Yield Service Plus – A precíziós gazdálkodás szolgálatában

Megszokás helyett tudatosság

A növénytermesztők többsége sajnos nem fordít akkora figyelmet a tápanyag gazdálkodásra, mint az indokolt lenne, pedig ezzel valójában az elérhető termés egy jelentős részét kockáztatják – mondta el bevezetőjében Major Zoltán, a Timac AGRO ügyvezetője.

Az igény egyre több gazdálkodóban fogalmazódik meg a tudatosabb és hatékonyabb tápanyag-gazdálkodás iránt, amit a Yield Service program első éveinek sikere is igazol. Ahhoz azonban, hogy a tudatos gazdálkodás a gyakorlatban is működhessen, „felhasználóbarát” rendszerre van szükség: vagyis a problémák és a tennivalók egyértelmű és érthető megfogalmazására. Éppen ebben jelentett újat a 2014-ben indult Yield Service program, amelyre 2016-ban 100 000 hektárnyi igény jelentkezett, így jelenleg már 160 000 hektáron végzik a szaktanácsadást. A Yield Service szolgáltatás alapelve, hogy a talajból indul ki, meghatározza a termelés limitáló tényezőit és az ennek javítását szolgáló eszközöket, lépéseket.

A Yield Service egyértelműen előremutató elmozdulás a gazdálkodás azon formájához képest, ahol talajtulajdonságoktól, tápanyagviszonyoktól függetlenül minden táblán egységes technológia szerint járnak el.

Következő lépésként a Timac AGRO és partnercégei megalkották a Yield Service Plus programot, amely a táblaszintű gondolkodásról is továbblép, és az adottságoknak megfelelően művelési zónákat határol le egy-egy táblán belül.

A precíziós gazdálkodás alapja

A precíziós gazdálkodás megvalósításához számos szakterület együttműködése szükséges: a tápanyag-gazdálkodási ismereteken túl a megfelelő gépi, térinformatikai háttér is elengedhetetlen. A Yield Service Plus programot éppen ezért a Timac AGRO, az Agro Aim Kft. és az AgriDron Kft. közös szolgáltatásaként hozták létre.

Balról jobbra az előadók: 
Szabó Szilárd, Major Zoltán, Bucsi Tamás, Raj Péter, Bűdi Károly

Az Agro Aim Kft. képviseletében Szabó Szilárd tulajdonos-ügyvezető elmondta: fő tevékenységi körük a talajminta-vételezés (amelyhez nagy akkreditált laborháttérrel rendelkeznek) és a szaktanácsadás. Munkájukban határozottan elmozdultak a precíziós gazdálkodás felé, aminek a gyakorlati megvalósításához kielemzett adatokat és megoldásokat kell a gazdálkodó elé tenni. Alapvető cél művelési zónánként differenciált tápanyag-utánpótlás, tőszámbeállítás kialakítása, ehhez megfelelő hibridválasztás és -használat, természetesen a klíma figyelembevételével. A teljes rendszert egyelőre kukoricára dolgozták ki, amihez a hazai piac 40 jelentősebb hibridjének a karakterizációja rendelkezésre áll.

Egy-egy területről rengeteg adat szerezhető be – mondta Bűdi Károly (AgriDron Kft.). Ezek megfelelő összegzése, értékelése azonban kritikus pont a továbblépésben. Az adathalmazt tudni kell értelmezni és érdemben reagálni rá: a végeredménynek egy kijuttatási térképben kell testet öltenie. Az AgriDron többek között ebben tud hozzátenni az együttműködéshez. A terv kivitelezéséhez aztán az szükséges, hogy a többnyire vegyes, éppen ezért különböző informatikai háttérrel működő gépek számára érthető utasításokat készítsenek az adathalmazból, illetve ezeket a gépeket összehangolják. Ez a feladat szintén az AgriDron szakembereire hárul.

Hatékony és környezettudatos

A Yield Service Plus program alapvető célját Bucsi Tamás talajvédelmi szakmérnök (Timac AGRO) az alábbiakban fogalmazta meg: hasonló szintű ráfordítás mellett lényegesen jobb eredmények elérése a termelésben. Minden egyes műveleti zónában a legnagyobb termést és termésstabilitást célozzák meg. A precíziós gazdálkodásban ez a műveletek és inputanyagok célzott és hatékony felhasználásán keresztül valósul meg. A hatékonyság növelése mellett ez egyben környezettudatosságot is jelent, hiszen a termesztéshez szükséges forrásokat a tényleges szükségletek szerint lehet elosztani, így nem terheljük túl azt a táblarészt, amelyen ez nem indokolt, viszont célzottan javítható az, amely erre ténylegesen rászorul. A gazda elé letett tervben a javaslatok mellett költségelemzés is szerepel, tehát már induláskor tudhatja, hogy a kitűzött célokat milyen költségek mellett érheti el.
A Yield Service program korábbi tapasztalatainak köszönhetően a megvalósítást egy kipróbált rendszer és módszertan szerint végzik, amely mögött felkészült szakemberhálózat áll. A megvalósítás lépései nagy vonalakban:

• 
A gazdaság monitorozása: gépi háttér felmérése (a szükséges módosításokkal, fejlesztésekkel), a hibridhasználat, tápanyag-utánpótlási szokások feltérképezése.
• 
Precíziós adatgyűjtés, ez alapján a menedzsmentzónák létrehozása. Hét-nyolc évre visszamenőleges adatgyűjtéssel ténylegesen használható térképfedvények hozhatók létre.
• 
Mintavételi egységek létrehozása, ami nem az öthektáros mintavételi egységeken alapul, hanem igazodik a talajfoltokhoz.
• 
Tervdokumentáció készítése a gyűjtött adatokból.
• 
A tervdokumentáció közérthető átadása a gazdálkodónak, az adott feltételek mellett elérhető maximális hozam elérését szolgáló változtatások bemutatása.

Ez utóbbi pont kapcsán Raj Péter (Timac AGRO) kiemelte: a szűkebb értelemben vett szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetnek a gazdálkodóval folytatott kommunikációra. Sokszor éppen az képezi az akadályt például a talajvizsgálati tervek gyakorlati használatában, hogy az adathalmaz nincs lefordítva tennivalókra. A Yield Service, illetve a Yield Service Plus egyik erőssége éppen abban rejlik, hogy a gazdálkodóval érthető módon közlik a helyzetet – leírják és rangsorolják a problémákat és a tennivalókat is.

A gazdálkodók tájékoztatásában, a szaktanácsadásban a Timac AGRO elsősorban az országos szakemberhálózatára alapoz: ez jelenti a garanciát arra, hogy a gazdálkodó minden információt a megfelelő formában megkapjon. Természetesen a programról információk találhatók a Yield Service Plus program új honlapján, a közösségi portálon és a nyomtatott sajtóban is.

Az információátadás kapcsán Raj Péter még egy fontos területre felhívta a figyelmet. Egy-egy gazdaság gépparkjának legjobb kihasználását éppen az gátolja, hogy az üzemeltető gyakran nincs tisztában az adott gépek képességeivel. A Yield Service Plus program részét képezi a gépkezelők képzése is, ezzel a megvalósítás egyik gyakori akadálya elhárítható.

Balról jobbra az előadók: 
Szabó Szilárd, Major Zoltán, Bucsi Tamás, Raj Péter, Bűdi Károly

Szerző: AgrárUnió