TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 68.094,20 Ft (tonna)
Napraforgómag: 155.194,32 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 66.682,42 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.633,74 Ft (tonna)
Repcemag: 167.114,95 Ft (tonna)
Full-fat szója: 212.655,20 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 623 Ft
Benzin ára: 616 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 392,92
USD: 360,91
CHF: 402,89
GBP: 467,23
Hirdetés
Stabil helye van a kukoricának Magyarországon

Stabil helye van a kukoricának Magyarországon

Növénytermesztés - 2024.03.01

A vetésidő és a tőszám hatása a termesztés biztonságára és hatékonyságára

A kukorica a világ és Magyarország egyik legfontosabb gabonanövénye. A világon több mint 200 millió hektáron termesztik, termésátlaga 5,75 t/ha. A kukorica genetikai terméspotenciálja ugyanakkor körülbelül 50 t/ha, amit bizonyít, hogy az Egyesült Államokban egy David Hula nevű gazdálkodó táblaszinten évek óta 40 t/ha feletti termésátlagot ér el (GMO-hibridekkel).

A kukorica legjelentősebb termesztői közül az Egyesült Államok 34,6 millió hektáron 11,11 t/ha termésátlagot ér el; Kína 43,3 millió hektáron 6,29 t/ha termásátlagot; Argentína pedig 8,1 millió hektáron 7,43 t/ha termésátlagot. Európában Franciaország 1,5 millió hektáron termeszt kukoricát, a termésátlag 9,91 t/ha; Magyarország 1,1 millió hektáron, a termésátlag 6,09 t/ha (FAO, 2021).

Óriási termésingadozás miatt bizonytalanok a hazai termesztők

Magyarországon azonban az utóbbi években 1 millió hektár alá csökkent a vetésterülete, sőt 2022–23-ban 704-709 ezer hektár körül alakult a vetésterülete. Ennek oka, hogy az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbak. 10 évből 7-8 év aszályos. 2022-ben pedig a rendkívüli aszály következtében az országos termésátlag mindössze 3,44 t/ha volt, ami hozzájárult a kukoricatermesztők elbizonytalanodásához. Azonban 2023-ban az országos termésátlag ismét meghaladta a 8 t/ha-t (8,20 t/ha). Az 50%-ot is meghaladó termésingadozást egyértelműen a vízhiány okozza (1. ábra).

Stabil helye van a kukoricának Magyarországon

1. ábra: Magyarország kukoricatermesztésének időbeni változása (t/ha)

2022-ben a rendkívüli aszály következtében az országos termésátlag mindössze 3,44 t/ha volt, ami 2023-ban ismét 8,20 t/ha-ra emelkedett.

2022-ben a legaszályosabb vármegyékben 2 t/ha alatti termésátlagok voltak (például Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád-Csanád) (2. ábra).

Az aszályra leghajlamosabb Alföldön a termésbiztonság növelése elsősorban az öntözés fejlesztésével lehetséges. Rendkívül korszerű biológiai alapokkal (hibridekkel) rendelkezünk, a termesztés színvonala magas szintű, ami azt jelenti, hogy kedvező évjáratban az országos termésátlag 8,20-8,60 t/ha körül alakul, azonban tovább kellene lépnünk, hiszen öntözéssel könnyedén elérhető a 14-16 t/ha-os termésátlag. Öntözéses termesztés esetén nagyobb arányban jöhetnének szóba a hosszabb tenyészidejű, potenciálisan nagyobb termőképességű hibridek (FAO 500).

Stabil helye van a kukoricának Magyarországon

2. ábra: A kukorica megyénkénti vetésterülete és termésátlaga Magyarországon, 2022 (AKI-adatok alapján)

A vetésidő jelentősége

A vetésidő és a tőszám a klímaváltozás miatt is egyre fontosabb, meghatározó agrotechnikai tényezővé vált. A kukorica származásánál fogva melegigényes, és igényes a vízellátottságra is. Csírázási hőküszöbe 8-10 oC, a Cold-teszt értékétől függően.

