A velünk élő XX. század – Konferencia a növényvédőszer-függőség csökkentésének szükségéről, lehetőségeiről

Több szervezet, a Jövő Nemzedékek Szószólója (az Alapvető Jogok Biztosának Helyettese), a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Pesticide Action Network Europe (PAN Europe), a Hand Szövetség és a Föld Barátai Európa közös szervezésében valósult meg az esemény. Már a szervezők felsorolása mutatja, hogy a növényvédő szerek használata okozta problémák, az orvoslás lehetőségei minél szélesebb körű együttműködésben (civilek, gazdálkodók, kutatók és döntéshozók) vizsgálhatók igazán sikeresen. Sok érdekes ember, előadó gyűlt össze a szeptember közepi konferencián, de némi hiányt (hiányzót) a közönség mégis érzékelhetett.

Bekecs Mátyás földműves-állattenyésztő saját gazdálkodásán keresztül mutatta be a növényvédőszer-mentes termesztés, állattartás gyakorlatát

Zsákutcában a SUD

Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSz) társelnöke vezette fel az első előadói blokkot. Rövid történeti ívet rajzolt fel a természettel együttműködő, archaikus földműveléstől a 20. századig, vagyis a kémia forradalmával megérkező modern, vegyszeralapú mezőgazdaságig. Hangsúlyozta, hogy az előző évszázadban megjelent nem-szelektív rendszereken alapuló növényvédelem környezetterheléséről már az 1972-es Stockholmi Konferencián szó került, vagyis a probléma nem újkeletű. Arról is szólt, hogy az MTVSz nem vegyszerellenes társaság, a környezetvédelmi szakemberek, civilek is tisztában vannak azzal, hogy teljes vegyszermentesség bizonyos üzemméret és üzemtípus felett elképzelhetetlen. Ugyanakkor kiemelte, hogy az agrárium ma lényegében a vegyszerelőállító és -forgalmazó „nagyvállalatok foglya”, és ezzel a helyzettel, a növényvédő szerek jelenlegi, nem fenntartható használatával – EU-s szinten – mindenképpen foglalkozni kell. Kellene, tegyük hozzá rögtön, mert miközben egyre több tanulmány, vizsgálati anyag jelenik meg a növényvédő szerek okozta toxicitásról, egy fontos, EU-szintű program épp ebben az évben feneklett meg.

Miként arra Martin Dermine, az 1987-ben alapított nemzetközi civil szervezet, a PAN Europe ügyvezető igazgatója is felhívta a hallgatóság figyelmét: 2009-ben fogalmazták meg uniós szinten azokat az irányelveket, melyeket összefoglalóan SUD (Directive on the Sustainable Use of pesticides) névvel illettek. A növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló megállapodás célja a növényvédő szerektől való függőség fokozatos csökkentése, az emberek és a biológiai sokféleség fokozott védelme. A gyakorlat terepén ez jelentette a Táblától az asztalig (Farm to Fork) program elindítását 2020-ban, és európai szintű célértékek egyenletes elérését. Az utóbbiak többek között: 2030-ig a peszticidek használatának 50 százalékos csökkentése, a legmérgezőbb anyagok használatában 50 százalékos, a műtrágyák használatában 20 százalékos csökkentés. A biogazdálkodás részarányának 25 százalékra emelése a tagországok mezőgazdasági termelésén belül, a nem kémiai védekezési formák előnyben részesítése, a növényvédőszer-használat minimumra szorítása vagy tiltása egyes védett területeken. 2022-ben nyilvánosságra hozták a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendelettervezetet, a SUR-t (Regulation on the Sustainable Use of Pesticides), ami fokozott lobbitevénységet indított el az agráripar érintett ágazataiban (növényvédőszer-gyártók). A végeredmény: 2024 februárjában az Európai Parlament visszavonta a SUR-t. A program zsákutcájából persze van lehetőség a visszafordulásra (a SUD/SUR átdolgozására majd újratárgyalására), és tapasztalható, hogy az EU-ban egyre kevesebb növényvédő hatóanyagot engedélyeznek és egyre több régi szert vonnak ki a forgalomból, a természetbarát anyagokra vonatkozó kutatások pedig folyamatosan zajlanak.

