TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 90.392,20 Ft (tonna)
Napraforgómag: 232.606,85 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 77.013,80 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 84.028,83 Ft (tonna)
Repcemag: 205.679,25 Ft (tonna)
Full-fat szója: 208.389,76 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 639 Ft
Benzin ára: 631 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 403,54000
USD: 391,10000
CHF: 428,93000
GBP: 483,60000
Hirdetés
Mi történik télen a gabonatáblákon? – Állandó kártevők, leggyakoribb vírusok, gombásodás, gyomosodás

Mi történik télen a gabonatáblákon? – Állandó kártevők, leggyakoribb vírusok, gombásodás, gyomosodás

Növénytermesztés - 2024.12.22

A hideg időjárás beköszöntével hetekkel ezelőtt véget ért a növényvédelmi szezon az őszi kalászosokban. Azonban az állományokban a tél során is több jelét találhatjuk az ősszel bekövetkezett kártételeknek, vagy olyan tüneteknek, amelyek a tavaszi időszakban fellépő növényvédelmi problémákra utalhatnak. Melyek ezek?

Kártevők a gabonatáblán

Az őszi időszakban több kártevő is károsíthatja a gabonaállományunkat, nem egy közülük a tél során is aktív lehet, ami tavaszra akár jelentős állományritkuláshoz vezethet. Ezek egyike a gabonafutrinka, amely az utóbbi években egyre több helyen jelentkezik kártételével. A kártevő lárvája, a csócsárló ugyanis kedvező időjárási körülmények között egész télen aktív lehet. Enyhe téli időjárás, a talaj érdemi átfagyását kizáró hőmérséklet mellett a lárvák folyamatosan táplálkoznak, így tavaszra kiterjedt foltokban ritkíthatják meg (1. kép), vagy pusztíthatják ki a gabonát.

Mi történik télen a gabonatáblákon? – Állandó kártevők, leggyakoribb vírusok, gombásodás, gyomosodás

1. kép:  Gabonafutrinka lárvái által károsított gabonatövek kitavaszodáskor

A kártétel jellegzetes, a lárva a gabona leveleit részben vagy egészben „csócsárolja”, amelynek eredménye a növények tövénél megtalálható, összegubancolódott, azok maradékából álló csomók. Amennyiben ilyen tünet nagy számban fordul elő, a kitavaszodáskor a lehető leghamarabb rovarölő szeres védelemben kell részesíteni a táblát.

Mi történik télen a gabonatáblákon? – Állandó kártevők, leggyakoribb vírusok, gombásodás, gyomosodás

Hirdetés

A korábban említettnél lényegesen ritkábban jelenik meg egy másik károsítónk, a mocskospajor. A táblán foltokban kiritkuló gabona, vagy a táblaszél felől a tábla belseje felé haladó állománypusztulás gyakran e kártevő számlájára írható. A csökkentett menetszámú talajművelés, a mind gyakrabban alkalmazott másodvetésű zöldítés, különösen, ha az abban vetett növények be is virágoznak, fokozza a kártétel valószínűségét. E kártevő a téli időszakban már nem károsít, sőt az állományra tavasszal is csak mérsékelt kockázatot jelent, azonban érdemes számításba vennünk a jelenlétét, ha a táblánkban látványosan kiritkuló foltra akadnánk.

A korai vetések rendszeresen megjelenő kártevője a fritlégy, amelynek lárvája, nyüve a hajtásban károsítva okozza annak elhalását. A kártétel a korán földbe kerülő állományokban a novemberi, decemberi időszakban feltűnő tünetekkel, a hajtások barnulásával, pusztulásával (2. kép) jelentkezik.

