Régi ellenfelünk, a gabonafutrinka

A kártevő és kártétele

A gabonafutrinka közönséges gabonakártevő hazánk teljes területén, ez alól csupán a túlzottan laza szerkezetű, homokos, valamint a vízállásos területek jelentenek kivételt. Lárva alakban telel át a talajban, ahonnan a kifejlett egyedek általában május végén−június elején jönnek elő. Ezek a feltűnő, nagy méretű fekete bogarak (1. kép) gyakran láthatók a kalászokon, amint az érőfélben lévő szemeket rágják.

1. kép: Gabonafutrinka a búzakalászon

Ezzel okoznak ugyan kisebb-nagyobb kárt, azonban az eltörpül a lárva által okozotthoz képest. A lárva, a csócsárló (2. kép) ugyanis a növények lombozatát károsítja, ami korlátozódhat csupán a levélvégre, de kiterjedhet akár annak teljes felületére is.

2. kép: Gabonafutrinka lárvák, csócsárlók és kártételük

A megtámadott tő körül eleinte kis méretű földkupac jelenik meg (3. kép), amely a lárva által készített, függőleges akna anyagából épül fel. Ez az akna akár 30 cm mélyre is hatolhat a talajban, a csócsárló a nappalt ebben tölti, fénykerülőként ugyanis csupán az esti, éjszakai órákban táplálkozik. A növények leveleit ebbe húzza be, amelyek lágy szöveti részét fogyasztja el, abból csupán a szállító edénynyalábok maradnak meg formátlan, összegubancolt csomóként.

3. kép: Csócsárolt levelek és földkupac a tő körül, korai jelei a kártevő jelenlétének

A későbbiekben nem csupán az aknában találhatunk ilyen levélmaradványokat, a kártételre utaló jellegzetes csomók (4. kép) a talajfelszínen is megjelennek. A lárva tág hőmérsékleti tartományban aktív, a hótakaró nélküli, enyhe téli időjárás nem állítja le táplálkozását, ahhoz már +1-2 °C is elegendő.

4. kép:  Erős kártétel, összegubancolt levélcsomók tömege a tövek körül

Nagyobb lárvaszám esetén a kártétel teljes növényelhaláshoz, az állomány kiritkulásához, vagy foltszerű kipusztulásához vezet (5. kép). Ez olyan mértéket is elérhet, amikor már nem marad más választás, mint kiművelni a károsodott táblát vagy táblarészt és tavaszi kultúrát vetni helyette. A lárva május elejéig károsít, ami már nem jelent veszélyt az állományra, majd bábozódik és 2-3 hét múlva megjelenik a kifejlett egyed.

5. kép: Csócsárlókártétel miatti tömeges növénypusztulás a tábla belsejében

Kártételt segítő tényezők

A gabonafutrinka megjelenésére hazánk minden egyes gabonatábláján számítani lehet. Kártételére azonban csak abban az esetben, ha a búza és árpa önmaga vagy egymás után kerül vetésre, valamint, ha a vetésforgóban általában magas a kalászosok részaránya, így termesztésük gyakori ugyanazon a területen. Azonban az sem jelent garanciát a kártétel elkerülésére, ha a saját táblánkon ugyan nem, azonban a táblaszomszédnál teljesülnek ezek a feltételek. Az ott lerakott tojások és kikelő lárvák miatt a károsítás átnyúlhat a táblahatáron (6. kép) és megjelenhet a szomszédos területek gabonáiban is.

6. kép: Táblaszomszédból áthaladó kártétel

A gabonafutrinka felszaporodását és majdani károsítását segítik a hosszú időn át táblán maradó szalmarendek és szalmacsomók. Az alattuk kialakuló párásabb, nedvesebb mikroklíma kedvező a kártevő számára, az ilyen körülmények között felpuhuló, talajra szóródott magok táplálékul szolgálnak a kifejlett egyedek számára, ugyanakkor a nedvesebb, üdébb talaj ideális körülményeket teremt a tojásrakáshoz. De ugyanez mondható el általánosságban a gondozatlan, felgyomosodott gabonatarlóról is. A gabonafutrinka szaporodása szempontjából fontos a nyár végi−kora őszi csapadék, ugyanis a tojások és fiatal lárvák fejlődése is nedves, párás környezetet igényel. Amennyiben ebben az időszakban magas az esős napok száma, egyben lehullott csapadék mennyisége is nagy, a kártevő szaporodása sikeres lesz, a kártétel kockázata növekszik. Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy száraz évjáratokban annak mértéke általában kisebb.

A szűkülő, gabonatúlsúlyos vetésforgó fokozza a gabonafutrinka kártételének veszélyét.

Védekezés a gabonafutrinka kártételével szemben

A gabonafutrinka kártételével szembeni védekezés során a legfontosabb a kellő óvatosság! Amennyiben kalászos után kalászos kultúra kerül egy területbe, abból induljunk ki, hogy jelen van a kártevő. Ilyen esetekben a vetőmag rovarölő szerrel történő csávázása indokolt lehet. Különösen, ha az előző állomány kalászain korábban sok kifejlett egyedet láttunk, ezért feltételezhetjük, hogy a területen nagy számú tojás került a talajba. Az új vetésekben érdemes már a kora őszi időszakban keresni a kártevőt, amelynek jelenlétére eleinte inkább csak a kis földkupacok utalnak a növények tövénél, azonban a kártétel is rövidesen jól láthatóvá válik. Amennyiben a fiatal állományban egy négyzetméteren 2 darab lárvát találunk, a védekezést el kell végezni, ez a kártevő veszélyességi küszöbértéke. A gabonatáblán gyakran megjelenő vetési varjak láttán is érdemes gyanút fognunk, az gyakran utalhat a kártevő nagyobb számban való jelenlétére. A későbbiekben már a növényállomány foltszerű, vagy táblaszélről induló ritkulása is szemmel láthatóvá válik, ami már megkívánja a mielőbbi beavatkozást. A kártevő elleni, állománypermetezéssel történő védekezéskor előnyben kell részesíteni a tartós hatással rendelkező rovarölő szereket, valamint az esti, éjszakai órákban történő permetezést. Gabonánk védelmét nem szabad a tavaszi időszakra hagyni, ha a csócsárló jelen van a területünkön, azt az ősz során el kell végezni! A kártevő az enyhébb, hótakaró nélküli teleken folyamatosan károsít (7. kép), ami, látva időjárásunk változását, egyre inkább biztosra vehető. A tavaszi talajállapotok és munkacsúcsok bizonytalanná teszik a védekezés elvégzésének időpontját, az akár túlságosan későre tolódhat, ami alatt a kártétel a gazdasági károkozás szintjéig is eljuthat.

7. kép: Erős fertőzésnél, őszi védekezés nélkül ennyi marad tél végére a gabonából

A gabonafutrinka lárvakártételével szembeni védekezés ideje ősszel van, tavaszra a károkozás már megtörténik.

A gabonafutrinka és annak kártétele, köszönhetően az ellene korábban egyszerűen és biztosan védő, felszívódó hatású rovarölő csávázó hatóanyagoknak, kissé kikerült a gabonatermesztők látóköréből. Azonban az elmúlt években mind többször tapasztalhattuk meg a kártevő kisebb nagyobb károkozását, ezért valószínűsíthető, hogy zajlik a felszaporodása, így kártételének kockázata növekszik. Érdemes figyelemmel kísérnünk fertőzésének alakulását az új vetésekben!

Szerző: AgrárUnió