Az Unió tagországai érzik a változtatás szükségességét. Erről Nobilis Márton az Agrárminisztérium államtitkárának hozzászólása alapján értesülhetett a nagyérdemű, mert az EU Bizottság élelmiszer-biztonsági és -egészségügyi politikáért felelős osztályának meghívottja, Claire Bury főigazgató-helyettes végül nem jelent meg a konferencián. Sajnos az államtitkár inkább csak közhelyeket mondott: nem lehet garantálni egyik percről a másikra az 50 százalékos csökkentést, de 2027-re mi is jelentősen fogjuk csökkenteni a növényvédő szerek használatát. Nem lesz erőszakos a csökkentés, de folyamatos lesz, és a gazdák általi igény [!] alapján. Illetve egy szó szerinti idézet tőle: „Mi elkötelezettek vagyunk az integrált növényvédelem mellett, elkötelezettek vagyunk amellett, hogy csökkenteni kell a növényvédő szerek használatát, csak ezt igazságosan kell megtenni.” Majd beszéde után az államtitkár távozott. Vagyis éppen akkor, amikor elkezdődött a konferencia, amikor a mezőgazdasági irányváltozáshoz szükséges információkat, adatokat megismerhette volna… 

Elavult módszertanok, növényvédő szeres kitettség

A SUD megfeneklésének oka nem csak a növényvédő szerek gyártóinak lobbiereje volt. Problémát okozott, hogy nem súlyozták kellőképpen a célértékeket, a környezeti hatás értékelése is pontatlan volt, és a védősávok meghatározása sem volt megfelelő. Erről Székács András a Magyar Ökotoxikológiai Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia delegáltja beszélt. Székács rávilágított, hogy a növényvédőszer-készítmények mostani hatósági értékelési folyamatában nem vizsgálnak minden hatástípust. De ez csak az egyik probléma. Jellemző ugyanis, hogy egy-egy szer/szerkombináció kijuttatásakor azt vizsgálják, hogy milyen hatása van annak, ha a lecsökkentik az adott szer/szerkombináció dózisát, és nem pedig azt vizsgálják, hogy az adott szer/szerkombináció milyen toxikus (mérgező) hatást okoz, milyen kockázatot jelent a környezetre.   

Az előadó arra is kitért, hogy egy-egy szer/szerkombináció használatával kapcsolatban nem igazán ismertek az állatvilágra vonatkozó ún. szubletális hatások (értsd, milyen biológiai, fiziológiai, demográfiai, viselkedésbeli változásokat okoznak valamely növényvédő szer összetevői pl. a rovarokban, madarakban) (1.). A szerek/szerkombinációk közötti választásról pedig elmondta: nem létezik olyan kiválasztási szempontrendszer, ami alapján a gazdálkodók dönteni tudnának, hogy melyik és kevésbé kockázatos növényvédő szert válasszák az aktuális munkájukhoz − pedig ez alapvető lenne már csak az ő egészségvédelmük miatt.

2013 óta több mint 5 ezer tudományos munka jelent meg a növényvédő szerek egészségügyi hatásairól. Az egészségügyi kitettségről beszélni azért is kell az agráriumban, mert a szerek használta legközvetlenebbül éppen a gazdálkodók egészségét veszélyezteti, károsítja. És idézve Székács Andrást: „Erős az összefüggés növényvédő szeres kitettség és hat kórkép között: non-Hodgkin limfóma, mielóma multiplex, prosztatarák, Parkinson-kór, kognitív rendellenességek, egyes légúti rendellenességek.” (2.)

A Jövő Nemzedékek Szószólója (az Alapvető Jogok Biztosának Helyettese) képviseletében eljáró dr. Bándi Gyula megnyitója. Fotó: ©MTVSz

Pénzügyileg fenntartható?