Mi történik télen a gabonatáblákon? – Állandó kártevők, leggyakoribb vírusok, gombásodás, gyomosodás

2.kép: Fritlégy tömeges őszi kártétele tritikáléban

Az érintett növényekben többnyire a nyű is, majd a későbbiekben a báb is megtalálható. Bár a károsított tő pusztulása nem minden esetben következik be, az elhalt hajtásokat a gabonatövek a bokrosodás során pedig „pótolják”, nagy egyedszám esetén nem elképzelhetetlen a gazdasági károkozás. Védekezési lehetőség a késő ősz és tél során már nincs, tavasszal pedig már nincs rá szükség, a fritlégy ekkor már nem jelent komolyabb veszélyt az állományunkra.

Mi történik télen a gabonatáblákon? – Állandó kártevők, leggyakoribb vírusok, gombásodás, gyomosodás

Hirdetés

A rovarokon kívül egy rágcsáló is okozhat állományritkulást az ősz és a tél folyamán. Az ország igen nagy területén a fauna állandóan jelen lévő tagja a mezei pocok, amely felszaporodása során, de különösen a néhány évente bekövetkező gradációjakor komoly károkat képes okozni. Erre különösen a száraz, de nem extrém módon száraz évjáratokban lehet számítani. E rágcsálónk nem alszik téli álmot (3. kép), így a tél során folyamatosan, akár a hó alatt is táplálkozik.

Mi történik télen a gabonatáblákon? – Állandó kártevők, leggyakoribb vírusok, gombásodás, gyomosodás

3. kép: Mezei pocok téli kártétele, kitaposott „pocoksztrádával”

Az ellene történő védekezésre a téli időszak alkalmas, a ritkuló növényfoltokban a járatok könnyen megtalálhatók, így a járatkezelésre engedélyezett készítményekkel a mezei pockok száma hatékonyan csökkenthető.

Az őszi időszakban más kártevők is megjelenhetnek a gabonaállományokban, azonban kártételük nem a közvetlen károkozásuk miatt jelent veszélyt. E kártevők a levéltetvek és különböző kabóca-fajok, amelyek a gabonavírusok terjesztésével ronthatják a terméskilátásokat.

A gabonáinkban télen szerzett tapasztalatok segíthetnek abban, hogy felkészüljünk a tavaszi időszakban fellépő növényvédelmi problémák kezelésére.

Vírusok a gabonatáblán

Kalászos gabonáinkat több gabonavírus is betegítheti, azonban a legnagyobb veszélyt az árpa sárgatörpülés vírusa (BYDV), valamint búza törpülésvírusa (WDV) jelenti. A legnagyobb gyakorisággal az elsőként említett kórokozóval találkozhatunk, főként az őszi árpa vetésekben (4. kép). A fertőzés az ősz során történik meg, amikor a levéltetvek vírusvektorként átadják a növénynek a kórokozót.

Mi történik télen a gabonatáblákon? – Állandó kártevők, leggyakoribb vírusok, gombásodás, gyomosodás

4. kép: Vírusfertőzés tömeges tünetei egy tél végi árpatáblán

Ennek tünete azonban csupán a tél végén, kitavaszodáskor mutatkozik meg. Eleinte az egyenként, de inkább kisebb foltokban elhelyezkedő gabonatövek élénk sárgulása mutatja a megbetegedést, amit a későbbiekben a növekedés, a szárbaindulás elmaradása követ. Mindez igen látványosan mutatkozik meg akkor, amikor az egészséges növények már szárat képeznek, a beteg növények azonban törpülnek, szárat sem, így kalászt sem nevelnek. A tünetek felfedezésekor már nincs módunk a kár mérséklésére, arra kizárólag az ősz során van lehetőségünk a korai vetésidő kerülésével, valamint az állomány vírusvektorokat célzó rovarölő szeres kezelésével.

Kalászos gabonáinkat több gabonavírus is betegítheti, azonban a legnagyobb veszélyt az árpa sárgatörpülés vírusa, valamint búza törpülésvírusa jelenti. A legnagyobb gyakorisággal az elsőként említett kórokozóval találkozhatunk, főként az őszi árpa vetésekben.

