TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 90.392,20 Ft (tonna)
Napraforgómag: 232.606,85 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 77.013,80 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 84.028,83 Ft (tonna)
Repcemag: 205.679,25 Ft (tonna)
Full-fat szója: 208.389,76 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 639 Ft
Benzin ára: 631 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 403,54000
USD: 391,10000
CHF: 428,93000
GBP: 483,60000
Hirdetés
Olajfák a szőlőhegyen? – Zöldség- és gyümölcstermesztő ágazatunk az éghajlatváltozás idején

Olajfák a szőlőhegyen? – Zöldség- és gyümölcstermesztő ágazatunk az éghajlatváltozás idején

Növénytermesztés - 2025.01.02

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét, Dr. Apáti Ferencet első blikkre a fajták és fajok közötti váltás miatt kerestem meg, de az alábbiakból kitűnik, az alaptéma nagyon sok mindent kinyitott.

Szélsőségek kora

Olajfák a szőlőhegyen? – Zöldség- és gyümölcstermesztő ágazatunk az éghajlatváltozás idejénÚj fajok mindig gazdagították a hazai zöldség-gyümölcs ágazat kínálatát, ám mostanában egyre-másra érkeznek hírek eddig jórészt ismeretlen gyümölcstermő- és más haszonnövények megjelenéséről a gazdaságokban. Gránátalma-, olajfa, kínai datolya, pisztácia, Meyer citrom – a sor folytatható. A próbálkozások, váltások mögött a klímaváltozás áll, a folyamat elemeinek hatását minden ágazat megtapasztalja. Dr. Apáti Ferenc a megváltozott csapadékviszonyok, a hőmérsékleti és fényviszonyok következményeiről több példát említett a zöldség-gyümölcs ágazatból. „Egyre gyakoribbak a szélsőséges csapadékviszonyok, amikor rövid idő alatt extrém sok csapadék esik. Ilyen volt 2018-2020 vagy az idei év júniusa, melyben lerohadt a meggy, a cseresznye és a szamócatermésünk több 10 százaléka, vagy mondhatom a 2020 őszi helyzetet, amikor mocsárszerű körülmények között kellett almát szüretelnünk. És jelen vannak az aszályos periódusok is. A nyarak általában aszályosak, de ilyen volt 2020 tele és tavasza, amikor 3-4 hónapon keresztül alig esett érdemi mennyiségű eső. Különösen extrém volt a mindenki emlékeiben élénken élő 2022. év vagy a 2024 nyarának második fele.” A csapadékra vonatkozó szélsőségek közé felsorakoznak a jégverések, heves zivatarok, ezek szintén jelentős anyagi károkat okoznak a gazdálkodóknak.   

A gyümölcsösök terméskiesésének nagyjából 60-70 százalékban a tavaszi fagykár a felelőse. Az utóbbi, kb. 15 évre tekintve gyakrabban fordul elő fagy a legérzékenyebb fenológiai fázisban, a virágzás időszakában. Ráadásul a jelenség sokszor ciklikus: a fagyok vissza-visszatérnek pár napra. „2020-ban és 2021-ben már ott jártunk, hogy nemcsak egy-két fagyos éjszaka fordul elő, hanem 15-20 fagyos nappal kell számolnunk, melyek közül 5-8 esemény önmagában is drasztikus hatású az adott ültetvény termésére nézve, de ily’ sűrűn ismétlődve szinte katasztrofális hatású. Az ilyen gyakoriságú fagyok ellen gazdaságosan védekezni már nem lehet, mert többe kerül a védekezés, mint amennyi árbevételre az ültetvény egyáltalán képes. Ezeknek a fagykároknak tulajdonítható, hogy több évben megsemmisült elsősorban a kajszibarack és az őszibarack termésünk jó része, de más gyümölcsfajok is komoly károkat szenvedtek el. Tendenciáját tekintve lehet arra számítani, hogy minden évben lesznek tavaszi fagyok, és minden évben többször is. A tavaszi fagykárok ellen több fagyvédelmi technológiai megoldás van. De tökéletes nincs.”

A hőmérsékleti és fényviszonyok változása szintén érzékenyen érinti az ágazatot. Előbbihez enyhe telek, elmaradó vagy rövid idejű hótakaró és erősebb fagyok sorolhatók, mindezt persze megérzik a termelők a következő évi kártételeknél (áttelelő és/vagy új típusú kor- és károkozók stb.). A napfénytartam kifejezetten kedvező a zöldség-gyümölcs ágazatra tekintve Magyarországon, viszont a napfénytartamot befolyásoló tényezőkben szintén elmozdulás tapasztalható. „Elsősorban nyáron gyakoriak a perzselő UV-sugárzással tarkított hőségnapok. Ilyenkor a zöldségek és gyümölcsök napégési károkat szenvednek. Mindemellett – fejtette ki dr. Apáti gyakrabban kell szembenéznünk a hosszan tartó borult, fényszegény, hűvös időszakokkal is, ilyen volt 2020 májusjúniusa, ami extrém sok csapadékkal társult, vagy 2020 ősze, 2021 áprilismájusa. Ezek kedvezőtlenül hatnak tavasszal a terméskötődésre, ősszel a betakarításra, de általában a zöldségek és gyümölcsök fejlődési és érési folyamataira.”

„A frisspiaci gyümölcstermesztésben nincs más út: mindhárom jelentős kárnem ellen egyszerre kell védeni az ültetvényt. Vagyis az öntözött, jéghálóval takart, fagyvédelmi technológiával ellátott, művelési rendszerét tekintve intenzív, szuperintenzív ültetvények lehetnek csak versenyképesek a jövőben.”

Olajfák a szőlőhegyen? – Zöldség- és gyümölcstermesztő ágazatunk az éghajlatváltozás idején

Hirdetés

Alkalmazkodók és védtelenek

Idén nyáron Bolzanóban jártam, komoly almatermesztő régió, ahol a legkülönfélébb rendszerekkel óvják az állományokat a vízhiánytól, az UV-sugárzástól és a fagykártól. A szabadföldi gyümölcs- és zöldségtermesztésben mostantól ez alap lesz.  „A hajtatott zöldségtermesztéshez képest a szabadföldi esetében védtelenek vagyunk. Itt leginkább a csapadékhiányos időszakok jelentenek gondot, ezért szabadföldi árutermelő zöldségtermesztést a jövőben csak 100 százalékban öntözött körülmények között lehet elképzelni. A frisspiaci gyümölcstermesztésben nincs más út: mindhárom jelentős kárnem ellen egyszerre kell védeni az ültetvény. Vagyis az öntözött, jéghálóval takart, fagyvédelmi technológiával ellátott, művelési rendszerét tekintve intenzív, szuperintenzív ültetvények lehetnek csak versenyképesek a jövőben. Hozzá kell tennem, hogy az ipari gyümölcs termelése a jégháló-többlet beruházási költségét általában nem bírja el, viszont itt is öntözött, valamilyen fokon fagyvédett ültetvényekben kell gondolkodnunk.” A szakember az öntözéssel kapcsolatban hozzáteszi, hogy a zöldségkultúrák nagyjából 80-90 százaléka szerencsére ma már öntözött, viszont a gyümölcsültetvények 2/3-a még mindig öntözetlen. Például, mert korlátokba ütközik a gyümölcstermelő: engedélyezési okokból (kiadható vízkvóta hiányában nem jut vízjogi engedélyhez) vagy pénzhiány miatt (az öntözés hektáronként 1-3 millió forint plusz beruházási költséget jelent). Az extrém mennyiségű csapadék, így a vízelvezetés is kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Esővédő fóliatakarással óvható persze a szamóca, meggy, cseresznye stb., de itt 10-30 millió forintos plusz beruházási költséggel kell számolniuk hektáronként. És persze a jégkár elleni jéghálós védelem se filléres tétel: 8-10 millió forint/hektár plusz beruházási költséget igényel, ráadásul „jéghálókkal igazából csak a gyümölcskultúráknak van esélye, a zöldségekben vagy nem jelent nagy problémát egy kisebb jégverés, vagy műszaki akadályai vannak annak, hogy jéghálót használjunk.” A fenti plusz beruházási költségek gyakran többszörösét teszik ki az adott ültetvény beruházási költségének.