A növényvédőszer-függőség csökkentésének pénzügyi kérdéseiről Podmaniczky László közgazdász, egyetemi tanár beszélt. Bemutatta, hogy KSH-adatok alapján 6,8 százalékkal csökkent a növényvédő szerek (gombaölő, rovarölő, gyomirtó, egyéb) használata hazánkban a 2021 és 2022 között eltelt egy évben. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek értékesítési alapon kigyűjtött adatok, mert a felhasználásra vonatkozó, rendszeres statisztikai adatgyűjtés 2019 óta nincs Magyarországon. EU-s összehasonlítási adattal viszont szolgált az előadó, e szerint az intenzív növénytermesztésben ma is jelentős a vegyszerhasználat Európában, ebben hazánk a középmezőnyt foglalja el a maga 1,76 kg/ha-os átlag növényvédőszer-hatóanyag használatával.

A növényvédő szerek használatának csökkentésével kapcsolatban sokszor merül fel a kérdés: mennyivel lesz így drágább a termelés? Podmaniczky a pénzügyi fenntarthatósági példák előtt megemlítette, hogy „a mennyibe kerül?” kérdésére azért is nehéz válaszolni, mert a jelenlegi költség-haszon elemzésekben a növényvédő szerek externális költségeinek beépítése elmarad*. Az előadó a pénzügyileg fenntartható, változást elindító példák között mutatta be a 2013-ban, Dániában bevezetett adóreformot, mely a növényvédő szerek toxicitásán alapul. Az adóreform következtében egyes szerek olcsóbbakká váltak, mások – a veszélyesek – viszont drágultak, a végeredmény ennek következtében az lett (2018-ig vizsgált adatok alapján), hogy a gazdálkodók kevésbé mérgezőkkel helyettesítették a megdrágult szereket.

„Lehetséges-e peszticidhasználat jelentős csökkentése a terméshozam és a jövedelmezőség befolyásolása nélkül?” Állt az egyik kivetített anyag címében. Ennek megválaszolására egy 2017-ben publikált elemzést mutatott be az előadó (4.). A vizsgálatot Franciaországban, 946 nem ökológiai szántóföldi gazdaság adatai alapján végeztek el. Az analízis végeredménye: „a gazdaságok 77 százalékában nem találtak ellentmondást az alacsony növényvédőszer-használat, valamint a magas termelékenység és a magas jövedelmezőség között. A teljes növényvédőszer-felhasználás [az elemzés számai alapján] 42 százalékkal csökkenthető anélkül, hogy a gazdaságok 59 százalékában negatív hatással lenne mind a termelékenységre, mind a jövedelmezhetőségre.” Azaz, a kevesebb növényvédőszer-használat nem eredményezi feltétlenül, hogy kisebb lesz a termés és a bevétel.

A Bayer PreDiMa projektje

A szakpolitikusok mellett a növényvédőszer-gyártásban érdekelt cégek képviselői sem voltak jelen e konferencián, pedig izgalmas lett volna a másik oldalt is meghallgatni, vitára bírni. A hiányt enyhítette, hogy meglepő iparági kezdeményezést mutatott be Podmaniczky. Jelenleg még a széles körű bevezetés előtt áll a Bayer PreDiMa projektje (Predictive Disease Management), melyet a növényvédő szerek (gombaölők) használatának csökkentése érdekében hoztak létre. Egy eredmény-alapú modellről van szó. A Bayer nem árulja a növényvédő szert, hanem ún. területspecifikus megoldásokra vállalkozik: egy applikációt kínál, aminek a használatával a gazdálkodó felméri a területén a kár típusát, mértékét, a cég pedig a felmérés alapján a megmutatja a gazdálkodónak, hogy milyen és mekkora dózisú szert juttasson ki (és garantálja az eredményességet is). A gazdálkodó területalapú, fix árat fizet és támogatásban részesül, amennyiben a betegség szintje meghaladja a meghatározott küszöbértéket. Mi a jó ebben a Bayernek? Abban lesz érdekelt, hogy minél kevesebb szer felhasználásával oldja meg a problémát (5.).