Gombabetegségek a gabonatáblán

Szántóföldi növénytermesztésünk az éghajlatváltozás miatt egyre változékonyabb környezetben zajlik. Ez igaz a téli évszakra is, amelynek időjárása egyre többször enyhe, komolyabb – mínusz tíz fok alatti – és tartós fagyoktól mentes, viszont párás és nedves. Ezek a változások azt jelentik, hogy a gabonákat károsító gombabetegségek szaporítóképletei egyre sikeresebben és egyre nagyobb tömegben élik túl a telet. Ezen túl a nedves és párás körülmények között szinte állandóan nedves levélfelület az alacsony hőigényű kórokozóknak kedvező feltételeket biztosít a fertőzésre.

Annak ellenére, hogy az árpát betegítő hálózatos levélfoltosság (5. kép) inkább melegkedvelőnek tekinthető, az utóbbi években ez az egyik leggyakoribb betegség, amely a telelő állományokban megjelenik.

Mi történik télen a gabonatáblákon? – Állandó kártevők, leggyakoribb vírusok, gombásodás, gyomosodás

5. kép: Hálózatos levélfoltosság tünetei az árpatöveken

A kórokozó fennmarad, sőt, fertőzésének mértéke még növekedhet is a tél folyamán, ami, ha a kitavaszodáskor az emelkedő hőmérséklet miatt tömeges megbetegedéssé válik, jelentős levélfelület elvesztését okozhatja. Ezért a tavaszi időszakban különösen figyelni kell azokat a táblákat, amelyeken a tél során a kórokozó erős jelenlétét tapasztaltuk.

Az őszi árpát és búzát egyaránt betegíti lisztharmatos megbetegedés (6. kép).

Mi történik télen a gabonatáblákon? – Állandó kártevők, leggyakoribb vírusok, gombásodás, gyomosodás

6. kép: Gabonalisztharmat erőteljes korai fertőzése

E kórokozó tünetei az egész téli időszakban jelen lehetnek az állományokban, komolyabb lehűlés híján a micéliumok is probléma nélkül telelhetnek át, amelyek kedvező körülmények között tavasszal egy erős fertőzési hullámot indíthatnak el. Különösen veszélyeztetettek az erős, az ősz során nagy zöld tömeget nevelő, robusztus állományok, amelyekben a magas páratartalom miatt a lisztharmat kedvező körülményeket talál. Ilyen táblákon gyakori a tömegesen elhalt, kora tavaszra leszáradt levelek látványa. Amennyiben erős fertőzés alakul ki egy területen, akkor mindenképpen szükség van egy korán elvégzett védekezésre annak érdekében, hogy elkerüljük a tünetek felsőbb levélemeletekre történő átterjedését, a levélfelület nagyobb arányú elvesztését.

A tél végi, kora tavaszi időszakban az őszi búzát fertőzi a szeptóriás levélfoltosság (7. kép).

Mi történik télen a gabonatáblákon? – Állandó kártevők, leggyakoribb vírusok, gombásodás, gyomosodás

7. kép: Szeptóriás levélfoltosság tömegesen megjelenő tünetei

Nem túl hideg, nedves körülmények között a kórokozó jellegzetes tünetei -barnuló, száradó levélfoltban látható apró, fekete pontok- már korán megjelennek az alsó leveleken. Kitavaszodáskor kedvező körülmények között a fertőzés szinte robban, rövid idő alatt tömegessé válhat, ami az alsó levelek teljes elvesztésével járhat. A fertőzés a felső levelek felé is terjedhet, ezért, ha a területünkön jelen van a megbetegedés, a kora tavasz pedig hűvös és csapadékos, korai lombvédelmi kezelésre van szükség.