Olajfák a szőlőhegyen? – Zöldség- és gyümölcstermesztő ágazatunk az éghajlatváltozás idején

A hazai gyümölcskultúrák 2/3-a még mindig öntözetlen

Biztonságos termelési körülmények

Az átalakuló klíma miatt rövid vagy középhosszú távon nem is a különleges, egzotikus fajtákra/fajokra való átállás lesz a leginkább szembetűnő az ágazatban? Hanem például a gabonafélék és szemes termékeknél jellemző termésszerkezet-átalakulás jelenti az adaptációs irányt? „A megváltozott klimatikus és időjárási feltételekre két módon tudunk reagálni – mutatatott rá dr. Apáti –, egyrészt felhagyunk azon zöldségek és gyümölcsök termelésével, melyek a hazai klímán már nem vagy nem versenyképesen termelhetők, másrészt különböző technológiai és műszaki megoldásokhoz folyamodunk, melyekkel védhetjük a zöldség-gyümölcs kultúrákat az időjárási káreseményekkel szemben. Ha mégis fajokról beszélünk, akkor úgy tűnik, hogy ezt a klímát egyre nehezebben bírják egyes saláta- és káposztafélék (brokkoli, karfiol, kínai kel stb.), de gyümölcsökben is találunk a klímát nem vagy rosszul viselő fajokat (málna, szeder, fekete ribiszke, köszméte), melyek termesztése itthon mára gyakorlatilag megszűnt. A tavaszi fagykárok a kajszi- és őszibarackban jelentenek igazán fenyegetést, de visszatekintve: a fagykáros években a terméskiesést a piac egészen jól »tolerálta« az árak emelkedésével.” Biztonságos termelési körülmények megteremtése. Ez lehet az út. Ami persze tőkeigényes, illetve azt is látnunk kell, hogy „a többszörös tőkével létrehozott kultúrákban hatványozottan nő a szaktudásigény, mivel ez az óriási befektetett tőke csak akkor térül meg, ha sokkal magasabb fajlagos hozamokat »csavarunk ki« a növényből, mint 20-30 évvel ezelőtt.”

„Ahhoz, hogy az ágazatot ki tudjuk szolgálni a megváltozott klimatikus és gazdasági körülményekhez alkalmazkodó fajta- és technológiai háttérrel, égető szükség van jól felszerelt, korszerű fajtaadaptációs és technológiai kísérleti állomásokra, melyekkel jelenleg lényegében nem rendelkezünk.”

Olajfák a szőlőhegyen? – Zöldség- és gyümölcstermesztő ágazatunk az éghajlatváltozás idején

Az egzotikus fajok termesztése itthon még egy ideig nem fogja elérni a a gazdasági szintet

Égető szükség van…

A közeli jövőben nem várható, hogy a jórészt délről érkező különleges zöldség-gyümölcsfajok termesztése a gazdasági szintet is elérje. Kuriózumok maradnak, delikáteszek a piacokon, az áruházak polcain, a webshopokban. Az ágazat számára a klímaadaptációra való felkészítéshez szükséges tudás- és tőketámogatás a legfontosabb, és akkor még nem szóltunk a gazdajóllétről. „Például a hagyományos fagyvédelmi technikákat (füstölés, meszelés, légkeveréses fagyvédelem) ma már modern, nemzetközi és hazai precíziós technikákkal kell ötvözni. Vagyis csak úgy készülhet fel a következő évek kihívásaira az ágazat, ha több alternatív technikát és technológiát egyszerre vetnek be az ágazat szereplői.” Azon ágazatról beszélünk, melynek tagjai a klímaváltozás mellett napi személyi, generációs problémákkal is küzdenek. „Ahhoz, hogy az ágazatot ki tudjuk szolgálni a megváltozott klimatikus és gazdasági körülményekhez alkalmazkodó fajta- és technológiai háttérrel, égető szükség van jól felszerelt, korszerű fajtaadaptációs és technológiai kísérleti állomásokra, melyekkel jelenleg lényegében nem rendelkezünk. Máskülönben a magyar zöldség-gyümölcstermesztés tíz éven belül eltűnik a térképről. A gyümölcstermesztésben több éve tartó folyamat a termőterület csökkenése, és az ágazatban a hangulat általában véve nagyon rossz. A folyamatos időjárási csapások, a gyakran nyomott, a költségek emelkedését közel sem követő értékesítési árak, a munkaerőhiány rontották a termelési kedvet. Különösen igaz ez azokra a gazdaságokra, amelyekben már idősek és korszerűtlenek az ültetvények, illetve amelyekben idős a gazdálkodó és nincs utód, aki gazdaságot tovább vigye. Ezekkel a körülményekkel is szükséges foglalkoznunk.”




Szerző: Molnár Szilvia – AgrárUnió

Címkék: zöldség, gyümölcs, fruitveb
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Ahol hisznek az ésszel végzett forgatásos talajművelésben, ott ...

Székely Gábor azok közé a gazdálkodók közé tartozik, akik az anyatejjel szívták magukba a mezőgazdaság szeretetét. ...