Kis „csavar” – nagy hatás – Nyomelemek hozzáadásával a nitrogén és a foszfor jobban hasznosul

A nagy német tudós, Justus von Liebig már rámutatott arra, hogy a hozamot kedvezőtlen irányban befolyásoló tényezők közül a víz, a kálium és a magnézium az első helyen áll.


Tegyük ehhez hozzá, hogy magas hozamelvárásnál, bizonyos termőhelyi adottságok esetén a nyomelemek a hiányküszöb alá szorulnak – és ennek az a következménye, hogy a nitrogén- és a foszfortartalmú tápanyagok kevésbé hasznosulnak.
A mi klimatikus és talajadottságaink mellett leggyakrabban a mangán hiánya jelentkezik, vannak azonban olyan termőhelyek is, ahol a nagy hozamok eléréséhez más mikroelemek hiányoznak. Humuszban gazdag, de egyébként gyengébben ellátott talajokon például a réz jelentősen kihat a hozam nagyságára és a nitrogén felhasználhatóságára. Ha a pH-érték és a foszfortartalom a felső ellátási tartományban van, akkor pedig a hiányos cinkfelvétel okozhat növekedési depressziót gabonánál. A bór mint hiánytényező szintén gyakran lép fel akkor is, ha a CAT-elemzés szerinti talajérték csupán az „A” és „C” közötti veszélyeztetettségi osztályban van. Ilyen körülmények között nemcsak a levélzöldségeknél, hanem gabonánál is segíthet a bórral történő levéltrágyázás.

Diagnózis szemrevételezéssel

A nitrogénhiány jelentkezéséhez hasonlóan a mangánnal, cinkkel és bórral történő hiányos ellátás is először a levelek elszíneződésén és a megtorpanó növekedésen vehető észre. A hatékony műtrágyázás érdekében ismerni kell a tápanyag-ellátottságot, és ehhez kell illeszteni a szükséges intézkedéseket. Az 1. ábra példaként egy munsterlandi őszi búzán mutatja be a mangánhiány következményét. A bokrosodás láthatóan visszafogott, a kisszámú mellékhajtás és a világosabb árnyalatú állomány miatt pedig könnyen arra a következtetésre juthatnánk, hogy itt még több nitrogénre van szükség. Valójában azonban ezen az agyagos talajon mangánhiány lépett fel.

kiscs1

1. ábra: Mangánhiányos őszi búza kötött talajon (Fotó: Hermann Hanhart, Landwirtschaftskammer NRW)

Itt a gabona későbbi fejlettségi állapotában (EC 32–EC 51) egyértelmű többlethozam érhető el olyan mangántartalmú levéltrágya használatával, mint az EPSO Combitop.
A 2. ábra is „vélelmezhető” nitrogénhiányt mutat, ez esetben cukorrépánál. A szántóföldi kísérletek során azonban kiderült, hogy a bórral történő ellátás volt hiányos. A répára jellemző szív- és szárazrothadás csak később következik be. Ezen a 80 pontra értékelhető löszös termőhelyen a sorok záródásakor a levelek bórral történt kezelése után jó hatásfok volt elérhető. Nem utolsósorban a talajból nem kellő mértékben utánszállított cinkre utal például a magas pH-érték vagy foszfortartalom, vagy pedig az alacsony cinktartalom következtében a talajban megemelkedett mésztartalom okozhatja a gabona levélzetének kivilágosodását és visszafogott növekedését vagy éppen a kukorica fiatalabb leveleinek sávos csíkozottságát. Itt szintén lehetőség van arra, hogy csekély anyagi ráfordítással, a levelekre kijuttatott EPSO Combitop alkalmazásával segítsünk.

kiscs2

2. ábra: Bór hiányára utalnak a cukorrépa kifehéredő levelei (Fotó: Reinhard Elfrich)

Cél a tápanyagok fokozott 
 kinyerése

A növekedés motorja továbbra is a nitrogén, gyenge minőségű talajon kifejezett többlethozam érhető el vele. Ugyanez érvényes a foszforra is, ha az érintett terület kevésbé ellátott foszforral. Ilyen körülmények között a mikroelemek sem jelentenek megoldást, de segíthetnek abban, hogy a talajból felvehető és az időszerű trágyázással bevitt tápanyagok jobban hasznosuljanak.
Szaporítással foglalkozó térségekben a gazdasági kényszer mellett jogi és természetesen környezetvédelmi szempontok is megkövetelik a nitrogénnek és a foszfornak a hozam szempontjából optimális, pontos kiadagolását – de az előírt tápanyagszint tartása érdekében nem többet. Nyomelemekkel ilyenkor is fokozható a hozam és ezzel együtt a nitrogén és foszfor felvétele a talajból. Fontos építőköve ez az integrált növénytermelésnek.

