
A mikrobák szerepe a talajszerkezet és talajegészség kialakításában
Növénytermesztés - 2024.03.25
A termőtalajok romlása világviszonylatban, de Magyarországon is jelentős. Az Európai Unióban a legfrissebb (2023.) felmérések szerint a talajok 60-70 %-a nem egészséges. A dél és kelet európai talajok 25 %-ánál nagyon komoly az elsivatagosodás kockázata. A fő probléma az, hogy a talajélet egyre silányabbá válik, ennek következtében sérül többek között a tápanyagszolgáltató képesség és fogyatkozik a humusz.
Ezért szemléletváltásra és komplex technológiai megoldásokra lenne szükség. Ennek része többek között a folyamatos talajtakarás, minimális talajbolygatás, a növényi diverzitás, biostimulánsok használata, a mikrobiológiai megoldások alkalmazása. A mikrobiológia tudományának már sikerült tisztáznia jó néhány talajbaktérium szerepét. Ismerünk nitrogénkötő, a foszfort és a káliumot a növények részére felvehető formára átalakító törzseket. De vannak növényi hormonokat termelő és talaj- növényegészséget védő baktériumok is. A morzsás talajszerkezet kialakításáért pedig a nyálkaszerű anyagot termelő mikrobák a felelősek.
Több évtizedes kutató- és fejlesztőmunka eredményeként jöttek létre a baktériumos talajoltó készítmények és a növényi maradványok szakszerű elbontását támogató mikrobiológiai termékek.
A következőkben a jó talajszerkezet kialakításában és a talajegészségben szerepet játszó talajbaktériumokról írunk.
A jó talajszerkezet kialakítása
Az egészséges, jó szerkezetű talaj képes kivédeni a különböző stresszhatások káros hatásait. Ennek többek között a kiegyensúlyozott talajélet, a megfelelő szervesanyag tartalom a feltétele.
Sok baktérium nagy mennyiségben választ ki nyálkaanyagokat, ezeket exopoliszacharidoknak (EPS) nevezzük. Az EPS több hasznos funkciót lát el. Egyrészt képes sok egyedi baktériumsejtet finom biofilmként bevonni, baktériumtelepeket képezve, ezzel megóvva a sejteket a külső hatásoktól, például a kiszáradástól. Másrészt fontos szerepet játszik a morzsalékos, jó szerkezetű talaj kialakulásában. Az exopoliszacharidok ugyanis kulcsfontosságúak az aggregátum képzésben: az aggregátumokban a nyálkaszerű anyag ragasztja össze a szerves anyag törmeléket, szilikátokat, agyag és iszap részecskéket, a baktériumokat, gombafonalakat kisebb-nagyobb aggregátummá, ezzel egyben életteret is biztosítva a mikroorganizmusok számára. Az EPS viszonylag nagy mennyiségű vizet képes felvenni és tárolni, így segít a növény vízellátásának kiegyenlítettebbé tételében. Az így kialakult morzsalékos talaj víz- és hőháztartása javul, kevésbé vannak a növények kitéve az aszály okozta károknak.
Ide tartoznak többek között: Pseudomonas, Micrococcus (Kocuria), Azotobacter, Arthrobacter fajok.
A baktériumos talajoltás művelete
Az egészséges talaj és növény
A növényeket károsító kórokozó baktériumok és gombakártevők elleni védelem, azok visszaszorítása a gyökérkörnyezetből szintén egy nélkülözhetetlen funkciója a mikrobiális közösségnek. Jelenlegi ismereteink szerint a következő mechanizmusokkal támogatják a növényeket a kórokozók, kártevők elleni harcban:
-indukált rezisztencia kialakítása, antibiotikum termelés, antifungális anyagok termelése, sziderofor termelés, hidrogén-cianidok előállítása, kitin-, cellulóz-, fehérje-bontó enzimek termelése.
A kémiai szerek, vegyi megoldásoktól való függőség csökkentésére, az emberek egészségének és ezzel együtt a környezet megóvásának érdekében a biokontroll szervezetek használata általános gyakorlattá vált mára a mezőgazdaságban.
A következőkben a sziderofor termelésről lesz szó. Azok a baktériumok, amelyek szideroforokat termelnek, nagyban szolgálják a talaj és növény egészségét. A szideroforok olyan kis molekulájú szerves vegyületek, amelyek képesek megkötni kelátképzéssel a vasionokat. Az így megkötött vasat a növény könnyen fel tudja venni, ugyanakkor a talajban lévő más mikroorganizmusok, mint például a növényi kórokozó gombák számára ez felvehetetlen. Tehát számukra vashiányos környezet alakul ki, nem tudnak szaporodni, terjedésük megáll. A sziderofór termelő baktériumok így járulnak hozzá a talaj fertőzöttségének csökkentéséhez (pl. fuzáriumok).
Szideroforokat termelők lehetnek például Pseudomonas, Bacillus és Paenibacillus fajok, azospirillumok.
Egészséges talaj – egészséges növény
Ahogy láthattuk a talajoltással és a szármaradványok szakszerű mikrobiológiai lebontásával nemcsak a talajszerkezet és a talajegészség javul, hanem támogatjuk a humuszosodás folyamatát, a szén megkötését is. Így kiegyensúlyozottabbá válik a növények tápanyagellátása, egészségesebb lesz az állomány és intenzívebben fejlődik mind a gyökérzet mind a hajtás. Az AÖP-ben a mikrobiológiai készítmények - a terület legalább 50%-án való használatával - már elérheti a támogatást. Válassza a Magyar Talajvédelmi Szövetség tagjainak minőségi, magyar talajbaktérium készítményeit!
Szövetséget támogató tag:
Szakmai együtműködő partnerek:
Címkék: termőtalaj, mikroba, talajszerkezet, talajegészség, aöp, baktérium

Kalászvédelem – Nem a mivel, a hogyan a lényeg!

Sok múlhat a kalászosok virágzáskori védelmén!

Felszín alatti csepegtető öntözés (SDI)

Az integrált napraforgó-termesztés agronómiai gyakorlata

Dr. Békési Pál kiemelkedő munkássága és életútja

Rovarkártétel a kalászosokban – Károsító lárvák, kifejlett ...

„Szerencsém volt, hogy parasztnak születtem” – Tradíció és ...

Virág- és becőkárosító kártevők a repcetáblákon – Kártételeik ...

„Már ma minden meg fog változni”

Nedvességmegtartás Horsch gépek használatával – ...