Mi történik télen a gabonatáblákon? – Állandó kártevők, leggyakoribb vírusok, gombásodás, gyomosodás

Hirdetés

Az elmúlt néhány év tapasztalatai alapján az őszi kalászosok kórokozóinak van még egy olyan csoportja, amelyet árgus szemekkel kell figyelnie minden gazdálkodónak. Ezek a rozsdabetegségek, amelyek közül árpában az árpa törperozsda, míg búzában a vörös- vagy levélrozsda, valamint a sárga – vagy pelyvarozsda érdemel figyelmet. Ezek jelen lehetnek már a telelő, télből kijövő állományokban is, azonban az, hogy fellépésük milyen mértéket ér el, csupán a tavaszi időjárási körülményektől függ, valamint természetesen az elvégzett növényvédelmi beavatkozásoktól.

A fentiekben felsorolt gombabetegségek legtöbbjére igaz, hogy nedvességre van ahhoz szükségük, hogy fertőzésük erőteljes, akár járványszerű legyen. Az utóbbi évek meleg és száraz tavaszi időjárása, a számukra kedvezőtlen környezeti körülmények általában megakadályozták, hogy jelentős mértékben betegítsék a gabonákat. Ennek ellenére érdemes figyelemmel kísérni megjelenésüket és fellépésük mértékét, mert a korai időszakban, megelőző jelleggel végzett gombaölő szeres permetezés mindig hatékonyabb, mint egy már erős fertőzésnél, berobbanó járványnál elvégzett beavatkozás.

A gabonákat károsító gombabetegségek szaporítóképletei egyre sikeresebben és egyre nagyobb tömegben élik túl a telet.

Gyomnövények a gabonatáblán

Míg a fentiekben felsorolt kórokozók és kártevők állományokban való fellépése csupán lehetőség, az ősszel kelő és áttelelő gyomnövények megjelenése szinte biztosra vehető a gabonatáblákon. A mennyiségük természetesen nagyban függ a terület kultúrállapotától, faji összetételük pedig termőtájtól függően más és más lehet, de az akár táblánként is változhat. Az egyszikű gyomnövények közül a leggyakrabban a nagy széltippan, a parlagi ecsetpázsit, valamint a rozsnok-fajok jelennek meg, míg kétszikűekből a faji összetétel szélesebb, de az esetek legnagyobb részében a veronika-, a szarkaláb-, az árvacsalán- és zsombor-fajok, az ebszikfüvek, valamint a tyúkhúr és a pipacs jelentenek problémát. Amennyiben az őszi gyomirtás elmaradt, vagy annak hatékonysága nem érte el az elvárt szintet, ezért a telelő gabonaállományban nagy számban találhatók meg a fenti fajok egyedei (8. kép), egy korai gyomirtó kezeléssel kell gátat vetnünk károkozásuknak, amilyen hamar azt az időjárási és talajviszonyok lehetővé teszik.

Mi történik télen a gabonatáblákon? – Állandó kártevők, leggyakoribb vírusok, gombásodás, gyomosodás

8. kép: Kétszikű gyomok óriási tömege egy gabonatáblán tél közepén

A téli időszak nem a növényvédelemről szól, azonban ilyenkor sem szabad magukra hagynunk telelő gabonáinkat, mert azokban az élet télen sem áll meg. Hetente ugyan nem szükséges bejárnunk azokat, de érdemes tudatában lennünk annak, hogy mi történik a területünkön. Ezek az információk lesznek a segítségünkre abban, hogy kitavaszodáskor ne érjen minket kellemetlen meglepetés és felkészülten várjuk valamely növényvédelmi probléma esetleges fellépését.




Szerző: AgrárUnió

Címkék: gabona, gabonatermesztés, gabonafutrinka, fritlégy, mezei pocok, hálózatos levélfoltosság, gabonalisztharmat, szeptóriás levélfoltosság
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A földforgalmi szabályok között segít eligazodni új ...

Új, átfogó kiadványban foglalja össze a földforgalmi szabályokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A kamara ...