Segítsük a növényben 
 a tápanyagok beépülését!

A talaj tápanyagainak kinyerésénél a mélyre hatoló gyökérzet előnyös. A gyökerek növekedését a kálium és különösen a magnézium támogatja. Ugyanígy a mangán és kisebb mértékben a bór is szerepet játszik benne. Észak-rajna–vesztfáliai tapasztalatok szerint a mangánhiány különösen ősszel vezet gyenge gyökérfejlődéshez, ami tavasszal tovább fokozódik. A mangánnal történő levéltrágyázás erős gyökereket eredményez, amelyek a talajt jobban kihasználják, több nitrogént és foszfort vesznek fel.

kiscsavt

A nyomelemek rendkívül fontos szerepet töltenek be a növényekben a nitrogén aminosavakba és fehérjékbe történő beépülésében. Bebizonyosodott, hogy a répa nemkívánatos alfa-amino-N-tartalma bórhiányos területen végzett levéltrágyázással több mint 10%-kal csökkenthető. Nemcsak a magasabb minőség után járó felár miatt, hanem a kultúra nitrogénfelvétele szemszögéből is jelentős nagyságrendről van szó. Ezért juttatnak ki egyre gyakrabban a répasorok záródásakor szokásos gombaölő szeres kezelésekkel együtt EPSO Microtop bórtartalmú levéltrágyát is. amely a bór mellett magnéziumot, ként és mangánt is tartalmaz, és ily módon segíti a növényben a nitrogén jobb hasznosulását.
A mangán hiánya akadályozza a nitrátredukciót, ami a nitrátok felhalmozódásához vezet. Ugyanígy akadályozza a nitritek redukcióját is, aminek következtében a nitritek felgyűlnek a növényben és nem alakulhatnak át aminosavakká. Mangánhiánynál a növény leveleiben és gyökérzetében oldható N-vegyületek mutathatók ki, amelyek azonban nem alakulhatnak át fehérjékké.
Ennek megfelelően csak a mangán kijuttatása után emelkedik a fehérjeszint. Búzánál például mangán kijuttatása után 0,9%-kal magasabb koncentráció volt mérhető – a cinktrágyázás hatására ugyanebben a kísérletben 1,4%-kal több fehérje képződött.
Az egyes kísérleti változatok állandó hozam mellett 1%-kal több fehérje képződését, hektáronként pedig 17,5 kg-mal több nitrogén kivonását tették lehetővé a talajból, hozzájárulva ezzel az érintett gazdaság N-mérlegének javításához. Jól példa a nitrogénhatékonyságra egy biogáztelep ellátását szolgáló zöldrozs-tábla esete, amelyben 10 kg/ha EPSO Combitop vitális, sűrűbb állományt eredményezett. Növekedett a nitrogénfelhasználás, aminek szinte kézzelfogható gazdaságossági és ökológiai előnyei vannak.

Összefoglalva

Az igazán hatékony tápanyag-visszapótlást rendszerben kell elképzelnünk, amelyben a műtrágya megválasztásán és a kijuttatási technikán kívül a megfelelő alaptrágyázásra és a nyomelemekkel való kiegészítésre is figyelni kell. Gyakran sokat segít hektáronként néhány 100 gramm mangán, cink vagy bór kijuttatása – levélen keresztül – annak érdekében, hogy a nitrogén és a foszfor optimálisan hasznosuljon.

Kontroll:
„Az eredeti cikk a GetreideMagazin 2016. februári Extra számában jelent meg.”
FORRÁS: Elfrich, R.: Kleine Schrauben mit großer Wirkung, GetreideMagazin Extra, 1/5016 (22. évf.) 12–14. o.

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom