Korai repcekártevők és monitorozásuk

Igényes, nagy odafigyelést igénylő növényünk a repce, a legtöbb évjáratban a növényvédelmi munkák sorát e kultúrában kezdjük meg a szárat károsító ormányosok elleni permetezéssel. A sikeres védekezés alapja a jó időzítés, ami nem képzelhető el a kártevők táblára történő betelepülésének monitorozása nélkül.

Az elmúlt években a repceszárat károsító ormányosok elleni védekezés megnehezült, jelentősen csökkent az erre a célra használható rovarölő szerek száma. A jelenleg engedélyezett készítmények alkalmazása nagyobb odafigyelést kíván, csak akkor érhetünk el jó eredményt, ha jó időzítéssel, jó permetezőgép-beállításokkal, a permetlé tapadását elősegítő adalékanyagok használatával juttatjuk ki azokat. Az első lépés azonban a kezelés optimális időpontjának a meghatározása, amihez a kártevők monitorozása nyújt kellő információt.

Készüljünk fel a tavaszi kártevők elleni védekezésre!

TOVÁBB OLVASOM

A kártevőkről

A repce számos kártevő tápnövénye, ezek közül az első a kora tavasszal jelentkező nagy repceormányos és repceszárormányos. Bár ezek közel egyszerre jelenhetnek meg a repcetáblán, elsőként a kisebb hőigényű nagy repceormányos fog feltűnni a növényeken. E kártevő alacsonyabb hőmérsékleten válik aktívvá, a táblára való betelepedése is korábban kezdődhet meg, és mivel az érési táplálkozása is rövidebb, tojást is hamarabb rak, mint a repceszárormányos. Tojásai a főhajtásba, a hajtáscsúcs alatti szárrészbe kerülnek, amire a későbbiekben látványos tünetek utalnak. Az érintett tövek szára ugyanis deformálódik, ami a növény azon törekvésének következménye, hogy mielőbb lezárja a tojásrakás miatt keletkező sebzést. Ezek a torzulások gyakran a szár szétnyílásához vezetnek, emiatt a stabilitása romlik, aminek a következménye szártörés is lehet. E kártevőről nem jelenthetjük ki, hogy minden egyes repcetáblán jelen lenne, gyakorisága még többnyire elmarad a repceszárormányosétól.

Ez utóbbi valamivel nagyobb hőigényű, így táblára való érkezése általában a nagy repceormányos után várható. Tojásrakása is később következik be, ugyanis érési táplálkozása hosszabb. A kártevő tojásait főként a levélnyelekbe helyezi, a lárvák azokban kezdik meg fejlődésüket, majd a későbbiekben rágnak be a hajtások szárába. A szárban történő károsítás mindkét kártevő esetében azonos, a bélszövetet pusztítják (1. kép). Ez súlyos esetben a növény víz- és tápanyagforgalmát olyan mértékben képes rontani, ami már megmutatkozik a termés mennyiségében és minőségében.

1. kép: Szárat károsító ormányosok durva kártétele

A két kártevő hőmérsékleti igénye és életmódja között van ugyan különbség, azonban mindez a repcetáblákon összemosódik, ezért nincs értelme a továbbiakban megkülönböztetnünk őket sem a csapdázás, sem pedig a védekezés szempontjából. Az eredményes védekezéshez figyelemmel kell kísérni mindkét faj táblára való betelepedését, és az információk birtokában kell meghoznunk a döntést a permetezés elvégzéséről.

A szárat károsító ormányosok elleni sikeres védekezés nem képzelhető el a kártevők táblára történő betelepedésének monitorozása nélkül.

A kártevők monitorozása: csapdázás

A szárat károsító ormányosok monitorozásának leggyakrabban alkalmazott eljárása a csapdázás. Erre a célra két csapdatípus van általános használatban, a ragacsos sárga fogólapok, valamint a sárga tálcsapdák. Mindkét eszköz alkalmas a kártevők táblára történő betelepedésének megfigyelésére, amiről rendszeres ellenőrzésükkel képet kaphatunk. Azonban mindkettő esetében léteznek olyan szempontok, előnyök és hátrányok, amelyeket érdemes figyelembe vennünk.

A ragacsos fogólapok (2. kép) esetében a problémát a száraz tavaszi időszakban a szél által szállított por és egyéb szennyeződés jelenti, ami olyan mértekben fedheti be a felületét, hogy hatással lehet a fogási eredményekre.

2. kép: Ragacsos sárga fogólap a repcetáblán

Amennyiben ilyen történik, az kizárólag a fogólap cseréjével orvosolható. A sárga szín nem csupán a célkártevőkre gyakorol vonzó hatást, így a melegedő tavaszi időszakban nagy számban foghatunk hasznos élő szervezeteket, mint például a zengőlegyek kifejlett egyedei. Ezek gyakran olyan tömegben képesek belepni a fogólapokat, ami befolyásolhatja a fogott célkártevők számát. Ez a mászó rovarok fogására kifejlesztett, úgynevezett „kalapcsapda” alkalmazásával elkerülhető.

A másik, monitorozásra gyakran alkalmazott eszköz a sárga fogótál (3. kép), amelyben a kártevők összegyűjtésére a beletöltött víz hivatott. A víz a tavaszi időszakban még gyakori reggeli fagyok hatására megfagyhat, ami torzíthatja a fogási eredményeket.

3. kép: Sárga fogótál a repceállományban

Ez konyhasó vagy fagyálló folyadék bekeverésével elkerülhető. A csapdázás hatékonyságának növelésére érdemes néhány csepp mosogatószert is a vízbe keverni, amely a felületi feszültség csökkentésével a kártevők vízből kimászását akadályozza meg. A vadjárta helyeken a tálban lévő vizet gyakran a szomjuk oltására használják a vadak, ami a tál tartozékának, a műanyag rácsnak a használatával ugyan elkerülhető, azonban a tál fel-, illetve kidöntését ez sem tudja megakadályozni.

A kártevők monitorozásának hatékonyságát nagyban befolyásolja az alkalmazott csapdák kihelyezésének módja is. Pontosabb képet kaphatunk abban az esetben, ha több csapda kerül kihelyezésre a tábla szegélyére és belsejébe is. A táblaszélre kihelyezett csapda kerüljön az előző évi repceterület felé eső szegélyre, amennyiben volt ilyen a szomszédságban. Ha nem volt ilyen, akkor ezt a csapdát a kártevők telelésének helyet adó füves, gyepes, fás terület felőli táblarészre helyezzük ki. A csapdáknak olyan magasságba kell kerülniük, ahol a kártevők mozognak, tehát ne kerüljenek túlzottan magasra.

A kártevők monitorozása: növényvizsgálat

A kártevők táblára történő betelepedésének követésében a csapdák alkalmazása nagyon nagy segítséget nyújt számunkra. Azonban nem tekinthetünk el a növényvizsgálattól sem, amelynek tapasztalatai kiegészítik, de az is előfordul, hogy felülírják a csapdák által mutatott képet. Mikor történhet ez meg? Amikor a táblára kihelyezett csapdák üresek, bennük a kártevők egyetlen példányát sem találjuk, ellenben a növényvizsgálatkor akár többre is rábukkanunk. Ez akkor fordulhat elő, ha nem sikerült jó helyet találnunk a csapdáinknak, vagy ha a kártevők aktivitása mérsékelt, még nem repülnek. A szárat károsító ormányosbogarak keresése egyáltalán nem könnyű feladat, mert a mozgásunkat vagy a vizsgált tövek bolygatását érzékelve a legtöbbször levetik magukat a növényről. Sokszor előfordul, hogy csupán a szemünk sarkából érzékelt mozgást követve találjuk meg a kártevőket egy-egy levél kiöblösödésében fennakadva vagy „begurulva” a levélnyelek tövéhez (4. kép).

4. kép: Repceszárormányos a levélnyél tövén

A két faj megkülönböztetése már kis gyakorlattal is sikerülhet. Míg a nagy repceormányos (5. kép) kissé nagyobb termetű, szárnyfedői grafitszürkék jól érzékelhető sávozással, addig a repceszárormányos (6. kép) kisebb, szárnyfedői barnásszürke színűek, azokon jól érzékelhető foltokkal, a szárnyfedők felső találkozásánál határozott, szögletesnek ható, világos alakzattal.

5. kép: Nagy repceormányos

6. kép: Repceszárormányos

A növényvizsgálatnál nem csupán a kártevőt kell keresnünk, hanem a jelenlétük nyomait is (7. kép), amelyek kapcsolódhatnak a táplálkozásukhoz, de akár már a tojásrakásukhoz is.

7. kép: Tojásrakás és érési táplálkozás nyomai a levélnyélen

A védekezés

A fentiekben leírt módszerek, a csapdázás, valamint a növényvizsgálat egyetlen célt szolgálnak, azt, hogy információhoz jussunk a területünkön lévő kártevők számáról. Ez határozza meg a védekezés időzítését. Ezt akkor kell elvégeznünk, amikor a csapdák által egy nap alatt fogott egyedek száma eléri a 4-5 darabot, vagy ha a növényvizsgálat során egy négyzetméteren két vagy annál nagyobb számú kártevőt találunk. Azonban látva a kártevők elmúlt években korán kezdődő, majd több hullámban folytatódó betelepedését, érdemes már az első egyedek megtalálásakor felkészülnünk a permetezésre, amit az időjárási előrejelzések adatai alapján a megkezdődő felmelegedéskor, az első lehetséges alkalommal el is kell végeznünk, tudván, hogy szinte biztosan szükség lesz a megismétlésére.

Szerző: AgrárUnió