A Cold-teszt (csírázáskori hidegtűrés) meghatározásánál a csíráztatás nem csíráztatópapírban, hanem nem sterilizált kukoricaföldben történik 7 napig 10 oC-on, 4 napig 25 oC-on. A csírázási százalék Cold-teszt-értékének meghatározása az 1. táblázatban látható.

Stabil helye van a kukoricának Magyarországon

1. táblázat: Alacsonyabb Cold-teszt-értékeknél szükséges minimális talajhőmérséklet

Amennyiben a kukorica-vetőmagunk Cold-teszt-értéke 90-95% feletti, akkor 8-10 oC-os talajhőmérsékletnél már vethetünk.

A kukorica hőösszegigénye a FAO-számától függően 1100-1400 oC (a 10 oC feletti összes hőösszeg). A vízigénye szintén a FAO-számától (tenyészidejétől) függően 450-550 mm.

A kukorica tenyészideje (április–szeptember) alatt az ország különböző részein 1100-1465 oC effektív (hasznos) hőösszeg alakulhat ki a kukorica számára Menyhért Z. (1985) szerint, bár a globális felmelegedés miatt ezek az értékek jelentősen nőnek.

A fenti értékek azt jelentik, hogy az ország északi régióiban elsősorban az igen korai és korai (FAO 200–300-as) tenyészidejű hibridek termesztése, míg az ország középső régióiban a korai és középérésű (FAO 300–400-as) hibridek, az ország déli régióiban a középérésű és középkései (FAO 400–500-as) hibridek termesztése a biztonságosabb a hőösszeg alapján. Azonban figyelembe kell venni, hogy a hosszabb tenyészidejű, potenciálisan nagyobb termőképességű hibridek vízigénye is nagyobb.

A kukorica optimális vetésidő-intervalluma április 10.–május 5. között van. Az optimális intervallumon belüli korábbi vetés növeli a termesztés biztonságát és hatékonyságát, mert a hím- és nővirágzás nem júliusban (általában a legaszályosabb időben) következik be, hanem már június második felében (3 ábra). Korábbi vetésidő esetén korábban következik be a fiziológiai érés, amikor a fekete réteg kialakul a szem csutka felőli részén, ezzel megszűnik a további víz- és tápanyagfelvétele, megkezdődik a szemtermés vízleadása biológiai úton, a leveleken keresztül. Az optimális vetésidőn belüli korábbi vetéssel 5-8%-kal is csökkenteni tudjuk a betakarításkori szemnedvesség-tartalmat. Ez jelentősen javíthatja a termesztés hatékonyságát, hiszen napjainkban 100 kg szemtermés 1%-os vízelvonásának költsége eléri a 140-160 forintot. 10 t/ha-os termésátlagnál 5-8%-os víztartalom-elvonás szárítási költsége elérheti a 70-128 ezer forintot hektáronként, tehát ezt tudjuk megtakarítani a korábbi vetésidővel.

A hibridek napi vízleadása az érés időszakában hibridtől és időjárástól függően 0,6-1,2% között változik. Aszályos évben a korábbi vetésidővel a termés is jelentősen nőtt, míg átlagnál csapadékosabb évben nem volt megállapítható összefüggés. Szárazabb talajállapotnál előforduló kettős kelés (a kelés elhúzódása) jelentős terméscsökkenést okozhat. Kiemelkedően fontos az egyenletes vetésmélység, az egyöntetű kelés és egyöntetű állomány, a gyors kezdeti fejlődés és a nagyobb levélterület kialakulása.

Az optimális intervallumon belüli korábbi vetés növeli a termesztés biztonságát és hatékonyságát, valamint 5-8%-kal is csökkenhet a betakarításkori szemnedvesség-tartalom.

Stabil helye van a kukoricának Magyarországon

Stabil helye van a kukoricának Magyarországon

3. ábra: A vetésidő hatása a kukoricahibridek termésére a tőszámok átlagában, Görbeháza (Sárvári M., 2016)

A tőszám jelentősége

A tőszám a termést nagymértékben meghatározó tényező. Az elmúlt közel 100 évben jelentősen változott a hektáronkénti tőszám. Napjainkban a korszerű, jó alkalmazkodóképességű, adaptív hibridek tőszáma 75-85 ezer/ha (4 ábra).

