Itt a tavasz, kezdődhet újra a tömegtakarmányok tartósítása! – Tartósítás gyakorlati oldalról
Növénytermesztés - 2024.05.07
Egy újszerű szemlélet szerint a nyári TMR-ben célszerűbb többet használni az olyan szenázsokat, mint a lucerna, rozs és tritikálé. Az alkalmazkodás a változó időjárási viszonyokhoz és az egyre gyakoribb, gombás fertőzések, valamint a dráguló takarmányozási költségek miatt át kell gondolni a tömegtakarmányok tartósítási szokásainkat.
A gondok leginkább akkor jelentkeznek, ha nem készülünk fel tavasszal minden időjárási eshetőségre. Az éves csapadékeloszlás egyre kiszámíthatatlanabb: idén az első három hónapban szinte csapadék nélkül maradtunk. Tömegtakarmány-növényeink nem túl kedvező feltételekkel indulnak fejlődésnek, ezért mindent el kell követni, hogy a legjobbat hozzuk ki belőlük és jól takarítsuk be! Ráadásul a világ-piacon a fehérjehordozók árai az egekbe szöktek. Nagyon fontos, hogy a betakarításkor már rendelkezésre álljon a homofermentatív tejsavbaktérium és a megfelelő sav (praktikusan a hangyasav a gyors pH csökkenésért) a szakszerű és hatékony, akár 14 nap múlva fogyasztható tömegtakarmányt biztosító tartósításhoz!
A tartósítás komplex folyamat, ezért fontos azonosítani a faktorokat, kritikus pontokat, ahol eldőlhet a hatékonyság: erjeszthetőség, tarlómagasság, szennyeződés, adalékanyagok és kijuttatásuk, silómenedzsment, tömörítés, takarítás, kitárolás.
Közülük érdemes az erjedést részletesebben is megvizsgálni.
AZ ERJESZTHETŐSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK:
- Kémiai összetétel: szénhidrátok jelenléte (fruktóz, szacharóz), fehérjetartalom: emelkedő szinttel romlik az erjeszthetőség az ammónia miatt.
- Műtrágyázás: növeli a fehérje-, és csökkenti a szénhidráttartalmat, nő az ásványianyag-szint (P, K), emiatt nő a pufferkapacitás.
- Szárazanyag-tartalom: javulásra csak 35-40 százalékig számíthatunk, ecetsav és vajsav használatával a szárazanyag-tartalom 35 százalékig csökken, utána stabil marad, 40 százalék szárazanyag felett romlik a tömöríthetőség.
- Nyersrost: a sok rost rontja a tömöríthetőséget, csökkenti hozzáférést a szénhidrátokhoz.
FONTOS, HOGY FIGYELJÜNK MIND A SZÁNTÓFÖLD, MIND A SILÓTÉR MIKROBIOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA:
Coli aerogenes: növényeken növeli az ecetsav-termelést.
Kokkuszok, aerob bacilusok: földszennyeződéssel kerülnek a silóba, csökkentik az erjeszthető szénhidrátok mennyiségét.
Rothasztó baktériumok: csökkentik a fehérjetartalmat.
Vajsav-baktériumok (Clostridiu-mok): szacharolitikus, proteolitikus, nő a pH (puffer), csökken a stabilitás, csökken a fehérjetartalom. A biogén aminok mérgezést, vagy akár elhullást is okozhat!
Élesztő- és penészgombák: kizárólag aerobok, rossz tömörítés, nem megfelelő takarás esetén jelennek meg, a szénhidrátot, tejsavat bontják alkohollá, szén-dioxiddá és vízzé, csökken a fehérjetartalom, A mikotoxin-terheltség növekszik.
A pH-csökkenéshez szükséges idő is fontos tényező a sikeres tartósításhoz!
A Noack Magyarország Kft. komplex megoldásokat kínál a különböző savak hatékony kombinációival mind az erjesztett, mind a szálas takarmányok tartósításához!
Termékeinkben a szerves savak sóit alkalmazzuk a gépek állagmegóvásáért.
A sikeres tartósításhoz tejsavbaktériumot, tartósító savakat, és igény szerint kijuttató, adagoló eszközöket is biztosítunk folyamatos szaktanácsadással!
Keresse fel munkatársainkat!
Címkék: takarmány, tartósítás, szenázs
Így hatékony a kukorica fej- és lombtrágyázása!
Korszerű fejési rendszerek a világban
A szója lehet a mezőgazdászok mentőöve?
Szedd magad eper 2024 - Friss országos lista, 32 helyszínnel
Újabb segítség a gazdáknak - Magasabb jövedéki adó ...
A vadkár-érem több oldala
Öntözésfejlesztési pályázatok
Kalászfuzáriózis, kalászvédelem
A sebesség minden, csak nem állandó
Biztos tudással a jelen és a jövő kihívásaival szemben
