőterület, amelyről 143 ezer tonna szóját takarítottak be a gazdák. Az idei évben a terület 21 százalékos csökkenése ellenére minden idők legnagyobb, 181 ezer tonna babtermése került a raktárakba, és a 2,96 tonna/hektár hozam is rekordot döntött.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Szerző: Dr. Tikász Ildikó Edit – Varga Edina Agrárgazdasági Kutató Intézet