Stabil helye van a kukoricának Magyarországon

4. ábra: A kukorica tőszámának változása az elmúlt évtizedekben (ezer tő/ha) (Sárvári M., 2020)

Az intervallumon belül az igen korai és korai (FAO 200–300) hibrideket lehet nagyobb tőszámmal, a középérésű és középkései hibrideket – nagyobb habitusuk miatt – kisebb tőszámmal termeszteni (FAO 400–500).

Az optimális tőszámot módosító tényezők a hibrid genetikai tulajdonsága, a hibrid tenyészideje, a termőhelyi adottság, az évjárat hatása, a legnagyobb mértékben pedig a víz- és a tápanyagellátás mértéke. Amennyiben a fenti tényezők optimumban vannak, akkor a további tőszámsűríthetőséget a fényviszonyok korlátozzák, hiszen az optimális tőszámnál sűrűbb állományban az önárnyékolás mértéke is megnő.

Napjainkban a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek, a magas hőmérséklet és a vízhiány korlátozza a területegységre vetített tőszám növelését, mert a túl nagy tőszám miatt nő a meddő tövek részaránya. Öntözéses termesztéstechnológiánál 10-15%-kal nagyobb tőszámot alkalmazhatunk a fentiekben megjelöltnél.

A területegységre vetített magasabb tőszámnál már a tőtávolság egyenletessége is fontos, amit a korszerű pneumatikus szemenkénti vetőgépek biztosítanak (1. kép).

Napjainkban a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek, a magas hőmérséklet és a vízhiány korlátozza a területegységre vetített tőszám növelését.

Stabil helye van a kukoricának Magyarországon

1. kép: Az optimális tőszámnál kiemelkedő jelentősége van a tőtávolság egyenletességének (Sárvári M., 2011)

Összességében a kukoricahibridek tőszám-sűríthetőség szempontjából négy típusba sorolhatók:

  • Jól sűríthető, széles tőszámoptimum-intervallumú hibridek. A tőszámnövelés hatására az egyedi produkció csökken, de a területegységre vetített termés egy meghatározott pontig nő.
  • Nagy tőszámot nem igénylő, de jó egyedi produkcióval rendelkező, többcsövűségre hajlamos hibridek. Előnyük, hogy kedvezőtlen évjáratban is jó a termésbiztonságuk.
  • Flexibilis csőtípusú hibridek. Kedvező évben (megfelelő csapadékellátottságnál) a cső hossza nyúlik meg jelentősen, és így nő a termés.
  • Az állománysűrítésre érzékenyen reagáló, szűk tőszámoptimum-intervallumú hibridek. Ez a legkedvezőtlenebb típusú hibridek csoportja.

Napjainkban rendkívül korszerű hibridek állnak – a különböző tenyészidejű FAO 200–500-as csoportokban – a termesztők rendelkezésére.

Stabil helye van a kukoricának Magyarországon

2. táblázat: GOSZ–VSZT–NAK posztregisztrációs kísérletek eredményeiből néhány hibrid termése és betakarításkori szemnedvesség-tartalma, 2023

(Forrás: Vetőmag Szövetség, 2023)

Magyarország kukoricatermesztése mind az ökológiai, mind a biológiai, mind az agrotechnikai tényezők szempontjából kimagaslóan alkalmas. A jelenlegi 700 ezer hektár körüli vetésterületről ezért érdemes lenne visszatérni a körülbelül egymillió hektár körüli vetésterülethez.




Szerző: Dr. Sárvári Mihály egyetemi tanár DE MÉK Növénytudományi Intézet

Címkék: kukorica, kukoricatermesztés, gabona
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Hosszú szezonra számítanak a kajszitermesztők

A kajszibarack betakarítása két héttel korábban kezdődött idén a hazai ültetvényeken. Bár a minőséggel egyelőre ...