Regeneratív gazdaság a Tisza-tó közelében

A tudomány mellett konkrét hazai gyakorlatot is megismerhettek a jelenlévők Bekecs Mátyás gazdálkodónak köszönhetően. A fiatalember agrármérnök családból származik, eredeti végzettségét tekintve műszaki menedzser, ám külföldi tanulmányai után, 2010-ben beállt a családi vállalkozásba, 2016-ban átvette szüleitől teljes egészében a tiszaszentimrei gazdaságot. Már 2019-ben elkezdett kísérletezni: minimálisra csökkentette a vegyszerhasználatot, majd 2021-ben Gabe Brown Porból élet című könyve alapján egy kompletten holisztikus, gazdaságilag is fenntartható koncepciót rakott össze. „Nem használunk műtrágyát, vegyszereket, sem kémiai, sem mechanikai gyomirtást – sorolta a fiatalember –, törekszünk a rovarvilág és az állattartás teljes integrálására.” Polikultúrákat vetnek (pld. helyi tájfajta őszi búzát őszi borsóval és olajlennel, őszi árpát pannon bükkönnyel, talajművelő retekkel), a nitrogén megkötését, a biodiverzitás növelését segítik. A Pusztakettős tanya – így hívják ezt a regeneratív gazdaságot – 500 hektár (!) méretű, szántó és legelő: 250 magyar tarka szarvasmarha él a tanyán, mert ennek a rendszernek az alapja az állattartás, az állatok jelenléte a földeken. Bekecs Mátyás története, regeneratív gazdaságának bemutatása önmagában egy külön cikket, interjút is megérne akár itt, lapunkban.

Terjedelmi okokból a konferencia minden előadására módunk kitérni, de jó hír, hogy az MTVSz felvételt készített az eseményről, amit a YouTube-csatornájukon még idén közzétesznek. www.youtube.com/@MTVSZ                                            

*A növényvédőszer-használat externális költségei (3.)

• az egészségre és környezetre gyakorolt hatások
• a természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatások
• a talaj és az ivóvízforrások fertőtlenítése, a szennyezett élelmiszerek ártalmatlanítása
• a beporzó rovarokra gyakorolt káros hatások
• a föld értékének és/vagy termékenységének csökkenése a szennyezés miatt
• a biotermelőknek okozott gazdasági károk a növényvédő szerek elsodródása által
• a peszticidekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotása és aktualizálása
• a peszticid hatóanyagok és termékek engedélyezése
• a növényvédő szerek élelmiszerekben és környezetben való megjelenésének monitoring és jelentéstételi költségei
• a növényvédőszer-kereskedelem felügyelete
• a peszticid-felhasználók és -eladók jogszabályi megfelelésének ellenőrzése és jelentése
• a fel nem használt növényvédő szerek készleteinek és a lejárt/fel nem használt maradékok ártalmatlanítása
• a kártevőkkel szembeni rezisztencia kialakulása

A szövegben jelzet források:

1, Larras, Floriane et al (2022): A meta-analysis of ecotoxicological models used for plant protection product risk assessment before their placing on the market. Sci Total Environ, 157003

2, Inserm (2022): Effects of pesticides on health. New data. Summary. Collection Expertise collective. EDP Sciences. Montrouge, France

3. Neumeister, Lars (2022): Locked-in pesticides. The European Union's dependency on harmful pesticides and how to overcome it. Food Watch Report

4. Lechenet, Martin et al (2017): Reducing pesticide use while preserving crop productivity and profitability on arable farms. Nat. Plants 3. 17008

5. Rennick, G. et al (2024): Report on Proceedings of the Workshop on Alternative Business Models for Pesticide Reduction. Publications Office of the European Union

Szerző: AgrárUnió